Ukrajna drónelhárító szakértőket küld Romániába és a balti államokba – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval közösen tartott sajtótájékoztatón.
A szakértők a dróntámadások elleni védekezésben szerzett ukrán tapasztalatokat osztják meg a fogadó országokkal. Zelenszkij szerint a kiküldetések előkészítése már folyamatban van, és az időpontokat is egyeztették. Hozzátette: Ukrajna korábban a Közel-Kelet több országában is nyújtott hasonló segítséget az iráni drónok elleni védekezéshez. Az elmúlt időszakban több drón is a harci övezeten kívül zuhant le. Mint arról korábbi hírműsorainkban beszámoltunk, május végén egy orosz Geran–2 típusú drón egy galaci lakóépületre csapódott, míg ukrán drónok Finnországban és a balti államokban estek le. Kijev szerint ezek közül néhányat az orosz elektronikai hadviselési rendszerek térítettek el.
A magyar Országgyűlés 2010-ben törvényben nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás emléknapjává. Az elnevezés célja az volt, hogy a trianoni békeszerződés évfordulójához kapcsolódó megemlékezés ne kizárólag a történelmi veszteségekre, hanem a magyar nemzet kulturális és lelki egységére is hangsúlyt helyezzen.
Június 4-e a trianoni békeszerződés aláírásának napja, amely 1920-ban átrajzolta a történelmi Magyarország határait, és jelentős magyar közösségeket szakított el az anyaországtól. A 2010-ben bevezetett új elnevezés azonban már egy tágabb értelmezési keretet ad az emléknapnak: a hangsúly a szétszakítottság mellett a megmaradt kulturális, nyelvi és nemzeti összetartozáson van.
Trianon napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke csütörtökön, a nemzeti összetarozás napján. „És talán nincs ennél szebb üzenet ma, amikor sokfelé ballagás van: a jövő mindig megszületik valahol. Egy osztályteremben, egy iskola udvarán, egy közösségben, ahol a fiatalok útnak indulnak, és magukkal viszik a nyelvet, a hitet, az összetartozást. Ez ad reményt nekünk is. Mert amíg vannak, akik továbbviszik, amit ránk bíztak, addig van jövőnk is” – írta bejegyzésében Kelemen Hunor.
Országszerte szünetelni fog a tanítás pénteken a pedagógusok napja alkalmából.
A 2007. október 29-én elfogadott 289-es törvény a modern román oktatás megteremtője, Gheorghe Lazăr születésnapját, június 5-ét nyilvánította a pedagógusok napjának. A nyári vakáció június 19-én kezdődik.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint nem lehet mindenki elégedett az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével, mert a jogszabályjavaslat nem béremelésekről, hanem méltányosságról szól.
Az ügyvivő tárcavezető elmondta, a tervezettel kapcsolatban az elmúlt napokban megfogalmazott bírálatok egy része jogos, számos kritika azonban a törvényjavaslat félreértelmezéséből ered, és vannak 'cinikus manipulációnak' minősíthető reakciók is. Pîslaru ismét leszögezte, hogy az új törvény bevezetésével egyetlen közalkalmazottnak sem fog csökkenni a jövedelme. Elismerte, hogy vannak hiányosságai a tervezetnek, beszámolója szerint ezekről is beszéltek a szakszervezetekkel folytatott egyeztetéseken, és a hibákat javítani fogják. Az alapelvek azonban egyértelműek, a pótlékok több mint felét megszüntetik, és világos, átlátható bérezési szabályokat vezetnek be.
Dragoș Pîslaru szerint bizonyos szakmai csoportok számára előnyös előírásokat tartalmaz a törvény. Ezek között említette a tudományos kutatókat és a szociális munkásokat. Ugyanakkor a pályakezdőknek is kedvez a tervezet - tette hozzá. Az ügyvivő miniszter cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a magas rangú állami tisztségviselők fizetésének jelentős emelését kezdeményezte volna. A szorzószámokkal kapcsolatos javaslatokat a tervezet kidolgozásában részt vevő politikai pártok képviselői küldték a munkaügyi minisztériumnak – nyomatékosította Pîslaru. Hozzátette, olyan bértörvényre van szüksége az országnak, amely tiszteletben tartja a köztisztségek közötti hierarchia elvét.
Ukrajna drónelhárító szakértőket küld Romániába és a balti államokba – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval közösen tartott sajtótájékoztatón.
