Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Ismeretlen eredetű, engedély nélkül repülő drónokat észleltek pénteken az amerikai légierő legnagyobb angliai támaszpontjánál. A brit királyi légierő (RAF) tulajdonában…
Elutasította pénteken a bukaresti törvényszék azt a keresetet, amelyben három személy a Călin Georgescu támogatására szombatra tervezett bukaresti tüntetés engedélyezésének…
Az Európai Unió vezetői megállapodtak egy közös csapatról, amely Európát képviseli az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának lezárásáról szóló tárgyalásokon.…
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos…
A fővárosi önkormányzat tiltása ellenére szombaton mégis megtartják a Călin Georgescu melletti szimpátiatüntetést Bukarestben – jelentette be pénteken George Simion,…
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és…
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy…
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt.…
Kiterjedt globális üzemzavar sújtja a Microsoft platformjait, köztük az Outlookot, a Teamst és a Copilotot. A felhasználók világszerte csatlakozási hibákat…
Ismeretlen eredetű, engedély nélkül repülő drónokat észleltek pénteken az amerikai légierő legnagyobb angliai támaszpontjánál. A brit királyi légierő (RAF) tulajdonában lévő, de kizárólag az Egyesült Államok által használt kelet-angliai Lakenheath bázis személyzete egy időre óvóhelyre vonult.
Az amerikai légierő szóvivőjének péntek esti beszámolója szerint személyi sérülés nem történt és sem a repülőgépekben, sem a támaszpontot kiszolgáló infrastruktúrában nem keletkeztek anyagi károk.
Néhány hete a nyugat-angliai - szintén az amerikai légierő által használt - Fairford légitámaszpontnál történt súlyosnak minősített incidens, amelynek részleteit azóta sem tisztázták. Az amerikai légierő akkor összes hadászati bombázóját kivonta a Fairford támaszpontról, a héten pedig két további angliai támaszpontról telepítettek át más európai országokba amerikai üzemanyag-utántöltő repülőgépeket.
Andy Burnham brit miniszterelnök a minap a parlamentben azt mondta: a szeptemberi incidens mögött szinte bizonyosan az iráni rezsim állt.
Elutasította pénteken a bukaresti törvényszék azt a keresetet, amelyben három személy a Călin Georgescu támogatására szombatra tervezett bukaresti tüntetés engedélyezésének megtagadását támadta meg.
Cătălin Marius Seimeanu, Laurențiu Claudiu Constantin és Florin Mihai Jereb azt kifogásolta, hogy a bukaresti főpolgármesteri hivatal illetékes bizottsága nem hagyta jóvá a parlament elé tervezett demonstráció megtartását.
A törvényszék megalapozatlannak ítélte a keresetet. A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion pénteken közölte, hogy a parlament elé tervezett demonstrációt a tiltás ellenére mégis megtartják. A politikus Nicușor Dan államfőt is bírálta, és felszólította a csendőrséget, hogy működjön együtt a tüntetés szervezőivel.
A két napig tartó kutatómunka során több mint 5 milliárd forintot, 2,6 millió eurót és 1,2 millió amerikai dollárt találtak erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban elrejtve, valamint eldugott helyen lévő nagy értékű széfben tárolva.
A vagyonvisszaszerzési hivatal november 2-án tette közzé, hogy Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter, KDNP-s országgyűlési képviselő kisvárdai házában olyan páncélszekrényeket találtak, amiket nem magánszemélyek, hanem pénzügyi szolgáltatók és zálogházak használnak.
A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án elrendelte Seszták Miklós letartóztatását. A nyomozás adatai alapján a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Vezérigazgatója – közvetítőn keresztül – összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át 2015 és 2018 között a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) pénteken, helyi idő szerint 16 óra után rendelt el országos felszállási tilalmat a légi irányítás és a kommunikációs rendszerek túlterheltségére hivatkozva.
Később Sean Duffy közlekedési miniszter az X-en közzétett bejegyzésében az elöregedett informatikai hálózattal magyarázta az üzemzavart.
Mintegy négyórás szünet után feloldották a felszállási tilalmat, azonban az induló járatokat szakaszosan engedik felszállni, így még napokig késésekre kell számítani.
A miniszter figyelmeztetett, hogy bár a közvetlen problémát sikerült elhárítani, és a légi közlekedés ismét teljesen biztonságos, az elöregedő légiforgalmi irányítási rendszer átfogó felújítására van szükség.
Az Európai Unió vezetői megállapodtak egy közös csapatról, amely Európát képviseli az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának lezárásáról szóló tárgyalásokon. A csapat az EU-s főintézmények vezetőiből, valamint Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból áll.
Az európai képviselet körüli vita vált az uniós vezetők dublini informális csúcstalálkozójának egyik legfontosabb témájává.
Míg a kisebb tagállamok és az uniós intézmények Kaja Kallast, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét vagy António Costát szerették volna látni a küldöttség élén, más tagállamok - közötük Németország és Olaszország - a saját tárgyalóikat akarták küldeni a megbeszélésekre.
