Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
Több amerikai médium számára nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy Mohamed bin-Szalmán 24 órán belül kétszer is egyeztetett telefonon az amerikai elnökkel, aki tudtára adta, hogy kormányának jelenleg nincsenek tervei közvetlen beavatkozásra az Irán által támogatott és Jemen egy részét uraló lázadó csoport ellen – számol be az MTI.
Azt ugyanakkor felajánlotta Donald Trump, hogy az Egyesült Államok hírszerzési információkat bocsát arab szövetségese rendelkezésére – mondták el amerikai tisztségviselők.
Szaúd-Arábia azt követően fordult az Egyesült Államokhoz közvetlen segítségért, hogy a húszi csoportok fontos stratégiai területeket foglaltak el a jemeni partoknál húzódó Báb el-Mandeb tengerszoros közelében, ami az Indiai-óceán felőli bejárat a Szuezi-csatorna irányában.
Mai műsorunk tartalmából: öt éves a marosvásárhelyi Gemma könyvesbolt és kávézó - Daray Erzsébettel Molnár Krisztina beszélgetett, az elmúlt öt évről, a családi vállakozásként működő, mára már Vásárhely egyik meghatározó pontjává, közöségi terévé vált Gemmáról, arról, hogy mit terveznek a jövőben. A Kolozsvárhoz és Bánffyhunyadhoz egyaránt közel eső Mákófalván ma lovaskavalkád várja a lovassportok, a lovak kedvelőit - az eseményt, amely ma kora estig várja látogatóit már másodszor szervezik meg a Táltos Lovastanya működtetői - tartsanak velünk!
Budapest csak akkor támogatja újabb tárgyalási klaszterek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Orbán Anita külügyminiszter Budapesten tárgyalt Marta Kos európai biztossal az Európai Unió bővítési menetrendjéről. A megbeszélésen áttekintették a következő hónapok fontos határidőit: szeptember végén mutatja be az Európai Bizottság a bővítési reformjavaslatot, októberben az Európai Tanács külön napirendre veszi a kérdést, ősszel megjelenik az éves bővítési jelentés, decemberben pedig a tagállamok rögzítik a további irányokat.
A magyar fél hangsúlyozta: a Nyugat‑Balkán országai túl régóta várnak az uniós csatlakozásra, ezért gyorsítani kell a folyamatot. Ugyanakkor Magyarország csak akkor támogatja újabb tárgyalási fejezetek megnyitását Ukrajnával, ha Kijev konkrét lépéseket tesz a kárpátaljai magyarok jogainak biztosítására.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij pénteken felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „azonnal” vezessen be súlyos szankciókat Oroszország ellen, hogy megakadályozza Moszkva rakétagyártási kapacitásainak bővítését – jelentette az AFP. A kijevi Yalta European Strategy fórumon Zelenszkij hangsúlyozta: a döntéseket nem lehet halogatni, „a szankcióknak keménynek kell lenniük”.
Az ukrán elnök a hónap végén New Yorkban találkozik Trumppal, miután amerikai diplomaták Moszkvában és Kijevben próbálják újraindítani a béketárgyalásokat.
Közben Oroszország és Ukrajna fokozta a hosszú hatótávolságú támadásokat, amelyek egyre több civil célpontot – gyárakat, kikötőket és energialétesítményeket – érintenek.
Zelenszkij attól tart, hogy a közelgő tél ismét súlyos károkat okozhat Ukrajna energiahálózatában.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd eurós új támogatási részletet hagyott jóvá Ukrajna számára a 90 milliárd eurós uniós pénzügyi programból – derül ki az Agerpres jelentéséből.
A támogatás légvédelmi és rakétavédelmi eszközöket, drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket is finanszíroz, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta.
A csomag lehetővé teszi PAC‑3 elfogórakéták beszerzését is, amelyeket a NATO PURL mechanizmusán keresztül vásárolnak. A döntés különlegessége, hogy az összeg egy része Patriot rakéták beszerzésére fordítható, miután az EU‑tagállamok kivételesen engedélyezték amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását a keretből.
