Ma december elseje van, Románia nemzeti ünnepe, amely eltérő jelentéssel bír a románok és a magyarok számára. Mai egy órás különkiadásunkban interjút hallhatnak Kiss Tamás szociológussal, akit arról kérdeztem, hogy a magyarok számára mit jelenthet ez a dátum, és mi a feltétele annak, hogy a románok és a magyarok kölcsönösen tiszteljék egymás ünnepeit.
November elején Bukarestben járt L. Balogh Béni történész, aki Petru Groza volt román miniszterelnökről tartott előadást. A Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa a rádiónknak adott interjúban Groza színes egyéniségéről, a magyarokhoz fűződő viszonyáról és politikai hagyatékáról beszélt.
Adásunk utolsó részében meghallgathatják Szuszámi Zsuzsa Dolhai Attilával készített interjúját. Kolléganőnk az Iványi Marcell által rendezett Örök hűség című film kapcsán beszélt a magyarországi énekessel, aki egyik ötletgazdája és dalszövegírója az alkotásnak.
Adásunkban Bartha Katalin Ágnessel, a Polis kiadónál megjelent Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989). Beszélgetés a Kriterion munkatársaival című kötet szerzőjével beszélget Szuszámi Zsuzsa. Adásunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat novemberi lapszámait ismerteti.
A NATO kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet – jelentette ki Bukarestben a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg az Aspen - GMF Bukarest Fórumon emlékeztetett: az ukrajnai háború kezdete óta kettőtől négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.
„Való igaz, hogy mindannyian megfizetjük Oroszország Ukrajna elleni háborújának árát, de mi pénzzel, míg az ukránok vérrel fizetnek” – mondta a főtitkár. Hozzátette: ha hagyjuk Putyint győzni, akkor abból az orosz elnök és más autoriter vezetők azt a következtetést vonják le, hogy céljaikat elérhetik nyers erő alkalmazásával. „Ez veszélyesebbé teszi a világunkat, és mindannyiunkat sebezhetőbbé tesz” – mondta a NATO-főtitkár, nyomatékosítva, mindannyiunk biztonsági érdeke Ukrajna hosszú távú támogatása.
Jens Stoltenberg kijelentette: a NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtanak Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, „mert Ukrajnának joga van megvédeni magát, és ezt a jogot az ENSZ Alapokmánya is rögzíti”.
A szenátus érvényesítette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új Maros megyei szenátorának, Novák Leventének a mandátumát, amely amiatt üresedett…
Három palesztin férfi meghalt és legalább nyolcan megsérültek hétfő este az izraeli hadsereggel történt összecsapásban Ciszjordániában, két külön incidensben –…
A Románia újrahasznosít című kampány elsődleges célja, hogy felelősségtudatra ébresszen minden állampolgárt, önkormányzatot, hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalatot, akiknek a feladata a…
Klaus Iohannis államelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadja ma délután adásunk után a Cotroceni-palotában, ahol a találkozót követően közösen nyilatkoznak a sajtónak.
Románia és Horvátország készen áll a schengeni csatlakozásra – jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter, aki horvát kollégájával találkozott Bukarestben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban rögzítette, hogy támogatja Románia csatlakozását a schengeni térséghez , de a testület szerint nagyban javítaná a csatlakozási esélyeket, ha a kormányzat a magyarság szempontjából fontos sorskérdések rendezését is elfogadná.
Őrizetbe vette tegnap este az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Niculae Bădălău volt szociáldemokrata szenátort, akit megvesztegetéssel és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak egy több mint 7 millió lej értékű szerződéssel kapcsolatban.
A családorvosi rezidenshelyek számának növelését kéri a Román Orvosi Kamara, amely szerint az idén csak 321 rezidenshelyet hirdettek családorvosi szakosodásra, és ez jóval elmarad a szükséges helyek számától.
A csúcsra Bukarestbe érkezett a reggel az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere is. Az Antony Blinkent fogadó román államfő, Klaus Iohannis elmondta: tökéletesnek tartja a látogatás időpontját, egyrészt az Ukrajnában dúló háború miatt, másrészt azért, mert „fontos és nehéz döntéseket” kell meghozni a NATO-n belül.