Csütörtökön Jared Kushner amerikai tárgyaló jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elfogadni az európaiak részvételét a folyamatban. Moszkva egyelőre azt közölte, hogy nem született döntés az Európai Unió meghívásáról.
A párbeszéd, a tolerancia és az együttműködés fontosságát hangsúlyozza a magyar nyelv napja alkalmából küldött üzenetében Nicusor Dan román elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek címzett levelében az államfő a magyarok Románia kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez való hozzájárulására is felhívja a figyelmet.
Az RMDSZ sajtószolgálata által az MTI-nek is eljuttatott levélben Nicusor Dan a magyar nyelv napja alkalmából tolmácsolja jókívánságait a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének. Továbbá békét, jólétet és kiteljesedést kíván a romániai magyar közösségnek szentelt projektek megvalósításához.
Rámutat, hogy ez a nap nemcsak a magyar nyelv szépségének és gazdagságának az ünneplésére kínál lehetőséget, hanem annak az ünneplésére is, ahogyan a magyarok generációi figyelemre méltó módon hozzájárultak Románia kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.
Az államfő üzenetében hangsúlyozza, hogy a Románia területén együtt létező hagyományok és identitások sokszínűsége a közös örökség fontos része. Hozzáteszi, hogy a magyar nyelv "a kultúra élő tere", és olyan eszköz, amelyen keresztül a magyar közösség generációról generációra kifejezi és megőrzi identitását.
Meglátása szerint az anyanyelv és a közösségek kulturális örökségének tisztelete ezért az emberek, a sokszínűség és a - párbeszéden, pluralizmuson és megértésen alapuló - demokratikus társadalom értékei iránti tiszteletnek a természetes kifejeződése.
"Adja meg nekünk a magyar nyelv ünnepe a lehetőséget arra, hogy bizalommal tekintsünk a jövőbe, újra kijelentve a párbeszéd, a tolerancia és az együttműködés fontosságát, hogy együtt építhessünk egy egységesebb és virágzóbb Romániát, amelyben a kulturális sokszínűség továbbra is a gazdagság és a szolidaritás forrása marad" - zárja levelét a román elnök.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A fővárosi önkormányzat tiltása ellenére szombaton mégis megtartják a Călin Georgescu melletti szimpátiatüntetést Bukarestben – jelentette be pénteken George Simion, az AUR elnöke. A gyülekező 13 órakor, a demonstráció pedig 14 órakor kezdődik a Parlament Palotája környékén.
A főpolgármester azzal indokolta a tiltást, hogy a szakemberek erőszakra való felbujtásokat észleltek a közösségi médiában, és a szombati Románia–Lengyelország mérkőzés miatt is kerülni akarják a zavargásokat.
George Simion közölte, hogy személyesen is csatlakozik a tüntetőkhöz, a párt pedig több mint 180 nemzetközi megfigyelőt hívott meg az eseményre.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
Kiterjedt globális üzemzavar sújtja a Microsoft platformjait, köztük az Outlookot, a Teamst és a Copilotot. A felhasználók világszerte csatlakozási hibákat tapasztaltak a Microsoft 365 felhőalapú szolgáltatásainak elérésekor.
A technológiai óriás közlése szerint a fennakadást az infrastruktúra több régiót érintő, megnövekedett terhelése okozta.
Péntek hajnalban a vállalat jelezte, hogy a helyreállításra tett lépések nem a várakozásoknak megfelelően működnek, ezért alternatív megoldásokon dolgoznak a kapacitás növelése érdekében. Ennek részeként a Microsoft leállította az új fejlesztések élesítését, átirányítja az adatforgalmat a túlterhelt rendszerekről, és újraindítja az érintett szervereket.
Ismeretlen eredetű, engedély nélkül repülő drónokat észleltek pénteken az amerikai légierő legnagyobb angliai támaszpontjánál. A brit királyi légierő (RAF) tulajdonában lévő, de kizárólag az Egyesült Államok által használt kelet-angliai Lakenheath bázis személyzete egy időre óvóhelyre vonult.
Az amerikai légierő szóvivőjének péntek esti beszámolója szerint személyi sérülés nem történt és sem a repülőgépekben, sem a támaszpontot kiszolgáló infrastruktúrában nem keletkeztek anyagi károk.
Néhány hete a nyugat-angliai - szintén az amerikai légierő által használt - Fairford légitámaszpontnál történt súlyosnak minősített incidens, amelynek részleteit azóta sem tisztázták. Az amerikai légierő akkor összes hadászati bombázóját kivonta a Fairford támaszpontról, a héten pedig két további angliai támaszpontról telepítettek át más európai országokba amerikai üzemanyag-utántöltő repülőgépeket.
Andy Burnham brit miniszterelnök a minap a parlamentben azt mondta: a szeptemberi incidens mögött szinte bizonyosan az iráni rezsim állt.
