Harminc napra elõzetes letartóztatásba helyezték azt a hét embert, akik rémhírek hatására mentõautóra támadtak szombat este a Kolozs megyei Récekeresztúron - írta a Kolozs megyei rendõr-fõkapitányság közlése alapján a News.ro hírportál. A támadók ellen a közrend megsértése, csendháborítás, ütlegelés és más erõszakos cselekmények miatt folyik vizsgálat.
Raed Arafat szerint egy közösségi médiában terjedő álhír vezetett a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársai elleni támadáshoz. A Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője közölte: az interneten azt a hamis információt terjesztették, hogy egy „fekete mentőautó” gyerekeket rabol.
Raed Arafat szerint a közösségi oldalakon terjedő hazugság következtében egy mentős műtétre szorult, egy beteg veszélybe került, egy új mentőautót pedig ideiglenesen ki kellett vonni a szolgálatból. A belügyi államtitkár hangsúlyozta: a mentőszolgálatok és a SMURD munkatársainak egyetlen feladata, hogy a lehető leggyorsabban eljussanak a segítségre szorulókhoz. Hozzátette, az életmentők elleni erőszak elfogadhatatlan, az ilyen támadásokhoz vezető dezinformációt pedig a hatóságoknak, a közösségimédia-platformoknak és a társadalomnak is komolyan kell kezelnie.
Az egységek biztonságát növelő intézkedések sürgős bevezetését kéri az Ambulanta Országos Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviselet ugyanakkor a tevékenység besorolását kéri a különösen veszélyes 1-es kategóriába.
A Kolozs megyei mentőszolgálat egysége elleni támadás bizonyítja, hogy milyen veszélyes, előreláthatatlan a személyzet munkája, amely erőszakcselekménynek, veszélyes anyagoknak, tűz és áramütésnek, biológiai vagy közlekedési kockázatnak van kitéve. A szakszervezet képviselői közleményükben azt állítják, a mentős személyzet védelme lényegbevágó az egész sürgősségi rendszer biztonságos működéséhez.
A héten részlegesen újraindul az e-Terra informatikai rendszer, amely csaknem egy hónapja vált elérhetetlenné egy kibertámadás miatt – közölte a kormány. Az Országos Kataszteri Hivatal ingatlan-nyilvántartási és telekkönyvi szolgáltatásokat biztosító platformját átköltöztették és újjáépítették a kormányzati felhőben. A rendszer biztonsági tesztelése jelenleg is zajlik.
A szolgáltatásokat fokozatosan indítják újra, hogy elkerüljék a szerverek túlterhelését. Az első napon elsőbbséget élveznek azok a közjegyzői okiratok, amelyek a rendszer leállása alatt gyűltek össze. A második naptól a többi felhasználó számára is megnyitják a hozzáférést. Jelenleg csaknem 94 ezer kérelem vár feldolgozásra. A kormány arra figyelmeztet, hogy a nagy terhelés miatt az első napokban a rendszer a megszokottnál lassabban működhet. A közvetlen bankkártyás fizetés egyelőre nem lesz elérhető, ezt később aktiválják.
Harminc napra elõzetes letartóztatásba helyezték azt a hét embert, akik rémhírek hatására mentõautóra támadtak szombat este a Kolozs megyei Récekeresztúron - írta a Kolozs megyei rendõr-fõkapitányság közlése alapján a News.ro hírportál. A támadók ellen a közrend megsértése, csendháborítás, ütlegelés és más erõszakos cselekmények miatt folyik vizsgálat.
Az egységes bértörvényről tárgyalnak a Cotroceni Palotában a következő napokban. A konzultáción a parlamenti pártok és az elnöki hivatal képviselői vesznek részt.
Románia csaknem 16 és fél milliárd eurós külkereskedelmi hiánnyal zárta az idei első fél évet – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A deficit 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Idén júniusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,6-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
A második pillér befizetései megközelítik a 238 milliárd lejt. A Pénzügyi Felügyelet adatai szerint a kötelező második pillér alapja majdnem 40 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
Drónelhárító intézkedéseket hoztak a kolozsvári nemzetközi repülőtéren, miután az elmúlt időszakban több ízben engedély nélküli drónok hatoltak be a légtérbe.