Antony Blinken azt felelte, jómaga is tökéletesnek tartja az időzítést, többek közt azért is, mert éppen 25 éve jött létre a két ország közötti stratégiai partnerség, „amely olyan módon fejlődött, amit akkoriban még Clinton elnök és Constantinescu elnök sem tudott volna elképzelni”.
Az amerikai külügyminiszter a nap eső felében Blinken Nicolae Ciucă román miniszterelnök kíséretében meglátogatta az Egyetem-téren rendezett kiállítást, amelyet a két ország stratégiai partnerségének szenteltek. Később találkozott Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, majd közös sajtótájékoztatót tartottak.
Ma délután 16 órakor a román külügyminisztérium szervezésében a húszéves prágai NATO-csúcsra emlékeznek, amelyen Románia, valamint Bulgária, Észtország, Lettorzság, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia meghívást kapott a csatlakozásra.
Holnap Bogdan Aurescu külügyminiszter is részt vesz a világ legfejlettebb államait tömörítő G7 csoport külügyminisztereinek találkozóján, amely Ukrajna energetikai infrastruktúrájával foglalkozik.
Ugyanakkor Bukarestben zajlik ezekben a napokban a müncheni vezetők találkozója, amelynek napirendjén a Fekete-tenger és a regionális biztonság témája szerepel, és amelynek társszervezője a román külügyminisztérium.
Kivonult a parlament ünnepi üléséről a szélsőséges AUR párt törvényhozóinak csoportja, miközben az RMDSZ nevében felszólaló Csoma Botond éppen azt bizonygatta, hogy Erdély valamennyi ott élő nemzetiség közös hazája.
A magyar képviselő kifejtette: a történelem során előfordult, hogy nem a barikád egy oldalán álltunk, ennek ellenére nem elfogadható az a kizárólagos, redukcionista látásmód, amely a román-magyar viszonyt egy állandó konfliktusra redukálja, és ily módon – egy ellenségkép fenntartásával – súlyosan károsítja az etnikumok közötti kapcsolatokat.
“A francia-német megbékélés példájára a különböző közösségeket megilleti a jog, hogy a történelmi eseményeket sajátosan közelítsék meg és értelmezzék, anélkül, hogy ez felháborodást váltana ki, vagy lojalitásteszteket a társadalom egy része irányából” – fogalmazott Csoma hozzátéve, hogy a múlt század elején az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó is, és ez tükröződött a Gyulafehérvári nyilatkozat szövegében is.
Az RMDSZ politikusának beszédét többször bekiabálásokkal szakították meg radikális román képviselők. Utólag Lucian Romascanu szociáldemokrata művelődési miniszter fontosnak tartotta a Facebook-ján kihangsúlyozni, hogy „Erdély történelmileg a románok földje”. A várakozásokkal ellentétben bejegyzésével nem aratott osztatlan sikert, még a román anyanyelvűek körében sem. Többen emlékeztették a minisztert, hogy történelem azelőtt is létezett, hogy másfél évszázaddal ezelőtt létrejött volna a román állam.
A szenátus érvényesítette a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új Maros megyei szenátorának, Novák Leventének a mandátumát, amely amiatt üresedett meg, hogy Novák Csaba Zoltán eddigi szenátor átveszi a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetését.
A két politikus a családnevük azonossága ellenére nem rokon.
Novák Levente jelenleg az RMDSZ országos ügyvezető elnökségében alelnökként a területi szervezetekért felel. Új minőségében a szenátus emberjogi, esélyegyenlőségi, vallási és kisebbségügyi szakbizottság alelnöke, az oktatási bizottság tagja, illetve a külügyi bizottság tagja lesz.
A 136 tagú szenátusban az RMDSZ-nek kilenc mandátuma van.
Csaknem száz koncert lesz a George Enescu nemzetközi klasszikus zenei fesztiválon, amelyet jövő év augusztus 27. és szeptember 24. között tartanak Bukarestben – jelentették be a szervezők.
Cristian Macelaru karmester, a fesztivál tavaly kinevezett művészeti igazgatója elmondta, hogy csak a fővárosban lesz több mint 90 koncert, amihez hozzáadódnak a vidéki városokban a helyi filharmóniák által szervezett hangversenyek. Közölte, hogy a jövő évben ismét lesznek késő esti koncertek, ezt a sorozatot ugyanis két évvel ezelőtt, a legutóbbi fesztiválon nem tartották meg a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében.