A szakértők a dróntámadások elleni védekezésben szerzett ukrán tapasztalatokat osztják meg a fogadó országokkal. Zelenszkij szerint a kiküldetések előkészítése már folyamatban van, és az időpontokat is egyeztették. Hozzátette: Ukrajna korábban a Közel-Kelet több országában is nyújtott hasonló segítséget az iráni drónok elleni védekezéshez. Az elmúlt időszakban több drón is a harci övezeten kívül zuhant le. Mint arról korábbi hírműsorainkban beszámoltunk, május végén egy orosz Geran–2 típusú drón egy galaci lakóépületre csapódott, míg ukrán drónok Finnországban és a balti államokban estek le. Kijev szerint ezek közül néhányat az orosz elektronikai hadviselési rendszerek térítettek el.
Fennállásának 70. évét ünnepelendő a Bukaresti Egyetem Hungarológia tanszéke a Magyar Tudományos Akadémiával, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal illetve az Irodalomtudományi Szakbizottsággal közösen kétnapos…
A Bukaresti Liszt Intézet több mint egy évtizede partnere a Romanian Design Weeknek. Az idén Bucharest Design Festival névre keresztelt rendezvényen két izgalmas kiállítással vesz részt a Bukaresti Liszt Intézet, ahol kedden este nyílt meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) koordinálásával született Future Traditions 2.0 nevű kiállítást, amely folytatja a 2018-ban bemutatott Future Traditions sikerét, újragondolva a hagyomány és a kortárs kreativitás találkozását.
„Az emberi élet hordalékában mindig ott rejtőzik néhány aranyszemcse” – vallja Sebestyén Péter, a Hargita megyei Csíkszenttamás római katolikus plébánosa, egyházi író. Aranymosás, Mosott arany és Aranyfüst című köteteiben az évek során apró cetlikre lejegyzett rövid történeteket, reflexiókat, lelki gondolatokat, olykor humoros vagy ironikus elszólásokat gyűjtött össze.
Ma folytatjuk a kalandozásunkat a helyesírási szabályzatokkal; legutóbb azzal az információval zártam, hogy 1901-ben jelent meg A magyar helyesírás szabályai legelső kiadása. Az iskolákban azonban nem fogadták kitörő örömmel, ezért az akkori vallás- és oktatásügyi miniszter, Wlassics Gyula arra kérte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának tagját, Simonyi Zsigmondot, hogy dolgozzon ki egy rövid és könnyen érthető szabályzatot a diákoknak. Simonyi az MTA-hoz benyújtott módosítási javaslataiból „egyszerűbben fogalmazott kivonatot készített”, amelyet végül 1903-ban adtak ki Iskolai helyesírás címmel.
Magyar Péter miniszterelnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak…
Nagy hatótávolságú ukrán drónok csapódtak be egy szentpétervári olajtárolóba, lángokba borítva a létesítményt – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök…
Rakéta-és dróncsapásokat ígért az iráni legfelsőbb vezető tanácsadója egy újabb, Iránt érő amerikai támadás esetén. „Minden egyes lövésre, minden agresszióra…
Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen tüntettek ma Bukarestben az egészségügyi és a pénzügyi dolgozók szakszervezetei. Leonard Bărăscu, a Sanitas…
Marosvásárhelyen vett részt író-olvasó találkozón tegnap este Krasznahorkai László. A Nobel-díjjal kitüntetett íróval Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett…
A Pénzügyminisztérium és az ANAF mintegy 18 ezer dolgozója ma reggel 8 és délután 4 óra között beszüntette a munkát, tiltakozásul az új bértörvény tervezete ellen.
A demonstrációban a pénzügyi igazgatás alkalmazottainak körülbelül 80 százaléka vesz részt. A szakszervezetek szerint a jogszabály jelenlegi formájában több munkavállaló fizetését is jelentősen csökkentheti, egyes esetekben akár havi 2–4 ezer lejjel. Az érintettek különleges jogállást, új bértáblát és magasabb jövedelmeket követelnek. A tiltakozók célja, hogy a munkabeszüntetéssel felhívják a kormány figyelmét elégedetlenségükre.
Az elmúlt napokban országszerte több megyében is tüntetéseket tartottak a pénzügyi intézmények épületei előtt. A mai akció várhatóan jelentős fennakadásokat okoz az adóhatóság és a pénzügyi igazgatás működésében.
