Donald Trump amerikai elnök szerint rendkívül ingataggá vált az Egyesült Államok és Irán között április elején életbe lépett tűzszünet.
A Fehér Házban újságírók előtt kijelentette, hogy elfogadhatatlannak tartja az Irán által vasárnap küldött választ a konfliktus lezárásának feltételeiről, ugyanakkor további tárgyalásokat is kilátásba helyezett Teheránnal.
A tűzszünetet Trump „lélegeztetőgépen lévőnek” és „hihetetlenül gyengének” nevezte.
Trump hangsúlyozta, hogy célja Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozása. Teherán a tárgyalások egy későbbi szakaszában térne rá az atomprogram kérdésére, míg Washington ragaszkodik ahhoz, hogy Irán először mondjon le az urándúsításról, és szállítsa külföldre meglévő készleteit.
Ha ismét megtámadják, Irán akár 90 százalékos tisztaságú urán dúsítására is képes lenne – jelentette ki Ebrahim Rezai, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának szóvivője az X-en.
Tavaly júniusban Donald Trump amerikai elnök azt mondta, “megsemmisítették” az iráni nukleáris létesítményeket a 12 napig tartó izraeli-amerikai csapásokkal, aminek következtében Iránnak korlátozottá vált az urándúsító képessége. Továbbra sem tudni azonban, mi lett a sorsa annak a mintegy 400 kilogramm 60 százalékosra dúsított uránnak, amely feltehetően a tavalyi amerikai légicsapásokban megrongált iráni nukleáris létesítmények romaji alatt van.
Amerikai hírszerzési elemzések szerint Teherán atomprogramját csak úgy lehet jelentős mértékben visszavetni, ha a dúsítotturán-készletet onnan elviszik vagy megsemmisítik.
Az áldozat holttestét Telcs község határában, egy elpusztult szarvasmarha teteme mellett találták meg – a hatóságok szerint mindkettőjük halálát nagy valószínűséggel medve okozta.
A nő eltűnését a család jelentette, miután egy napja nem vette fel a telefont. A rendőrség bűnvádi eljárást indított, és boncolást rendelt el, az eredményekre még várni kell.
A szarvasmarha tetemét vizsgáló állatorvos megerősítette a medvetámadás tényét. A helyi katasztrófavédelmi bizottság most a környezetvédelmi minisztérium engedélyét kéri a medve kilövésére, mivel külterületen történt a támadás, ahol a hatóságok önállóan nem intézkedhetnek.
A térségben idén tavasszal mintegy harminc medvét számoltak össze, ami jóval meghaladja az optimálisnak tartott állományszintet.
Az Európai Unió tagállamai új szankciók elfogadásában állapodtak meg a palesztinokkal szemben erőszakosan fellépő izraeli telepesekkel szemben - közölte az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
A döntésre azután került sor, hogy Magyarország új kormánya feloldotta korábbi vétóját.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően Kaja Kallas arról is tájékoztatott, hónapokig tartó patthelyzetet követően elfogadott szankciós csomag az erőszakos izraeli telepesek mellett a Hamász iszlamista terrorszervezet vezető tisztségviselőit is célozzák.
Véleménye szerint időszerű volt a tanács lépése, azt az üzenetet hordozza ugyanis, hogy a "szélsőségesség és az erőszak következményekkel jár".
Izrael külügyminisztere „önkényesnek és politikainak” nevezte az EU lépését, míg Becálel Szmotrics szélsőjobboldali miniszter válaszul a Ciszjordánia annektálását sürgette.
Erőszak, mint háborús fegyver
Egy izraeli, civilekből álló független vizsgálóbizottság kedden közzétett jelentése szerint a Hamász és más palesztin fegyveres csoportok a 2023. október 7-i támadás során, valamint az izraeli túszok gázai fogva tartása alatt széles körben alkalmaztak szexuális erőszakot. A bizottság két évig tartó vizsgálat után arra jutott, hogy a szexuális bántalmazás a támadások szerves és szisztematikus eleme volt.
A 300 oldalas dokumentum szerint a fegyveresek több helyszínen és több fázisban követtek el szexuális bántalmazást és kínzást: az áldozatok elhurcolása, szállítása és fogva tartása közben is. A vizsgálat alapját képező dokumentáció érzékeny jellege miatt nem nyilvános, de szakértők külön kérésre hozzáférhetnek.