Kijev akár ezer Patriot rakétát is rendelhet, de ezek nagy része csak a következő években érkezik meg – figyelmeztetett az ukrán védelmi miniszter, aki gyorsabb katonai segítséget sürget a szövetségesektől.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség Facebook‑bejegyzésében azt írta: „A PSD bárói ma örülhettek egy kicsit, de pechükre az USR miniszterei ma is dolgoznak.” Az üzenet szerint az USR folytatja a megkezdett reformokat, miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) bírósági úton próbálja megakadályozni a változásokat. A párt hangsúlyozza: „Nem hagyjuk cserben Romániát egy nehéz pillanatban – az országot nem lehet leállítani.” A nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a kormányválságról szóló pletykákat és megerősítse az USR kormányzati szerepvállalását.
Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint június 3. és szeptember 9. között 83 ember betegedett meg Romániában a nyugat‑nílusi vírustól – ebből 72 esetet igazoltak, 11 pedig valószínűsíthető. A fertőzés öt idős ember halálát okozta, akik mind társbetegségekben is szenvedtek. A legtöbb megbetegedést Bukarestben regisztrálták, 34 esetet, de több megye – köztük Ilfov, Călărași és Brăila – is érintett. A vírus szúnyogcsípéssel terjed, ezért a szakemberek a szúnyogok elleni védekezést javasolják: hosszú ruházat viselését, szúnyogriasztók használatát, az ablakok hálóval való lefedését és az állóvizek felszámolását a lakóhelyek körül.
A kormányfő ellenőrző testületének jelentése szerint a Doicești‑i kis moduláris reaktor (SMR) projekt költségbecslése 6,5 milliárd dollárra emelkedett, ami 3,8 milliárddal több az eredeti számításnál. A vizsgálat feltárta, hogy a projekt több mint 20 hónapos késésben van, és a helyszín kiválasztása, valamint a Nuclearelectrica és a Nova Power & Gas közötti társulás nem követte az uniós versenyszabályokat. A jelentés szerint a kockázatok aránytalanul oszlanak meg, a döntések pedig hátrányosan érintik az állami vállalatot. A testület javasolja a felelősség megállapítását és az együttműködés jogszerűségének újraértékelését. A Doicești‑i projekt Románia első kis moduláris atomreaktorának építését célozza. Ilie Bolojan kormányfő nem támogatja a projektet, bírálói szerint viszont ez lenne az ára a román-amerikai stratégiai partnerség folytatásának.
A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta..
Negyed évszázaddal a szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett – jelentette ki ma Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség Facebook‑bejegyzésében azt írta: „A PSD bárói ma örülhettek egy kicsit, de pechükre az USR miniszterei ma is dolgoznak.”
Az üzenet szerint az USR folytatja a megkezdett reformokat, miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) bírósági úton próbálja megakadályozni a változásokat. A párt hangsúlyozza: „Nem hagyjuk cserben Romániát egy nehéz pillanatban – az országot nem lehet leállítani.”
A nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a kormányválságról szóló pletykákat és megerősítse az USR kormányzati szerepvállalását.
Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint június 3. és szeptember 9. között 83 ember betegedett meg Romániában a nyugat‑nílusi vírustól – ebből 72 esetet igazoltak, 11 pedig valószínűsíthető.
A fertőzés öt idős ember halálát okozta, akik mind társbetegségekben is szenvedtek. A legtöbb megbetegedést Bukarestben regisztrálták, 34 esetet, de több megye – köztük Ilfov, Călărași és Brăila – is érintett.
A vírus szúnyogcsípéssel terjed, ezért a szakemberek a szúnyogok elleni védekezést javasolják: hosszú ruházat viselését, szúnyogriasztók használatát, az ablakok hálóval való lefedését és az állóvizek felszámolását a lakóhelyek körül.