Jövő ősszel összesen 40 zenekar érkezik a román fővárosba 16 országból, ezek az együttesek több mint 150 világhírű szólistával fognak együtt zenélni. Macelaru a neves művészek közül kiemelte Aida Garifullina és Valentina Nafornita szopránt, Igor Levit és Martha Argerich zongoraművészt, Augustin Hadelich és Renaud Capucon hegedűművészt, Zubin Mehta, Vladimir Jurowski, Sir Simon Rattle, Klaus Makela, Kent Nagano, Cristian Mandeal és Cristian Badea karmestert.
A külföldi zenekarok közül kiemelte a Lipcsei Gewandhaus Zenekart, a Kölni Rádiózenekart, a Göteborgi Szimfonikus Zenekart, a Liszt Ferenc Kamarazenekart, a Manchesteri Camerata kamarazenekart, a Bécsi Filharmonikusokat, az amszterdami Concertgebouw zenekart, a Londoni Szimfonikusokat, a Francia Nemzeti Zenekart és az Izraeli Filharmonikus Zenekart.
Macelaru közölte, hogy bemutatják a fesztivál névadója, George Enescu román zeneszerző Oidipusz című operáját, akárcsak Verdi Otello, Henry Purcell A tündérkirálynő, Olivier Messiaen Assisi Szent Ferenc, Ligeti György Le grand macabre és Claude Debussy Pelléas és Mélisande című operáját.
Lucian Romascanu román kulturális miniszter emlékeztetett, hogy az Enescu-fesztivál az egyik legjelentősebb klasszikus zenei seregszemle a világon, és megígérte, hogy a jövő évi rendezvény szervezői az eddigi legnagyobb költségvetésből gazdálkodhatnak.
A fesztivál szervezői közölték, hogy a bérleteket az idén is sorsolás útján értékesítik, amire november 30. és december 9. között lehet feliratkozni, majd december 12-én sorsolják ki a nyerteseket, akik legfeljebb négy bérletet vásárolhatnak. A jegyeket február 1-jén kezdik árusítani. Részletek a www.festivalenescu.ro honlapon találhatók.
A George Enescu Fesztivált 1958-ban alapították George Enescu román zeneszerző (1881-1955) tiszteletére, majd a kommunista rendszer 1971-ben megszüntette és csak Nicolae Ceausescu diktátor halála (1989) után indulhatott újra.
Három palesztin férfi meghalt és legalább nyolcan megsérültek hétfő este az izraeli hadsereggel történt összecsapásban Ciszjordániában, két külön incidensben – jelentette a Háárec című újság hírportálja.
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint három palesztin vesztette életét az izraeli hadsereg lövései nyomán két külön incidensben, ketten kedd reggel Rámalláh közelében, egy másik pedig korábban Hebron mellett.
Hétfőről keddre virradó éjjelen két, tartalékos katonákat szállító izraeli katonai dzsip meghibásodott egy gyakorlat során. Zavargások törtek ki, miközben a katonák arra vártak, hogy evakuálják őket és járműveiket. Az incidens Ciszjordánia déli részén, a Hebrontól mintegy 11 kilométerre lévő Beit Ummar faluban történt. A helyi lakosok kövekkel dobálták a katonákat, akik válaszul tömegoszlató fegyvereket vetettek be, és tüzet nyitottak a tüntetőkre.
Az izraeli hadsereg közleménye szerint a tüntetők lőttek is az oszlatást végző katonai erőkre. A járműveket és a katonákat sikeresen evakuálták a helyszínről.
Izraelben március óta újabb erőszakhullám indult, melyre főként Ciszjordánia északi részén folytatott terrorellenes offenzívával válaszolt a kormány. A razziák célja, hogy megakadályozzák az újabb palesztin támadásokat, amelyekben az év eleje óta 26 ember vesztette életét Izraelben és Ciszjordániában.
A szinte minden éjjel zajló terrorellenes razziák során több mint 2000 palesztint tartóztattak le, és több mint 138 palesztin halt meg, közülük sokan - de nem mindegyikük - támadások vagy biztonsági erőkkel való összecsapások során.
Izrael az 1967-es, "hatnapos" közel-keleti háborúban foglalta el Jordániától Ciszjordániát, valamint Kelet-Jeruzsálemet, és Egyiptomtól a Gázai övezetet. A palesztinok ezeken a területeken remélik független államukat.