Az ENSZ fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakot vizsgáló különmegbízottja, Pramila Patten 2024 márciusában közzétett egy jelentést, amelyben azt állította: meggyőző bizonyítékok támasztják alá a tömeges nemi erőszak vádját. Ugyanakkor megjegyezte, hogy megállapításait közvetett bizonyítékokra alapozta, mivel a misszió minden erőfeszítése ellenére nem sikerült interjút készítenie egyetlen áldozattal sem.
A hírt Emil Boc kolozsvári polgármester jelentette be. A főként az ingázók helyzetét javító beruházás értéke 1,4 milliárd lej, vagyis nagyjából 283 millió euró. A Helyi Érdekeltségű Vasút Magyargorbótól Bonchidáig, 48 kilométer hosszan köti majd össze a várost és agglomerációját, 23 megállóval.
A projektet román–lengyel cégtársulás valósítja meg, és 2029 végére kell elkészülnie. A költségek 85 százalékát vissza nem térítendő forrásból fedezik.
Emil Boc szerint a helyi vasút a mobilitás új kultúráját hozza el Kolozsvárra, gyors, hatékony és környezetbarát alternatívát kínálva a zsúfolt közúti közlekedés helyett.
Donald Trump amerikai elnök szerint rendkívül ingataggá vált az Egyesült Államok és Irán között április elején életbe lépett tűzszünet.
A Fehér Házban újságírók előtt kijelentette, hogy elfogadhatatlannak tartja az Irán által vasárnap küldött választ a konfliktus lezárásának feltételeiről, ugyanakkor további tárgyalásokat is kilátásba helyezett Teheránnal.
A tűzszünetet Trump „lélegeztetőgépen lévőnek” és „hihetetlenül gyengének” nevezte.
Trump hangsúlyozta, hogy célja Irán atomfegyverhez jutásának megakadályozása. Teherán a tárgyalások egy későbbi szakaszában térne rá az atomprogram kérdésére, míg Washington ragaszkodik ahhoz, hogy Irán először mondjon le az urándúsításról, és szállítsa külföldre meglévő készleteit.
Ha ismét megtámadják, Irán akár 90 százalékos tisztaságú urán dúsítására is képes lenne – jelentette ki Ebrahim Rezai, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának szóvivője az X-en.
Tavaly júniusban Donald Trump amerikai elnök azt mondta, “megsemmisítették” az iráni nukleáris létesítményeket a 12 napig tartó izraeli-amerikai csapásokkal, aminek következtében Iránnak korlátozottá vált az urándúsító képessége. Továbbra sem tudni azonban, mi lett a sorsa annak a mintegy 400 kilogramm 60 százalékosra dúsított uránnak, amely feltehetően a tavalyi amerikai légicsapásokban megrongált iráni nukleáris létesítmények romaji alatt van.
Amerikai hírszerzési elemzések szerint Teherán atomprogramját csak úgy lehet jelentős mértékben visszavetni, ha a dúsítotturán-készletet onnan elviszik vagy megsemmisítik.
Az államfő „esélyes forgatókönyvnek” nevezte, hogy technokrata miniszterelnök-jelöltet bízzon meg kormányalakítással. Nicusor Dan egy Bukarestben zajló regionális biztonsági fórumon újságírói…
A bukaresti kortárs művészeti élet egyik kiemelkedő eseményére, a RAD Bucharest művészeti vásárra látogatunk mai adásunkban. A rangos seregszemlén bemutatkozott…
Kifütyülték kedden Friedrich Merz német kancellárt a német szakszervezetek országos szövetségének (DGB) Berlinben rendezett konferenciáján, ahol a szociális reformok mellett…
Rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt – erről beszélt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért…
Ünnepélyes keretek között választották miniszterelnökké Magyar Pétert az Országgyűlés alakuló ülésén, ahol a Tisza Párt elnöke 140 szavazattal kapott felhatalmazást.…
A városban most helyezték ki az új utcanévtáblákat, köztük a Jókai Mór íróról és a helyben született Lendvay Márton színművészről elnevezett közterekét – közölte Pap Zsolt István alpolgármester.
Az átnevezések célja a város történelmi és kulturális örökségének megőrzése, valamint a helyi közösség számára fontos személyiségek emlékének ápolása.
A döntést még 2024 októberében fogadta el a nagybányai önkormányzat az RMDSZ javaslatára, de a választási időszakban ideiglenesen felfüggesztették. Az új táblák most kerültek ki.