A kormányfő ellenőrző testületének jelentése szerint a Doicești‑i kis moduláris reaktor (SMR) projekt költségbecslése 6,5 milliárd dollárra emelkedett, ami 3,8 milliárddal több az eredeti számításnál.
A vizsgálat feltárta, hogy a projekt több mint 20 hónapos késésben van, és a helyszín kiválasztása, valamint a Nuclearelectrica és a Nova Power & Gas közötti társulás nem követte az uniós versenyszabályokat. A jelentés szerint a kockázatok aránytalanul oszlanak meg, a döntések pedig hátrányosan érintik az állami vállalatot. A testület javasolja a felelősség megállapítását és az együttműködés jogszerűségének újraértékelését. A Doicești‑i projekt Románia első kis moduláris atomreaktorának építését célozza. Ilie Bolojan kormányfő nem támogatja a projektet, bírálói szerint viszont ez lenne az ára a román-amerikai stratégiai partnerség folytatásának.
A heti hírösszefoglalóban áttekintjük a hazai belpolitikai válságot, amely immár négy hónapja tart. Megvizsgáljuk, miért húzódik el ennyire ez a politikai krízis az Ilie Bolojan vezette kormány május eleji megbuktatása óta, illetve miért veszélyes hosszú távon fenntartani ezt a bizonytalan helyzetet. Továbbá szó lesz arról, hogy a PSD, az AUR és az SOS Románia egyre közelebb kerül egymáshoz, ez az együttműködés olyan váratlan helyzetet idézett elő az őszi parlamenti ülésszak elején, ami az RMDSZ-t arra kényszerítette, hogy megszavazza a két szélsőségesen nacionalista párt egy-egy tagjának a házbizottságba való bekerülését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmagyarázta, miért nem tekinthető ez szövetségre lépésnek az AUR-ral. Szó lesz még a németországi szász-anhalti tartományi választásról is, amely a szélsőséges AfD párt meggyőző győzelmét eredményezte.
Szőcs Levente összefoglalóját hallhatják a Háárec izraeli napilap leleplezéséről, miszerint Netanjahu miniszterelnököt figyelmeztették egy lehetséges támadásra október 7. előtt, de ő nem adta át az üzenetet a titkosszolgálatok és a hadsereg vezetőinek.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Látunk vagy drukkolunk? című jegyzetét.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára különböző védelmi eszközök beszerzésére a lég- és rakétavédelem területén, valamint egyebek mellett lőszerek és drónok vásárlására.
A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.
"
["post_title"]=>
string(74) "Az EB 6,1 milliárd euró kifizetését hagyta ma jóvá Ukrajna számára"
["post_excerpt"]=>
string(179) "A most bejelentett jóváhagyással az EU az Ukrajna 2026-os védelmi kiadásaira szánt 28,3 milliárd eurós támogatást teljes egészében Kijev rendelkezésére bocsátotta.."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(65) "az-eb-61-milliard-euro-kifizeteset-hagyta-ma-jova-ukrajna-szamara"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 13:29:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 10:29:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467875"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#5714 (24) {
["ID"]=>
int(467859)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:46"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:46"
["post_content"]=>
string(882) "
Negyed évszázaddal a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pénteken a 25. évforduló alkalmából.
Az X-en közzétett üzenetében Kallas kiemelte: a szeptember 11-i események alapjaiban változtatták meg a világpolitikai viszonyokat és változtatták meg a történelem menetét.
Az Európai Tanács a közösségi oldalán külön bejegyzésben azt írta: szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot, de átalakította biztonsághoz való hozzáállást az unión belüli is.
