Húsz évvel ezelőtt, 1999-ben voltam először riporttáborban, Baróton. Ez volt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (közismert betűnevén: MÚRE) a harmadik riporttábora, az elsőt Kőhalomban, a másodikat a Nyárád mentén szervezték. A táborokban írt riportokból kötetek születtek, Erdély felfedezése sorozatcím alatt jelentek meg Kóborlás és helytállás, illetve Bekecs alatt Nyárád tere címen.
Continue ReadingZsehránszky István: Rossz precedens
A múlt héten a vihar gyóntatóként működött. Bevallatta velünk azt, hogy mennyire nemtörődömök, felelőtlenek és hozzá nem értők vagyunk. A nyugati megyékben úgy hullott le a házakról a tető, mintha lepedő lenne. És főleg az új házak, az új tömbházak teteje hullott le, meg az iskoláké. Ezért a múlt világban bizony bezárták volna az építtetőt, a tervezőt, de még az építőt is. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Egy új kor hajnala?
Az Európai Unió egyik legfontosabb axiómája és egyben létének értelme is „az egység a sokféleségben.” A sokféleség kezdetektől adott, időnként talán fölösen is, az egység azonban – legalább is eddig – meglehetősen homályban maradt, főként miután brüssszeli bürokrácia a keresztény hagyományra való hivatkozást is kimetszette az Alaptörvényből. Pedig ez a hivatkozás közelről sem jelenthetett volna kizárólagosságot. Annál is inkább, mivel már eleve is csupán zsidó-keresztény hagyományról lehetett volna szó, s a muszlim kultúra nem kevésbé jelentős hozadékát, azaz a görög eredetű európai kultúra voltaképpeni folytonosságának teljes értékű visszaállítását sem lehetett volna figyelmen kívül hagyni.
(tovább…) Continue ReadingMagyari Nándor László: Pénz és/vagy politika
Képmutatás és megtévesztés azt hangoztatni, hogy a politikától átitatott elosztórendszerek, értsd a költségvetést visszaosztó, felügyelő, azt számonkérő intézmények, az állam semleges, minden szegletében szakszerű és racionális, sőt politikai befolyástól mentes, akárhol a világon. Nevezhetjük lobbinak ? szebb, mint részrehajlást, klientelizmust mondani ?, vagy kiálthatunk folyton korrupciót minden egyes apró ügyletnél, ahol látszik, hogy a kedvezményezettek, (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: Voltaire-től a szolgalelkűségig
Miközben a sajtó az illiberalizmus vádjától hangos, manapság szinte bűnné vált liberálisnak lenni. Harminc évvel a kommunizmus bukása után ismét csak az számíthat tisztességes embernek, aki baloldali. A német politikai diskurzusban manapság a jobboldaliság a szélsőjobb szinonimája. Aki jobboldali, azaz a szó eredeti értelmében konzervatív, az egyben már fasiszta is. Ez az egyetemes rövidzárlat bénít meg minden demokratikus vitát.
Continue ReadingBíró Béla: Az Alternatíva alternatívája
A német választási kampány finisében gyakorlatilag nincs is olyan német lap, melyből a populizmus problematikája hiányozna. A dolog érthető, a mai kormányzat ugyanis a sajtót ? főként a gazdasági elit közvetítésével ? továbbra is a kezében tartja. A szélsőjobboldali populistának bélyegzett Alternatíva Németországért (német rövidítéssel AfD) pedig fokozatosan harmadik politikai erővé zárkózik fel. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Menetközben
Tegnap este, amint hazafele ballagtam, megállított az egyik közéletre még érzékeny ismerősöm – egyre kevesebben vannak – és nekem szögezett két kérdést. Az első: mi a véleményem arról, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt, itthon, Romániában, összmagyar elnökjelöltet szeretne, és rögtön meg is nevezett három személyiséget: Kató Béla református püspököt, Böjte Csaba ferences szerzetest és Bölöni László labdarúgó edzőt.
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Free Camp: másfél évtized
Csíkszeredában ma délután hat órakor a Megyeháza Galériában kiállítással zárul a 15. Free Camp Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor, amelyen az idén ausztriai, németországi, magyarországi, szerbiai és Besztercéből valamint Bukarestből érkező művészek vettek részt, két csíki, úgymond hazai alkotó mellett. Másfél évtized alatt a tábor igazi intézménnyé nőtte ki magát. 2005-ben abból a megfontolásból indult, hogy egyrészt a Székelyföldről is be lehessen pillantani, hová, merre tart a huszonegyedik században a világ képzőművészete, másrészt pedig kimondottan érdemesnek és érdekesnek tűnt felfedezni azt is, miként látnak minket más országok képzőművészei, mit vesznek észre mindabból a természetes és épített, társadalmi, közösségi és emberi környezetből, ami számunkra már otthonos, megszokott.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Őrzik a jelent, építik a jövőt
?Erdély elvárja fiaitól és lányaitól, hogy teljesítsék kötelességüket.? Szabó T. Attilának, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár anyaga összegyűjtőjének és hét kötete szerkesztőjének, másfél millió nyelvi adat összegyűjtőjének a szavait idézte köszönetében a csíki származású Dr. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutató, egyetemi tanár Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán, abból az alkalomból, hogy rangos állami kitüntetést vehetett át. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Az EU belelendül
Kedves hallgatóim, az Európai Bizottság elnöke, a Strasbourgban ülésező Európai Parlament előtt megtartotta évértékelő beszédét az Unió helyzetéről. Jean-Claude Juncker korszakos jelentőségű kezdeményezéseket vetített előre a testület mandátumából hátra lévő másfél évre, olyan körülmények között, amikor néhány nappal ezelőtt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a világ ma veszélyesebb, mint bármikor a mostani generáció életében, az egyidejű sok különféle fenyegetés ? tömegpusztító fegyverek Észak-Koreában, (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Nyugalmunk díja
Szeptember elsején életbe lép az új nyugdíjtörvény, amelynek értelmében a nyugdíjpont értéke 1100 lejről 1265 lejre, tizenöt százalékkal – ezzel egyidőben a garantált minimálnyugdíj értéke tíz százalékkal, 640 lejről 704 lejre – emelkedik. Kereken egy év múlva, nem mellékesen választási évben, a nyugdíjpont értéke a mostaniról 1.775 lejre, azaz adék újabb negyven százalékkal nő. További egy esztendővel később már 1875 lej lesz a nyugdíjpont értéke. 2022-től a pont nem változik ugyan, de a nyugdíjakat e törvény szerint inflációkövetően emelni fogják.
Continue ReadingZsehránszky István: Hogy miket beszélünk!
Murádin László, a 86 éves nyelvész legutóbbi kötetét ? a Hókuszpókuszt ? olvasva kedvünk támadt keresni?kutatni a dolgok eredetét; utánanézni a dolgoknak; elgondolkozni azon, hogy miket beszélünk. Mert olykor jobb lenne, ha hallgatnánk. A könyv az Europrintnél jelent meg, Nagyváradon.
A kötet egyik cikkében szó esik a csúzról ? a reuma megfelelőjéről. Továbbá a francról ? ami vérbajt jelent. (tovább…)
Continue Reading