Ugyanazon okokból a Romániai Mentőszolgálatok Országos Szakszervezeti Szövetsége is nagyszabású sztrájkot helyezett kilátásba. A szakszervezet, amely az összes állami mentőszolgálat dolgozóit képviseli, bejelentette, hogy küszöbön áll „a mentőszolgálatok történetének legnagyobb tiltakozása". A rendezvényre Bukarestben kerül sor, válaszul a dolgozók mély elégedetlenségére az állami forrásból fizetett személyzet bérezéséről szóló új törvénytervezettel kapcsolatban. A szakszervezeti tagok elégedetlenek a pótlékok megvágása és a nettó jövedelmek csökkentése miatt.
Több román hírforrás szerint Nicușor Dan államelnök ma, június 4-én bejelentheti Eugen Tomac jelölését a miniszterelnöki posztra.
A Digi24 forrásai szerint két hét halasztás után az elnök ma készen áll a bejelentés megtételére, mielőtt hivatalos látogatásra utazik Montenegróba. A jelölés után Tomacnak 10 napja lesz a kormány összeállítására és a pártok parlamenti támogatásának megszerzésére. A tervezett kabinet technokrata jellegű lenne, amit azonban a korábbi kormánykoalíció vezetői egyelőre elutasítanak.
Fennállásának 70. évét ünnepelendő a Bukaresti Egyetem Hungarológia tanszéke a Magyar Tudományos Akadémiával, a Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal illetve az Irodalomtudományi Szakbizottsággal közösen kétnapos konferenciát szervezett, melynek ünneplyes megnyitójára ma délelőtt került sor.
A közönség elsőként Gintli Tibor, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem oktatója, habilitált egyetemi docens plenáris előadását hallhatta Értelmiségi szerepek és az önirónia összefüggései Krasznahorkai regényeiben témakörében. A konferencia két napja alatt az egyetem oktatói, valamint neves hazai és külföldi kutatók több szekcióban vitatják meg a magyar irodalomtudománnyal, műfordítással, színháztörténettel kapcsolatos kérdéseket, és tekintik át a magyar nyelv és irodalom oktatásának hét évtizedes múltját a román fővárosban.
A Bukaresti Egyetem Keleti Nyelvek Tanszékén 1956 őszén kezdődött meg a magyar nyelv oktatása, majd 1968-ban megalakult a különálló Hungarológiai Tanszék. Sok más romániai felsőoktatási intézményhez hasonlóan, a bukaresti hungarológia tanszék is 1990-ben szerveződött újjá. Jelenleg a Bukaresti Egyetem Idegen Nyelvek és Irodalmak Kara alá tartozó Hungarológia, Judaisztika és Romológia Intézet részeként működik. A tanszéket jelenleg dr. Bányai Éva egyetemi docens vezeti. Az oktatói kar állandó egyetemi tanárokból, adjunktusokból, valamint anyaországi vendégoktatókból és lektorokból áll.
A Bukaresti Liszt Intézet több mint egy évtizede partnere a Romanian Design Weeknek. Az idén Bucharest Design Festival névre keresztelt rendezvényen két izgalmas kiállítással vesz részt a Bukaresti Liszt Intézet, ahol kedden este nyílt meg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) koordinálásával született Future Traditions 2.0 nevű kiállítást, amely folytatja a 2018-ban bemutatott Future Traditions sikerét, újragondolva a hagyomány és a kortárs kreativitás találkozását.
A Bukaresti Liszt Intézetben június 19-ig látogatható Future Traditions 2.0 kiállítás a MOME és az isztambuli Marmara Egyetem közötti együttműködés keretében született és 15 magyar és 10 török hallgató munkájából áll össze – mondta el rádiónknak Bráda Judit a MOME Divat-és Textiltervezés karának egyetemi docense, és Bodnár Enikő a MOME Divat-és Textiltervezés karának egyetemi tanársegédje. Elsőként Bráda Juditot hallják.
Ma és holnap, pénteken is van magyar vonatkozású esemény a Bucharest Design Festivalon. Ezekről Kósa András Lászlót, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatóját kérdeztem.
„Az emberi élet hordalékában mindig ott rejtőzik néhány aranyszemcse” – vallja Sebestyén Péter, a Hargita megyei Csíkszenttamás római katolikus plébánosa, egyházi író. Aranymosás, Mosott arany és Aranyfüst című köteteiben az évek során apró cetlikre lejegyzett rövid történeteket, reflexiókat, lelki gondolatokat, olykor humoros vagy ironikus elszólásokat gyűjtött össze.