A két magyar név mellett román és német személyiségekről is elneveztek utcákat, köztük Pokol Elek bányatulajdonosról és Walter Friedrich festőről.
Nagybányán mintegy nyolcezer‑hétszáz magyar él, a közösség régi vágya volt, hogy több magyar utcanév jelenjen meg a városban.
Az államfő "esélyes forgatókönyvnek" nevezte, hogy technokrata miniszterelnök-jelöltet bízzon meg kormányalakítással.
Nicusor Dan egy Bukarestben zajló regionális biztonsági fórumon újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta: a parlamenti pártokat rövidesen hivatalos egyeztetésekre hívja, amelyeken arra vár tőlük választ, hogy kormányalakítási javaslataikat milyen parlamenti többségre támaszkodva tervezik megvalósítani.
Úgy értékelte: viszonylag kevés olyan kormányalakítási lehetőség jön szóba, amelyben a kabinetet stabil parlamenti többség támogatná, ezek közül egy technokrata miniszterelnök kinevezését sem zárta ki.
"Nem szeretnék kísérletezgetni. Nem lenne hasznos Románia számára, ha kijelölnénk egy miniszterelnököt, majd hagynánk, hogy derítse ki, maga mellé tudja-e állítani a többséget vagy sem" - idézte az államfőt az Agerpres hírügynökség.
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ egy kisebbségi kormány beiktatását is lehetséges megoldásként tartja számon a román kormányválságban – derült ki Sorin Grindeanu és Kelemen Hunor hétfői nyilatkozatából.
A Szociáldemokrata Párt elnöke szerint nem ez a legkívánatosabb forgatókönyv, de a jelenlegi helyzetben számításba vehető. Hozzátette, hogy a PSD akár technokrata miniszterelnököt is elfogadna, de inkább stabil politikai kormányt szeretne.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ezzel szemben a tavaly létrehozott jobbközép koalíció helyreállítását javasolta, feltéve, hogy minden résztvevő számára elfogadható megoldás születik.
Nicușor Dan államfő várhatóan a hét második felében kezdi meg a hivatalos egyeztetéseket a parlamenti pártokkal a kormányalakításról.
A bukaresti kortárs művészeti élet egyik kiemelkedő eseményére, a RAD Bucharest művészeti vásárra látogatunk mai adásunkban. A rangos seregszemlén bemutatkozott több magyar alkotó is, köztük Bodoni Zsolt festőművész és Dezső Tamás fotóművész. Ugyanakkor a Muntean/Rosenblum művészpáros munkái is szerepeltek a kiállításon. Az említett alkotók művei a történelemhez, a társadalmi emlékezethez, valamint a kortárs vizuális kultúrához való viszony kérdéseit járják körül. A megnyitón járt Forró László kollégánk, aki Füstös-Makár Zsolt kurátorral beszélgetett. Adásunk második részében a XIV. Csíki Versünnepről hallhatnak összeállítást. A csíkpálfalvi rendezvényen mintegy 150 székelyföldi diák szavalta klasszikus és kortárs költők műveit. Az idei esemény több jelentős évfordulóhoz is kapcsolódott, többek között a mohácsi csata 500., valamint Csoóri Sándor, Reményik Sándor és Buda Ferenc emlékévéhez. Bíró István összeállításában mindenek előtt Mihályi Magdolna főszervezőt, a kezdeményező Varga Sándor özvegyét hallják a versünnep küldetéséről és közösségformáló erejéről.
Kifütyülték kedden Friedrich Merz német kancellárt a német szakszervezetek országos szövetségének (DGB) Berlinben rendezett konferenciáján, ahol a szociális reformok mellett emelt szót.
Merz a gyűlésen arra kérte a több száz szakszervezeti képviselőt, fenyegetés helyett tekintsék lehetőségnek a kormánya által tervezett reformokat, hangsúlyozva, hogy "a jólétet nem lehet biztosítani gazdasági növekedés nélkül", és rendszerszintű változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a német gazdaságot – Európa legnagyobbját - fellendítsék.
"Egyszerűen kudarcot vallottunk az ország modernizálása terén; Németországnak össze kell szednie magát" - jelentette ki, és arra kérte a megjelenteket, vállaljanak részt a reformokban.
Rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt - erről beszélt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés magyarságpolitikai bizottságában.
Közölte: átvizsgálják a támogatási rendszer működését – akár tíz évre visszamenőleg –, és szükség esetén jogi eljárásokat kezdeményeznek.