A gázai övezeti rendezési terv végrehajtása az egyetlen kiút a közel-keleti erõszakspirálból – jelentette ki Nikolaj Mladenov, az amerikai elnök által létrehozott Béketanács fõigazgatója az izraeli N12 televíziónak.
Belgium flamand régiójában, Flandriában jelentõsen csökkent a külföldi imámoknak kiadott munkavállalási engedélyek száma – tudatta Zuhal Demir flamand munkaügyi és igazságügyi miniszter.
Öt ember meghalt az északkelet-ukrajnai Harkiv megyei Buhajivka településen, míg az észak-ukrajnai Szumiban tizennégyen megsebesültek az orosz tüzérségi és légicsapások…
Júliusban megdőlt a hőmérsékleti rekord a sarkvidéken kívüli óceánokban – állítja az Európai Unió Copernicus programja. Nyugat-Európában a legmelegebb június volt a mérések kezdete óta.
A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a…
Az egységes bértörvényről tárgyalnak a Cotroceni Palotában a következő napokban. A konzultáción a parlamenti pártok és az elnöki hivatal képviselői vesznek részt.
A törvényt augusztus végéig kell elfogadja a parlament, hogy közzé lehessen tenni a Hivatalos Közlönyben, ellenkező esetben Románia majdnem 800 millió euró európai alapoktól esik el. A jogszabályt a volt koalíciós pártok közti vita és a szakszervezetek elégedetlensége miatt még be sem terjesztették a parlamentbe. Dragoş Pîslaru ügyvezető munkaügyi miniszter hétfőn ismét nyilvános felhívást intézett a politikai vezetőkhöz a törvény elfogadása érdekében, hangsúlyozva, hogy ez az utolsó hét, amikor politikai megállapodás elérhető. A tárcavezető szerint sikerült haladást elérni az elnöki hivatal közvetítésével folyó tárgyalásokon a kényes ágazatok esetében. Dragoş Pîslaru várhatóan kedden tárgyal a szakszervezeti vezetőkkel a törvénytervezet legutóbbi módosításairól.
Románia csaknem 16 és fél milliárd eurós külkereskedelmi hiánnyal zárta az idei első fél évet – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A deficit 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az első hat hónapban Románia exportja 3 százalékkal, míg az import 1,7 százalékkal emelkedett. A külkereskedelem több mint 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította az ország.
Idén júniusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,6-szorosa volt az élve születésekének - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Az INS adatai szerint júniusban 8777 pár kötött házasságot, a jogerős bírósági döntéssel és a közjegyzőknél kimondott válások száma pedig 2374 volt.
A második pillér befizetései megközelítik a 238 milliárd lejt. A Pénzügyi Felügyelet adatai szerint a kötelező második pillér alapja majdnem 40 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.
Profitszerzés érdekében a nyugdíjalap kezelői ezeket az összegeket majdnem kizárólag Romániában fektetik be állampapírokba és a bukaresti értéktőzsdén. Egyre népszerűbb a fakultatív, harmadik nyugdíjpillér is, ahova több, mint egymillióan fizetnek be, ennek összege pedig csaknem kilenc milliárd lej, ami ugyancsak 40 százalékkal több, mint tavaly.
Drónelhárító intézkedéseket hoztak a kolozsvári nemzetközi repülőtéren, miután az elmúlt időszakban több ízben engedély nélküli drónok hatoltak be a légtérbe.
Két héttel ezelőtt egy ilyen repülő szerkezet zavarta meg jelentősen a kolozsvári légikikötő működését. A következő hetekben drónokat zavaró berendezéseket vásárolnak - közölte a kolozsvári repülőtér vezérigazgatója. Új procedúrát is kidolgoznak, amely bizonyos esetekben bűncselekménynek nyilvánítja a légiforgalom megzavarását és 25 ezer lejig terjedő pénzbírság is kiszabható ez esetben.
A gázai övezeti rendezési terv végrehajtása az egyetlen kiút a közel-keleti erõszakspirálból - jelentette ki Nikolaj Mladenov, az amerikai elnök által létrehozott Béketanács fõigazgatója az izraeli N12 televíziónak.