Az intézményt a Nastase-kormány hozta létre az európai integrációs folyamat részeként, azzal a céllal, hogy biztosítsa az emberi méltóság és egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását az ENSZ és az Európai Unió ajánlásainak megfelelően. 2002 augusztusa óta bárki, aki úgy érzi, hogy hátrányosan megkülönböztették vagy emberi méltóságában megsértették, panasszal fordulhat az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A testület elnöke szinte a megalakulása óta, egészen pontosan 2005 óta Asztalos Csaba nagybányai származású jogász. Vele beszélgettünk.
A Románia újrahasznosít című kampány elsődleges célja, hogy felelősségtudatra ébresszen minden állampolgárt, önkormányzatot, hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalatot, akiknek a feladata a szelektív hulladékgyűjtés – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, emlékeztetve, hogy a hulladékgazdálkodás helyi önkormányzati feladat.
A minisztérium az országos kampánnyal segítséget nyújt az önkormányzatoknak, köztisztasági vállalatoknak.
Tánczos Barna kiemelte, Romániának növelnie kell az újrahasznosítás arányát, ehhez egyrészt fejleszteni kell a hulladékgyűjtési infrastruktúrát, amit a szaktárca finanszíroz, másrészt mentalitásváltásra van szükség a hulladékgazdálkodásban. „A kampányt előkészítő közvéleménykutatás során a lakosság több mint 70%-a azt mondta, hogy szeretne szelektíven gyűjteni, a válaszadók több mint 90%-a pedig azt, hogy több információra van szüksége ahhoz, hogy szelektív hulladékgyűjtést végezzen a saját háztartásában. De amikor megnézzük az elért eredményeket, kiderül, hogy sereghajtók vagyunk, a települési hulladék alig 16-17%-át hasznosítják újra, és legalább 50%-ot kellene elérjünk. Ezért van szükség a tudatosító kampányokra, a helyi önkormányzatok szerepvállalására és egy mentalitásváltásra minden egyes háztartásban” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A környezetvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet: a helyi önkormányzatok jelentős díjakat fizetnek azért, mert nem tudják teljesíteni az Unió által is előírt újrahasznosítási célokat. 2020-ban több mint 110 millió lejt fizettek be az önkormányzatok, 2021-ben pedig az összeg elérte a 224 millió lejt. Ezek az összegek fontos helyi beruházásoktól, bölcsődék, iskolák, játszóterek építésétől foszthatják meg a lakosokat – emelte ki Tánczos Barna.
Klaus Iohannis államelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadja ma délután adásunk után a Cotroceni-palotában, ahol a találkozót követően közösen nyilatkoznak a sajtónak.
Stoltenberg abból az alkalomból tartózkodik Bukarestben, hogy a fővárosban biztonságpolitikai rendezvények zajlanak. Kedden és szerdán Bukarestben rendezik meg a NATO külügyminiszteri értekezletét, azt megelőzően pedig, hétfőn és kedden egy zárt ajtók mögött zajló szakértői tanácskozást tartanak a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia és a román külügyminisztérium közös szervezésében, amelyet Klaus Iohannis román államfő nyit meg. A parlament épületében tartandó kétnapos NATO-értekezleten a keleti szárny védelmi és elrettentő képességeinek növelésére helyezik a hangsúlyt, válaszképpen az Ukrajna elleni törvénytelen orosz agresszióra. Ugyanakkor napirenden szerepel majd a szövetséges támogatás növelése Ukrajna számára, a hibrid fenyegetések elleni védekezés, Kína és a NATO viszonya, az euroatlanti közösség energetikai ellenállóképességének növelése, valamint Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina segítése.
Románia és Horvátország készen áll a schengeni csatlakozásra – jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter, aki horvát kollégájával találkozott Bukarestben.
Aurescu szerint mindkét ország megoldást jelenthet az Európai Uniónak a migrációs hullámok kezelése tekintetében, amennyiben csatlakozhatnak a határellenőrzés nélküli övezethez. Aurescu szerint a schengeni övezet erősödik azáltal ha a két ország felvételt nyer.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban rögzítette, hogy támogatja Románia csatlakozását a schengeni térséghez , de a testület szerint nagyban javítaná a csatlakozási esélyeket, ha a kormányzat a magyarság szempontjából fontos sorskérdések rendezését is elfogadná.