"
["post_title"]=>
string(69) "Európai Tanács: Szeptember 11-e örökre megváltoztatta a világot"
["post_excerpt"]=>
string(286) "Negyed évszázaddal a szeptember 11-én elkövetett terrortámadások után Európa továbbra is teljes mértékben elkötelezett az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolatok mellett - jelentette ki ma Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(62) "europai-tanacs-szeptember-11-e-orokre-megvaltoztatta-a-vilagot"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 12:49:47"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:49:47"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467859"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[6]=>
object(WP_Post)#5713 (24) {
["ID"]=>
int(467856)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:45:07"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:45:07"
["post_content"]=>
string(738) "
Az Ukrajna elleni orosz támadások újabb hulláma közepette ma váratlanul Kijevbe látogatott Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Látogatásának programját nem hozták nyilvánosságra.
Maciej Wewiór lengyel külügyi szóvivő a PAP hírügynökségnek azt mondta: Sikorski látogatása az Oroszország ellen harcoló Ukrajnával való szolidaritás jele. A kijevi hatóságok ma reggel, amikor Sikorski már Kijevben tartózkodott, előbb sárga, majd piros jelzésű riasztást adtak ki dróntámadás veszélye okán. A sárga riasztás dróntámadást jelez, a piros rakétatámadás veszélyére figyelmeztet.
Csoportos csapást mért az orosz hadsereg ukrán hadiüzemekre, dróngyártási logisztikai központokra, valamint kijevi és más adatközpontokra, továbbá Odessza megyei infrastruktúra-létesítményekre és tengeri hajókra – közölte ma az orosz védelmi minisztérium.
A részletes jelentés a kijevi és Kijev megyei célpontok között sorolta fel a BE MOBILE adatközpontot, amely egyebek között hírszerzési adatokat tárolt, dolgozott fel és továbbított, valamint a Gosztomel logisztikai központot, amelyet drónalkatrészek tárolására és elosztására használnak.
"
["post_title"]=>
string(63) "Csoportos csapást mért az orosz hadsereg ukrán hadiüzemekre"
["post_excerpt"]=>
string(131) "A jelentés a célpontok között sorolt fel olyan adatközpontot, amely hírszerzési adatokat is dolgozott fel és továbbított."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(59) "csoportos-csapast-mert-az-orosz-hadsereg-ukran-hadiuzemekre"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 12:42:32"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:42:32"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467853"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#5711 (24) {
["ID"]=>
int(467845)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:40:04"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:40:04"
["post_content"]=>
string(869) "
Az izraeli hadsereg tegnap este megsemmisítette a libanoni síita Hezbollah terrorszervezet föld alatti létesítményét a libanoni Ali at-Táhir-hegy belsejében - közölte a hadsereg szóvivője.
A közlemény szerint a felrobbantott föld alatti alagútrendszer több mint öt kilométer hosszú volt, és számos iráni gyártmányú fegyvert találtak benne. A létesítmény felrobbantásához mintegy 1100 tonna robbanóanyagot használtak fel.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter a hadsereg bejelentése előtt közös közleményt adott ki, amelyben azt mondták, hogy ezzel a lépéssel Izrael befejezte a biztonsági övezet kialakítását Dél-Libanonban.
"
["post_title"]=>
string(79) "Az izraeli hadsereg megsemmisítette a Hezbollah föld alatti létesítményét"
["post_excerpt"]=>
string(123) "A létesítmény felrobbantásához mintegy 1100 tonna robbanóanyagot használtak fel - közölte a hadsereg szóvivője. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(73) "az-izraeli-hadsereg-megsemmisitette-a-hezbollah-fold-alatti-letesitmenyet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-09-11 12:40:06"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:40:06"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=467845"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#5710 (24) {
["ID"]=>
int(467846)
["post_author"]=>
string(3) "234"
["post_date"]=>
string(19) "2026-09-11 12:30:25"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-09-11 09:30:25"
["post_content"]=>
string(2110) "
Szeptember 28. és október 6. között szervezik meg Bukarestben az erdélyi magyar színházak fesztiválját, az V. Bukfesztet, amely a seregszemle történetének leggazdagabb programját kínálja. Az erdélyi magyar teátrumokat tömörítő Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) a Román Színházi Szövetséggel (UNITER) együttműködve szervezi meg minden ősszel a seregszemlét, amelynek az idén több újdonsága is van. Az egyik az, hogy a szövetség immár valamennyi erdélyi magyar kőszínházat tömöríti, és ennek köszönhetően nőtt meg a Bukarestben bemutatandó előadások száma. A közönség kilenc nap alatt tíz társulat tizenhárom produkcióját láthatja a főváros három emblematikus színházában, az Odeonban, a Bukaresti Nemzeti Színházban és a Bulandrában. Bessenyei Gedő Istvánt, a MASZÍN elnökét hallják, aki az eseményt beharangozó tegnapi bukaresti sajtótájékoztatón nyilatkozott Borbély Tamásnak.
