Radu Carp politológus a közelmúltban egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy Romániában csak egy a magyarországi TISZA-Párthoz vagy a szerbiai Hallgatói Listához hasonló alulról szerveződő társadalmi összefogásra épülő politikai mozgalom lenne képes leváltani az elhasználódott és hiteltelenné vált politikai pártokat.
A bejegyzésben részletesebben ki nem fejtett gondolat felvet legalább egy lényeges kérdést: leáldozott-e a politikai pártok ideje általában és Kelet-Közép Európában különösen, mert eljött a közvetlen demokrácia ideje, vagy csak a pártrendszer átalakulásának vagyunk tanúi?
Amint azt épp Radu Carp a techno-populizmusról írott elgondolkodtató könyvében (Radu Carp: Tehno-populism, politica identitară şi tentaţia democraţiei iliberale, Editura Trei Scaune – 2026) megállapítja a kommunikációs technológia fejlődésével a politikai üzenetek sokkal közvetlenebbül jutnak el a választókhoz mint korábban. Magyar Péter „élőzik” egyet egy ír kocsmában és az pillanatokon belül ott van milliók telefonjának a képernyőjén. Nincs szüksége sajtóra, kormányszóvivőre, helyi pártszervezetekre, aktivistákra azért, hogy üzenjen a választóinak. A közvetítő intézmények nélküli kommunikáció lehetősége ugyanakkor felveti azt a kérdést is, hogy egyáltalán mi szükség van a pártokra, ha az állampolgárok maguk is megfogalmazhatják a politikai akaratukat?
És a kérdés itt válik csak igazán bonyolulttá. Egyrészt azért, mert a közvetlen demokrácia gyakorlata – épp a technológia fejlettsége és kifinomultsága okán – módot ad a manipulációra, a mesterséges intelligencia által generált hamis kép- és hangfelvételek mindenféle korlátozás nélkül keringhetnek a közösségi médiában és alakíthatják a választók döntéseit, befolyásolhatják érzelmeiket, indulatokat, gyűlöletet kelthetnek bizonyos politikusok iránt végső soron torzíthatják a választói akaratot.
Másrészt a társadalmi aktivitást valamiképpen az államhatalmi berendezkedés szempontjából is artikulálni kell, beilleszthetővé kell tenni az alkotmányos rendszerbe. Ebben az értelemben – bár a TISZA Párt erejét az öntevékeny civil szervezetek, a TISZA-szigetek adták – a parlamenti választásokon mégis a párt jelöltjei indultak (bár kiválasztásukban a szigetek meghatározó szerepet játszottak). Hasonlóképpen a szerb Hallgatói Lista is pártként került be a parlamentbe és frakciója a törvényhozásban pártként működik.
Harmadrészt a pártokkal szembeni bizalmatlanság átcsaphat a demokráciával szembeni bizalmatlanságba. Mint ismeretes Marian Motocu, a Călin Georgescuval kapcsolatban álló szélsőjobboldali aktivista elektronikus eszközein a nyomozók olyan videófelvételeket találtak 2025 februárjában amelyekben az arról beszélt, hogy fel kell számolni a politikai pártokat, a politikusok és a bírák vagyonát el kell kobozni miután megölték őket, valamint erőszakos eszközökkel kell létrehozni egy szélsőjobboldali, nacionalista államot.
Következésképp miközben a pártok iránti bizalom alacsony (tavaly Romániában egyik felmérés szerint sem érte el a húsz százalékot), a társadalom politikailag aktív része valamilyen fórumot keres arra, hogy opcióit kinyilvánítsa (ennek jelei a közösségi médiában eléggé nyilvánvalóak). A kérdés az, hogy lesz-e olyan civil szervezet, amelyik ezeket összefogja és konvergens politikai mozgalommá, majd egy új párttá alakítsa, vagy a pillanatnyilag amorf energiákat a demokráciaellenes szélsőséges erők fogják tudni egy akolba terelni úgy ahogy ennek jelei a Călin Georgescu melletti szimpátia-tüntetésekben máris megmutatkoznak.