Az EMNT Választmánya által jegyzett állásfoglalás szerint a magyar sorskérdések rendezése csakis őszinte párbeszéd által lehetséges, amelynek ki kell terjednie a közösségi önrendelkezés, az autonómia megvalósítására is. Az EMNT egyben megemlítette, hogy Románia 2007-es EU-csatlakozásakor az Európai Unió feladatlistát szabott az országnak, amelynek több, a nemzeti közösségeket is érintő vonatkozása volt. "Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a restitúció, az állami magyar nyelvű egyetem és felsőoktatás, valamint a csángó-magyarok oktatása kapcsán sem teljesítette Románia a vállalásait" - áll az állásfoglalásban.
Őrizetbe vette tegnap este az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Niculae Bădălău volt szociáldemokrata szenátort, akit megvesztegetéssel és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítanak egy több mint 7 millió lej értékű szerződéssel kapcsolatban.
A vádhatóság közleménye szerint Bădălău a feltételezett tett elkövetésekor a számvevőszék tanácsosa és az audithatóság alelnöke volt. Ugyanebben az ügyben őrizetbe vették egy kereskedelmi vállalat képviselőjét is megvesztegetésben való bűnrészesség gyanúja miatt. Az ügyészek szerint a volt szenátor felszólította egy község polgármesterét, hogy egy vízhálózat felújítására vonatkozó szerződést egyik rokona által vezetett cégnek ítélje oda. Azt sejtette, hogy befolyása van az Országos Befektetési Társaság (CNI) igazgatótanácsának egyik tagjára, akit ígérete szerint rávett volna, hogy hagyja jóvá a polgármesteri hivatal által az intézményhez benyújtott két projekt finanszírozását.
A családorvosi rezidenshelyek számának növelését kéri a Román Orvosi Kamara, amely szerint az idén csak 321 rezidenshelyet hirdettek családorvosi szakosodásra, és ez jóval elmarad a szükséges helyek számától.
A következő öt évben ugyanis körülbelül 3000 családorvos fogja elérni a nyugdíjkorhatárt – figyelmeztetett az ovosi kamara. Daniel Coriu orvosprofesszor, a Román Orvosi Kamara elnöke szerint az előrejelzések arra utalnak, hogy európai szinten Románia egyike lesz azoknak az országoknak, ahol a legnagyobb hiány fog mutatkozni az egészségügyi alapellátásban dolgozó orvosok tekintetében. Ez csökkenteni fogja a lakosság egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférését, és többletterhet ró a többi orvosi szakterületre is – mutatott rá az orvosi kamara elnöke.
A csúcsra Bukarestbe érkezett a reggel az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere is. Az Antony Blinkent fogadó román államfő, Klaus Iohannis elmondta: tökéletesnek tartja a látogatás időpontját, egyrészt az Ukrajnában dúló háború miatt, másrészt azért, mert „fontos és nehéz döntéseket” kell meghozni a NATO-n belül.
Antony Blinken azt felelte, jómaga is tökéletesnek tartja az időzítést, többek közt azért is, mert éppen 25 éve jött létre a két ország közötti stratégiai partnerség, „amely olyan módon fejlődött, amit akkoriban még Clinton elnök és Constantinescu elnök sem tudott volna elképzelni”.
Az amerikai külügyminiszter a nap eső felében Blinken Nicolae Ciucă román miniszterelnök kíséretében meglátogatta az Egyetem-téren rendezett kiállítást, amelyet a két ország stratégiai partnerségének szenteltek. Később találkozott Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, majd közös sajtótájékoztatót tartottak.
Ma délután 16 órakor a román külügyminisztérium szervezésében a húszéves prágai NATO-csúcsra emlékeznek, amelyen Románia, valamint Bulgária, Észtország, Lettorzság, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia meghívást kapott a csatlakozásra.
Holnap Bogdan Aurescu külügyminiszter is részt vesz a világ legfejlettebb államait tömörítő G7 csoport külügyminisztereinek találkozóján, amely Ukrajna energetikai infrastruktúrájával foglalkozik.
Ugyanakkor Bukarestben zajlik ezekben a napokban a müncheni vezetők találkozója, amelynek napirendjén a Fekete-tenger és a regionális biztonság témája szerepel, és amelynek társszervezője a román külügyminisztérium.