Meg kívánják őrizni és támogatni azokat az intézményeket, amelyek a magyar nyelv és kultúra fennmaradását szolgálják határon túl és a diaszpórában.
Tervben van a választási törvény felülvizsgálata, különös tekintettel a határon túli magyarok szavazási körülményeire.
Tarr Zoltán hozzátette: a Tisza‑kormány nem kíván politikai befolyást gyakorolni az anyagi támogatásokon keresztül, és megőrzi a közösségek szerzett jogait.
Ma megalakul a Tisza‑kormány
A miniszterjelöltek parlamenti meghallgatásai a délelőtt folytatódtak. A szaktestületek nyílt szavazással döntenek a támogatásról.
Délután 4 órakor összeül az Országgyűlés, amelynek kezdetén ismertetik a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről. Ezután Magyar Péter miniszterelnök felszólalásában bemutatja a tárcavezetőket, akik ezt követően esküt tesznek. A Tisza-kormányban 16 miniszter lesz.
Ünnepélyes keretek között választották miniszterelnökké Magyar Pétert az Országgyűlés alakuló ülésén, ahol a Tisza Párt elnöke 140 szavazattal kapott felhatalmazást. Beiktatási beszédében rendszerváltást, szembenézést és igazságtételt ígért, miközben élesen bírálta az előző kormány örökségét és Sulyok Tamás államfőt is felszólította a távozásra. A ceremóniát tömegek követték a Kossuth téren, ahol a miniszterelnök és új kormánya ünneplésbe fordította a napot.
A német kiskereskedők csaknem ötöde tartja egzisztenciálisan fenyegetettnek a vállalkozását, ami rekordmagas arány a müncheni ifo gazdaságkutató intézet áprilisi konjunktúrafelmérése szerint.
Az ifo intézet ma ismertetett jelentése alapján a német vállalatok 8,1%-a látja veszélyben saját fennmaradását. A legsúlyosabb helyzet a kiskereskedelemben alakult ki, ahol az érintett cégek aránya 17,4 százalékra, történelmi csúcsra emelkedett. A kutatók szerint a fogyasztók visszafogott költekezése mellett az online kereskedelem térnyerése és a külföldi diszkontszereplők erősödő versenye is rontja a hagyományos üzletek helyzetét. A szolgáltató szektorban a vállalatok 7,6 százaléka tartja magát egzisztenciálisan veszélyeztetettnek.
A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban ez az arány megközelíti a 20 százalékot, míg a reklám- és piackutatási ágazatban 14,3 százalék. Az ifo szerint sok nagyvállalat csökkenti PR- és marketingkiadásait, valamint kevesebb kölcsönzött munkaerőt alkalmaz. Az intézet szerint egyre több cég számol be likviditási nehézségekről is, mivel ügyfeleik takarékoskodnak vagy fizetésképtelenné válnak.
A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) szerint a német gazdaság elhúzódó válsága tovább fékezi a fogyasztást, miközben a vállalatok növekvő költségekkel és gyenge kereslettel szembesülnek.
Klaus Wohlrabe, az ifo felmérések vezetője úgy látja, hogy a gazdasági környezet továbbra is feszült, és a geopolitikai bizonytalanság miatt a következő hónapokban is magas szinten maradhat a vállalati csődök száma.
Iránban kivégeztek egy férfit, akit azzal vádoltak, hogy az izraeli és az amerikai titkosszolgálat javára kémkedett - jelentette be ma az iráni igazságügyi minisztérium.
A hatóság szerint az elítélt egy űrkutatással foglalkozó tudományos szervezetnél dolgozott, és titkosított információkat adott át a Moszadnak és a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). A nyugati országok azt gyanítják, hogy Irán az űrkutatási programját arra használja, hogy ballisztikus rakétákat fejlesszen.
A február végén Irán ellen megindított amerikai-izraeli katonai csapások óta megsokszorozódott a kémkedéssel kapcsolatos őrizetbe vételek és kivégzések száma.
Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint Kína után Iránban hajtják végre a legtöbb halálbüntetést a világon. Tavaly legkevesebb 1639 kivégzés volt Iránban, ami az 1989-es év óta rekordnak számít - közölte nemrég a Norvégiában működő Iran Human Rights (IHR) aktivistahálózat és a franciaországi székhelyű Együtt a Halálbüntetés Ellen (ECPM) nevű szervezet.