Ezekből a mindennapokban született gondolatfoszlányokból állt össze a trilógia, amely egyszerre szól hitről, emberi kapcsolatokról, szülőföldről és a modern ember belső útkereséséről. Sebestyén Péter plébánossal a trilógia születéséről, a cetlikből összeálló gondolatvilágról és a hétköznapok „mosott aranyáról” csíkszeredai tudósítónk, Bíró István beszélgetett.
Ma folytatjuk a kalandozásunkat a helyesírási szabályzatokkal; legutóbb azzal az információval zártam, hogy 1901-ben jelent meg A magyar helyesírás szabályai legelső kiadása. Az iskolákban azonban nem fogadták kitörő örömmel, ezért az akkori vallás- és oktatásügyi miniszter, Wlassics Gyula arra kérte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának tagját, Simonyi Zsigmondot, hogy dolgozzon ki egy rövid és könnyen érthető szabályzatot a diákoknak. Simonyi az MTA-hoz benyújtott módosítási javaslataiból „egyszerűbben fogalmazott kivonatot készített”, amelyet végül 1903-ban adtak ki Iskolai helyesírás címmel.
1922-ben újra megjelent A magyar helyesírás szabályai, 1954-ben pedig azonos címmel, formailag az előző kötet 10. kiadásaként, néhány fontosabb módosítással újabb szabályzatot adott ki az Akadémia. Ez annyiban tért el az elődeitől, hogy a kidolgozói közvélemény-kutatást is végeztek a megjelenése előtt, az eredményeket pedig figyelembe vették a szerkesztésnél. Ugyanakkor ez a szabályzat teremtette meg a helyesírás egységét, mivel 1954-től rendelet írta elő, hogy minden egyes sajtótermék előállításánál az új szabályzat szerinti helyesírást kell figyelembe venni.
A 11. kiadás 1984-ben jelent meg azonos címmel, a dz és a dzs akkor vált az ábécénk teljes jogú tagjává, a szabályzathoz tartozó szótár pedig jelentősen megújult. Ma a 12. kiadást forgatjuk, amely 2015-ben, vagyis harmincegy évvel a 11. kiadás után jelent meg. Az Akadémia az előszóban indokolta meg a döntést: „Időről időre (húsz-harminc évenként) szükség van a mindenkori szabályzat módosítására, a nyelv változásainak hozzáigazítására.”
A 12. kiadás megjelenésének egyéves évfordulója apropóján 2016-ban interjút készítettem a Szövegkovács blogjára Ludányi Zsófiával, aki akkor az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa volt, a tízéves évforduló kapcsán pedig a Szövegkovács égisze alatt megjelent a Szenfizzünk Bernadett-tel című, műhelytitkokról is árulkodó kiadvány, amelynek első részében a kilenc évvel ezelőtti interjú olvasható el, a második részben pedig egy újabb interjú, de ezúttal ketten válaszoltak a kérdésekre, a korábban említett Ludányi Zsófia, illetve a kolléganője, Kozma Judit; jelenleg mindketten az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai.
A kiadványból most csak egyetlen mondatot ragadnék ki Ludányi Zsófiától: „A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás.”
Magyar Péter miniszterelnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében. A magyar kormányfő ezt a Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján jelentette ki tegnap Berlinben. A magyar miniszterelnök megerősítette, hogy tárgyalások folynak - egyelőre technikai szinten - Magyarország és Ukrajna között az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogairól. Mint mondta, eddig ezek az egyeztetések nagyon biztatóan haladnak, és remélik, hogy a héten technikai szinten le is zárulhatnak.
Nagy hatótávolságú ukrán drónok csapódtak be egy szentpétervári olajtárolóba, lángokba borítva a létesítményt - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában, miközben a balti-tengeri kikötővárosban Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével nemzetközi gazdasági fórumot tartanak. Az orosz hatóságok csupán annyit közöltek, hogy a város infrastrukturális létesítményeit érte ukrán dróntámadás. Az éjszaka rövid időre felfüggesztették a szentpétervári repülőtér forgalmát, és a helyi hatóságok a mobil internetszolgáltatást is leállították.
Rakéta-és dróncsapásokat ígért az iráni legfelsőbb vezető tanácsadója egy újabb, Iránt érő amerikai támadás esetén. "Minden egyes lövésre, minden agresszióra drón-és rakétaözönnel fogunk válaszolni" - jelentette ki Mohszen Rezai, hozzátéve: sem a Washingtonnal folytatott megbeszéléseken, sem a tűzszünet idején nem fogják tűrni, hogy az Egyesült Államok túlzásokba essen. Előző nap Irán rakétákkal lőtte Kuvaitot és Bahreint, miközben az amerikai erők csapást mértek a Hormuzi-szorosban található Kesm-szigeten lévő egyik iráni kommunikációs toronyra.
Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen tüntettek ma Bukarestben az egészségügyi és a pénzügyi dolgozók szakszervezetei. Leonard Bărăscu, a Sanitas szakszervezet elnöke elmondta: az új bértörvény hátrányosan érinti az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozók jövedelmét és jogait. A juttatások tiszteletben tartását, az ágazati létszámstop feloldását, az egyenlőtlenségek megszüntetését követelték. Szerintük a jogszabály az egészségügyi dolgozók több mint felénél a fizetések befagyasztását vagy akár csökkenését eredményezheti. Szintén ma a pénzügyminisztérium előtt tiltakoztak a Solidaritatea szakszervezeti szövetséghez tartozó pénzügyi dolgozók is. Azt kérték, hogy 50 százalékkal emeljék meg a pénzügyminisztérium és alárendelt intézményei alkalmazottainak bérszorzóit. Mint ismert, az ügyvivő kormány nemrég ismertette az új bértörvénytervezetet, amely a kormány álláspontja szerint senkinek nem csökkenti a jövedelmét, ugyanakkor megszünteti a pótlékok több mint felét.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét. Az intézmény élére a szociáldemokraták által jelölt Corina Încrosnatu került, az alelnöki tisztségeket Adriana Gae és Weinberger Attila tölti be. Ez utóbbi az RMDSZ javaslatára folytathatja a munkáját. Emellett megválasztották a vezetőtanács 14 tagját, közöttük Karácsonyi Zsoltot is, aki szintén az RMDSZ javaslatára került a testületbe. Az ICR vezetőségének megválasztása kapcsán a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetői azzal vádolták a PSD-t, hogy az AUR támogatásával juttatták elnöki pozícióba jelöltjüket, illetve az AUR egy alelnöki posztot kapott. Szerintük ez azt mutatja, hogy a PSD és az AUR egyre szorosabban együttműködik a parlamentben.
Marosvásárhelyen vett részt író-olvasó találkozón tegnap este Krasznahorkai László. A Nobel-díjjal kitüntetett íróval Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett a zsúfolásig telt Kultúrpalotában. A Marosvásárhelyi Rádió tudósítása szerint szó esett írásról, történetekről, arról, hogy senkinek nem ajánlja könyveit, amelyeknek egyikét sem tartja tökéletesnek, mégis díjazzák. A tudomány iránti szenvedélyes érdeklődéséről, gyerekkora gyulai világáról, és a Nobel-díj kiosztása utáni királyi vacsoráról is beszélt.
A Pénzügyminisztérium és az ANAF mintegy 18 ezer dolgozója ma reggel 8 és délután 4 óra között beszüntette a munkát, tiltakozásul az új bértörvény tervezete ellen.
A demonstrációban a pénzügyi igazgatás alkalmazottainak körülbelül 80 százaléka vesz részt. A szakszervezetek szerint a jogszabály jelenlegi formájában több munkavállaló fizetését is jelentősen csökkentheti, egyes esetekben akár havi 2–4 ezer lejjel. Az érintettek különleges jogállást, új bértáblát és magasabb jövedelmeket követelnek. A tiltakozók célja, hogy a munkabeszüntetéssel felhívják a kormány figyelmét elégedetlenségükre.
Az elmúlt napokban országszerte több megyében is tüntetéseket tartottak a pénzügyi intézmények épületei előtt. A mai akció várhatóan jelentős fennakadásokat okoz az adóhatóság és a pénzügyi igazgatás működésében.
Ugyanazon okokból a Romániai Mentőszolgálatok Országos Szakszervezeti Szövetsége is nagyszabású sztrájkot helyezett kilátásba. A szakszervezet, amely az összes állami mentőszolgálat dolgozóit képviseli, bejelentette, hogy küszöbön áll „a mentőszolgálatok történetének legnagyobb tiltakozása". A rendezvényre Bukarestben kerül sor, válaszul a dolgozók mély elégedetlenségére az állami forrásból fizetett személyzet bérezéséről szóló új törvénytervezettel kapcsolatban. A szakszervezeti tagok elégedetlenek a pótlékok megvágása és a nettó jövedelmek csökkentése miatt.
