Kedves hallgatóim, egyik kiváló publicistánkkal többször elmélkedtünk azon ? legutóbb a most zárult vizsgaidőszakban ?, hogy mit is jelent számunkra, erdélyi magyarok számára társadalmi szempontból, jövőnk szempontjából az érettségi vizsga, annak országos eredményei.
Ne kerteljünk: arról van szó, hogy a magyar diákok többszörös társadalmi hátrányba kerülnek a kötelező román nyelv és irodalom vizsgák miatt. És messzemenően nem csak amiatt, hogy egy alapvető tétellel többet kell abszolválniuk, hiszen a magyar nyelv és irodalom nem csak vizsgaként, hanem kultúrában, identitásban és esélyben is többletet jelent, hanem arról van szó, hogy… és itt sorolhatjuk a súlyos hátrányokat.
Elsősorban a helyzet természetesen az, hogy sokkal gyengébb eredményeket érnek el a magyarok román nyelvből, mint a románok. Ennél is rosszabb, hogy sokan megbuknak, vagy a vizsga sikertelenségétől félve ki sem állnak. A statisztikák azt mutatják, hogy román nyelv és irodalomból a magyar diákoknak körülbelül 40 százaléka ér el átmenő jegyet (vagyis 5-ös általánost), míg a román tanulók esetében ez az arány hetven százalék.
Lehet azt mondani, és ki is kell mondani, hogy ebben elsősorban a román nyelv oktatása, oktatásának a módja a hibás. Lehetetlen ugyanazt a nyelvi tudást és készséget megkövetelni olyan tanulóktól, akiknek minden alapjuk hiányzik, akik otthon, a családban nem azt a nyelvet használják, akik már az első leckéktől lemondanak arról, hogy ? gondoljunk bele: a sok más fontos tantárgy mellett ? képesek lesznek megtanulni a bonyolult, magas színvonalú nyelven megírt irodalmat.
Úgyhogy a román nyelvoktatás hibái miatt a magyar tanulók nem tanulják meg a vizsgákon megkövetelt irodalmi nyelvet, de nem tanulják meg rendesen a közvetlen érintkezés, a kommunikáció nyelvét sem, mert a tanterv szerint nem azt tanítják nekik, hanem azt, amit a román anyanyelvűeknek.
Ámde sokkal többről van szó, mint arról, hogy a román tanulók átlagosan jobb eredményeket érnek el, lekörözik a magyarokat! Át is adom a szót említett publicista barátomnak, aki gyakorló szülőként is a kérdés alapos ismerője, és aki a témát minden oldaláról megvilágítva megírta.
?Az érettségi eredmény befolyásolja a pályaválasztást, az életpályát. Egyesek, akiknek ? noha minden más tárgyból jól teljesítettek ? a román miatt nem sikerült az érettségije, a pálya szélére sodródhatnak. Vagy sodródnak az országot elhagyó, Nyugaton alacsony képzettséget igénylő, de a hazai bérekhez képest jól fizetett munkát kereső, gazdasági kivándorlók áradatához. Van, akinek a románból kikínlódott alacsony osztályzatán múlik az, hogy nem jut be az államilag támogatott ingyenes helyekre, s a szül?k jövedelméb?l nem telik az iskoláztatásra.?
Kedves hallgatóim, látható a gond társadalmi súlyossága. Rég látható, mellesleg, csak éppen az orvoslása késik, az olykori ígéretek ellenére. A megoldás állandó halogatása egyébként külön jegyzetet érdemelne. Maradjunk annyiban, hogy politikai képviseletünknek ebben nem sikerült előrehaladást elérnie.
Ámde én tovább mennék, éppen a helyzet súlyosságára való tekintettel. Vajon nem súlyos diszkrimináció ez egy egész nemzeti közösség ellen? Véleményem szerint az ? akár tudatos, akár nem. Hátrányban vagyunk, amikor a jobb munkahelyek elfoglalásáról van szó, sokszor hátrányban vagyunk ? és ezt a foglalkoztatottság térképe is tanúsíthatja ? egyáltalán, amikor bármilyen munkahelyben való elhelyezkedésről van szó. Eltolódik az arány, helyesebben: még jobban eltolódik az arány a román és a magyar munkavállalók között, a román és a magyar elit között. De ha úgy tetszik, demográfiailag is hátrány, hogy a magyarok nehezebben tudnak elhelyezkedni a szülőföldjükön, s persze ha külföldre, akár Magyarországra mennek munkát keresni, ott is hátrányos helyzetből indulnak.
De még az is felmerül, hogy vajon hány szülő adja e miatt a helyzet miatt eleve román iskolába a gyermekét, különösen a szórványban, éppen azért, hogy tanuljon meg jól románul, a vizsgán és az életben ne legyen hátrányban. És az ilyen gyerek meg magyarul nem tanul meg rendesen vagy felejt el…
Kedves hallgatóim, hány sors ment tönkre eddig is! ? de ha most, ebben a pillanatban varázsütésre megoldódna ez a kérdés, és a román nyelvet a magyarok diákoknak úgy tanítanák, ahogy kell, akkor is szinte egy egész nemzedék nyögi még azt, ami van, mire odáig jut, hogy már nem lesz hátrányban a román nyelv miatt a vizsgákon. Annál inkább gyorsan kellene cselekedni: aki időt nyer, életet nyer.