Legitim és nagylelkű javaslatot tett Irán az Egyesült Államoknak a háború lezárására és a Hormuzi-szoros megnyitására Eszmáil Bagai iráni külügyi szóvivő szerint.
Bagai ma, az amerikai elnök visszautasítása után úgy nyilatkozott, Washington továbbra is fenntartja irracionális és egyoldalú követeléseit. "A mi követelésünk legitim: követeljük a háború lezárását, az (amerikai) blokád és a kalózkodás leállítását, illetve az iráni vagyonok amerikai nyomásra történt befagyasztásának feloldását" - mondta a szóvivő. Hozzátette: további követelésük a Hormuzi-szoroson történő biztonságos áthaladás garantálása és a térség és Libanon biztonságának megteremtése.
Donald Trump amerikai elnök tegnap a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében visszautasította Irán válaszát az amerikai megállapodási javaslatra.
Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő ma Brüsszelben nyilatkozva elutasította azt az orosz felvetést, hogy Gerhard Schröder egykori német kancellár legyen az ukrajnai háború lezárása ügyében az európai közvetítő.
Arra reagálva, hogy Schrödert Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetséges európai közvetítőként említette, az uniós diplomácia vezetője közölte: "Ha megadjuk Oroszországnak a jogot, hogy a nevünkben tárgyalót nevezzen ki, az nem lenne túl bölcs dolog".
Óvadék ellenében kiengedték a börtönből és egy teheráni kórházba szállították Narges Mohammadit, a béke Nobel-díj 2023-as kitüntetettjét, aki december óta van börtönben Iránban - közli az AFP, a DPA és a Reuters.
Az 54 éves emberjogi aktivista több mint két évtizede harcol a halálbüntetés megszüntetése és az nők arcának kötelező eltakarása ellen, rendszeresen bírálva a teheráni iszlám rendszert. A Nobel-díjas nőt december 12-én tartóztatták le, miután egy temetésen bírálta az iráni vallási hatóságokat.
Narges Mohammadi két szívinfarktust szenvedett március 24-én és máju elsején, amikor sürgősen kórházba szállították. Az őt támogató alapítvány szerint Narges életveszélyben van, 20 kilót fogyott a börtönben, nehezen beszél és felismerhetetlen.
Egy új parlamenti többség kialakításáról egyeztet ma a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek frakciójával és a függetlenekkel. Politikai források szerint a találkozót a parlamentben tartják.
Az egyeztetések célja egy új parlamenti többség kialakítása, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) úgy döntött, hogy nem lép ismét kormánykoalícióra a PSD-vel.
Az elnöki hivatalból származó források szerint az új kormány megalakításáról szóló első hivatalos konzultációkat pénteken vagy jövő hétfőn tartják a Cotroceni-palotában.
"
["post_title"]=>
string(78) "Egy új parlamenti többség kialakításáról egyeztet ma a PSD és az RMDSZ"
["post_excerpt"]=>
string(69) " Politikai források szerint a találkozót a parlamentben tartják. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(70) "egy-uj-parlamenti-tobbseg-kialakitasarol-egyeztet-ma-a-psd-es-az-rmdsz"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-05-11 12:24:11"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-05-11 09:24:11"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=463113"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
}
["post_count"]=>
int(12)
["current_post"]=>
int(-1)
["before_loop"]=>
bool(false)
["in_the_loop"]=>
bool(false)
["post"]=>
object(WP_Post)#5476 (24) {
["ID"]=>
int(463177)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-05-12 16:17:47"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-05-12 13:17:47"
["post_content"]=>
string(1163) "
A városban most helyezték ki az új utcanévtáblákat, köztük a Jókai Mór íróról és a helyben született Lendvay Márton színművészről elnevezett közterekét – közölte Pap Zsolt István alpolgármester.
Az átnevezések célja a város történelmi és kulturális örökségének megőrzése, valamint a helyi közösség számára fontos személyiségek emlékének ápolása.
A döntést még 2024 októberében fogadta el a nagybányai önkormányzat az RMDSZ javaslatára, de a választási időszakban ideiglenesen felfüggesztették. Az új táblák most kerültek ki.
A két magyar név mellett román és német személyiségekről is elneveztek utcákat, köztük Pokol Elek bányatulajdonosról és Walter Friedrich festőről.
Nagybányán mintegy nyolcezer‑hétszáz magyar él, a közösség régi vágya volt, hogy több magyar utcanév jelenjen meg a városban.