A bolgár diplomata szerint a terv célja, hogy a Gázai övezet soha többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre, és ne ismétlõdhessen meg a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása. Az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu vasárnap elutasította a rendezési tervet, és közölte, hogy az izraeli hadsereg nem vonul ki a Gázai övezetbõl, amíg a Hamász át nem adta minden fegyverét. A Hamász magas rangú tisztségviselõje, Bászem Naím ezzel szemben azt mondta, hogy a szervezet továbbra is elkötelezett a gázai rendezési terv mellett.
Belgium flamand régiójában, Flandriában jelentõsen csökkent a külföldi imámoknak kiadott munkavállalási engedélyek száma - tudatta Zuhal Demir flamand munkaügyi és igazságügyi miniszter.
A tárcavezetõ által ismertetett adatok szerint 2023-ban még 13 engedélyt adtak ki az iszlám közösséghez tartozó vallási vezetõnek, 2025-ben azonban már csak kettõt, idén pedig még egyet sem. Demir szerint az adatok azt mutatják, hogy a szigorúbb és szelektívebb munkaerõ-migrációs politika eredményes.
Öt ember meghalt az északkelet-ukrajnai Harkiv megyei Buhajivka településen, míg az észak-ukrajnai Szumiban tizennégyen megsebesültek az orosz tüzérségi és légicsapások következtében hétfõre virradóra, a közép-ukrajnai Poltava környékén pedig lakóházak, civil infrastrukturális és ipari létesítmények rongálódtak meg - jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
A magyar Országgyűlés várhatóan holnap dönt az új köztársasági elnök személyéről. A kormányzó Tisza Párt a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét, Baka Andrást jelölte a posztra, akinek megválasztása a párt kétharmados többsége miatt gyakorlatilag biztosra vehető.
A 73 éves jogász korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, majd 2009 és 2012 között vezette a Legfelsőbb Bíróságot. A Tisza szerint szakmai tapasztalata és függetlensége alkalmassá teszi arra, hogy az ország egységét képviselje és szerepet vállaljon a jogállamiság helyreállításában.
Az ellenzéki reakciók megosztottak: a Fidesz nem vesz részt a szavazáson, a Mi Hazánk pedig saját jelöltet állított, Tóth Máté energiajogászt. Majtényi László volt ombudsman jó választásnak tartja Bakát, míg Zárug Péter Farkas politológus szerint aktivista államfőként az alkotmányozás folyamatát is segítheti majd. Kéri László politológus úgy véli, Baka jogi felkészültsége elegendő ellensúlyt jelenthet a kormányzó párttal szemben.
Júliusban megdőlt a hőmérsékleti rekord a sarkvidéken kívüli óceánokban - állítja az Európai Unió Copernicus programja. Nyugat-Európában a legmelegebb június volt a mérések kezdete óta.
Az óceánok a klíma normalizálását segítik elszívva a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó, emberek okozta meleget. A Copernicus adatai szerint júliusban a sarkvidéken kívüli óceánok hőmérséklete majdnem 21 fokos, amit egyrészt a nagyon erős El Nino jelenség és az európai hőhullámok váltottak ki. A felmelegedő óceánok erősebb viharok keletkezésének kedveznek, megváltoztatják a klíma sablonokat és károsítják a tengerek ökoszisztémáját. A Copernicus arra is rávilágított, hogy Nyugat-Európában rendkívül meleg és aszályos az időjárás.
A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az egységes bértörvényről tárgyalnak a Cotroceni Palotában a következő napokban. A konzultáción a parlamenti pártok és az elnöki hivatal képviselői vesznek részt.
A törvényt augusztus végéig kell elfogadja a parlament, hogy közzé lehessen tenni a Hivatalos Közlönyben, ellenkező esetben Románia majdnem 800 millió euró európai alapoktól esik el. A jogszabályt a volt koalíciós pártok közti vita és a szakszervezetek elégedetlensége miatt még be sem terjesztették a parlamentbe. Dragoş Pîslaru ügyvezető munkaügyi miniszter hétfőn ismét nyilvános felhívást intézett a politikai vezetőkhöz a törvény elfogadása érdekében, hangsúlyozva, hogy ez az utolsó hét, amikor politikai megállapodás elérhető. A tárcavezető szerint sikerült haladást elérni az elnöki hivatal közvetítésével folyó tárgyalásokon a kényes ágazatok esetében. Dragoş Pîslaru várhatóan kedden tárgyal a szakszervezeti vezetőkkel a törvénytervezet legutóbbi módosításairól.