Bessenyei Gedő Istvánt, a MASZÍN elnökét hallották. Későbbi adásainkban részletes előzetes beszámolót hallhatnak a fesztiválról.
Aurea Corbeanu (UNITER), Stier Péter, Bessenyei Gedő István és Czvikker Katalin (MASZÍN) Fotó: Borbély Tamás
"
["post_title"]=>
string(96) "Az eddigi leggazdagabb programot kínálja az erdélyi magyar színházak bukaresti fesztiválja"
["post_excerpt"]=>
string(164) "
Szeptember 28. és október 6. között szervezik meg Bukarestben az erdélyi magyar színházak bukaresti fesztiválját, az V. Bukfesztet, amely a…
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A bruttó átlagbér 9709 lej volt, 145 lejjel (1,5 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban. A legnagyobb nettó átlagbért - 13.464, illetve 13.140 lejt - a számítástechnika, valamint a kőolaj- és a földgáz kitermelésének ágazatában, legkisebbet - 2986, illetve 3023 lejt - pedig egyéb szolgáltatások ágazatában, valamint a halászatban és akvakultúrában jegyezték. A legnagyobb - 23,4, illetve 20,2 százalékos - nettó bércsökkenést a könyvelési ágazatban, illetve a kőolaj- és gázkitermelésben jegyezték.
A legnagyobb - 7,5 és 11,5 százalék közötti - nettó bércsökkenést a dohánytermékek gyártásában, a kiadói tevékenységek ágazatában, a számítógépek és már elektronikai cikkek gyártásában, a távközlésben, munkagépek és felszerelések gyártásában, gyógyszergyártásban jegyezték.
Országos szintű turisztikai desztináció-menedzsment létrehozását javasolja Irineu Darău ügyvivő gazdasági és turisztikai miniszter.
A tárcavezető szerint hazánk idegenforgalmi lehetőségei hatalmasak, de az országot nem lehet hatékonyan népszerűsíteni, ha mindenki külön-külön dolgozik. A miniszter azt szeretné, hogy év végéig az idegenforgalmi ágazattal közösen kidolgozzák a szervezet létrehozásának részleteit, és 2027-ben megkezdődhessen a működtetése. Emellett közös stratégiát és egyértelmű szabályokat sürget a helyi, megyei és regionális turisztikai szervezetek számára.
Darău szerint ősszel és jövőre Románia több nemzetközi turisztikai vásáron is részt vesz, de nem elég egyszerűen jelen lenni ezeken: pontosan meg kell határozni, mit és kiknek szeretnének népszerűsíteni. A miniszter többek között egy elektronikus szálláshelyi adatlap és a turisztikai létesítmények egységes nyilvántartásának bevezetését is tervezi.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség Facebook‑bejegyzésében azt írta: „A PSD bárói ma örülhettek egy kicsit, de pechükre az USR miniszterei ma is dolgoznak.”
Az üzenet szerint az USR folytatja a megkezdett reformokat, miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) bírósági úton próbálja megakadályozni a változásokat. A párt hangsúlyozza: „Nem hagyjuk cserben Romániát egy nehéz pillanatban – az országot nem lehet leállítani.”
A nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a kormányválságról szóló pletykákat és megerősítse az USR kormányzati szerepvállalását.
