Vélemény

Kedves hallgatóim, elnézést kérek, hogy megszakítom a törökországi puccskísérletről szóló e heti jegyzeteink sorozatát, de a szemünk sarkából érdemes egy pillantást vetnünk az idei amerikai elnökválasztás egyik fontos momentumára: nevezetesen arra, hogy a republikánus Donald Trump az előválasztások nyomán hivatalosan is elnyerte az elnökjelölti státuszt. Megjegyzem, az is kétségtelen, hogy a demokraták jelöltje viszont Hillary Clinton lesz, a volt elnök, Bill Clinton felesége, csakhogy ő hivatalosan még megerősítésre vár. (tovább…)

Recep Erdogan török államfő Allah ajándékának tekinti a legutóbbi puccskísérletet. Mert mint mondta: ?alkalmat ad arra, hogy megtisztítsák a hadsereget?. Elég furcsa ajándék ez, s főleg az Istentől. Mert tudomásunk szerint a török hadsereg tisztább a török polgári világnál. A török hadsereg a modern Törökországot megalapító hadvezér, Kemal Atatürk által meghirdetett elveket követi: a demokratikus, független és civil állam létezése fölött őrködik. (tovább…)

Ahol és amikor puccs van, ott és akkor puccs van, és a legtöbbszőr vele jár az erőszak, és a gyilkosságok, aztán gyorsan megtörténik a hatalomátvétel, az ?új rend? többé-kevésbé erőszakos bevezetése. És persze ott vannak az egyenruhások, akik ugye civileket üldöznek el a hatalomból és rendkívüli állapotot hírdetnek, mely különös felhatalmazással, a soron-, sőt akár törvényen, kívüli tiltások egész arzenáljával ruházza fel őket, stb. (tovább…)

Törökországban egyetlen éjszaka leforgása alatt kudarcba fulladt a hadsereg tisztjei által kezdeményezett államcsíny-kísérlet. A nyugati világ megkönnyebbült. Obama elnök és Angela Merkel elsők közt üdvözölte a ?demokratikus államrend megmentését?.

Arról persze nem igen esett szó, hogy ha Erdogan Törökországa ennyire értékes demokráciának tekinthető, mit is kell értenünk demokrácián? (tovább…)

Lágy embernek erős idő van? ezt szokták mondogatni Csíkban, amikor nyaranta néhány napra beüt a kánikula és ezt még nehezebben bírják azok, akik egész évben inkább a hideghez, télen pedig a dermesztő fagyokhoz vannak hozzászokva. Igy nem véletlen, hogy a tegnap, késő délután, úgy hat óra tájban, a csíkszeredai Mikó-vár belső udvara mintha elbillent volna: mindenki a jobboldalon kereste az árnyékot, a baloldali padok pedig üresen maradtak, de nem sokáig. (tovább…)

Kedves hallgatóim, egyik kiváló publicistánkkal többször elmélkedtünk azon ? legutóbb a most zárult vizsgaidőszakban ?, hogy mit is jelent számunkra, erdélyi magyarok számára társadalmi szempontból, jövőnk szempontjából az érettségi vizsga, annak országos eredményei.

Ne kerteljünk: arról van szó, hogy a magyar diákok többszörös társadalmi hátrányba kerülnek a kötelező román nyelv és irodalom vizsgák miatt. (tovább…)

Rossz híreket közöltek Romániáról. Tegnap azt olvashattuk, hogy szép hazánkban naponta 247 emberrel több hal meg, mint ahány születik. Ez azt jelenti, hogy az ország rövidesen aggmenházzá, majd pedig temetővé válik. Mert havonta mintegy 65oo-zal többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az előrejelzések szerint 2o6o-ban két régió: Munténia és Olténia lakossága a felére csökken. De az ország többi részében is jelentős ? mintegy 35 százalékos csökkenés várható. Így aztán Románia összlakosága, amely jelenleg 19,8 millió, 2o6o-ban már csak 13 millió lesz. A kilátások tehát nem valami rózsásak. (tovább…)

Csatát veszített, de ? legalábbis látszólag ? a választásokat követő alkudozások, kompromisszumok és keresztzsarolások, stb., következtében, olyan helyeket nyert el az RMDSz a szórványnak mondott vidékek (valójában maradvány, reziduális) önkormányzataiban, melyekről aligha mert álmodni a választási eredmények láttán. (tovább…)

A baloldali és liberális sajtóban a brexitet követően fellángoltak az angolellenes indultatok. Angliát, melyet korábban kizárólag a demokrácia mintaországaként illett emlegetni, egyszerre olyanok kezdték szenvedélyesen nacionalistázni, xenofóbiával, többségi türelmetlenséggel vádolni, akik korábban hajlamosan voltak dicshimnuszokat zengeni az angolok demokratikus méltányosságérzetéről, az emberi jogok iránti elkötelezettségéről. (tovább…)

Alig egy hónapja Franciaországot sokan, Portugáliát viszont jóval kevesebben látták az Európa-bajnokság döntőjében, dehát a futball alapigazsága megint beigazolódott: a labda kerek és aki hosszú távon jobban tudja kezelni a mérkőzéseket, azé lehet a siker. Hétfőtől kezdve tehát már nem focizunk esténként-éjszakánként, viszont lassan és megállíthatatlanul, a riói olimpiára terelődik a szó. Itt ugyanis augusztus hatodika és huszonkettedike között 306 aranyérmet osztanak ki, és értük ? valamint természetesen az ezüstért, a bronzért, az előkelő, pontokat érő helyezésekért ? több mint 10500 olimpikon méri össze erejét, ügyességét, tehetségét. (tovább…)

Kedves hallgatóim, azt hiszem, az esetről szóló publicisztikák nagy része azzal kezdődik, hogy a szezőnek fogalma sem volt róla, a kukoricával összefüggésben mi a címerezés. Természetesen magam sem tudtam, a tévében hallott egyetlen utalás a kukorica címerezésének a lényegét megértette velem, de ahhoz, hogy önökkel is megosszam, utána kellett néznem. (tovább…)

A napokban értesültünk Elie Wiesel haláláról. 87 éves volt. 1928-ban született Máramarosszigeten. 1940 és 1944 között magyarnak vallotta magát, és büszke volt arra, hogy magyar. Aztán 1944 májusában magyar katonák és tisztviselők beterelték a vonatba, amely Auschwitzba vitte… Elie Wiesel 57 könyvet írt arról, amit a haláltáborban ? és a haláltáborral kapcsolatban ? tapasztalt. Vagyis 57-szer élte át Auschwitzot! Mostmár mondhatnak Elie Wieselről bármi jót, semmi sem kompenzálhatja ezt a mérhetetlen szenvedést. (tovább…)