Daniel David oktatási miniszter megkezdte az oktatási rendszer „nagyon alapos” diagnosztizálását, hogy felmérje, „mi működik jól és mi rosszul” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában. Úgy fogalmazott „racionális és realista” embernek tartja magát, ezért két szakaszra osztotta a tevékenységét. Az első szakaszban a jelenlegi bonyolult gazdasági-pénzügyi és politikai helyzetre kell megoldásokat találni, arra összpontosítva, hogy biztosítsák a rendszer napi szintű, zökkenőmentes működését. A második szakasz akkor kezdődik, amikor a helyzet intézményi és politikai szempontból rendeződik, és remélhetőleg jobban alakulnak majd a gazdasági és pénzügyi körülmények. ''Dolgozunk az új középiskolai tanterveken, a tanárokat a diákok számára vonzóbb oktatási módszerek használatára képezzük ki. A tankönyveket újragondoljuk (...) És ezzel egyidejűleg természetesen folytatjuk az iskolák felszerelését, hogy megváltoztassuk az oktatási környezetet' - nyilatkozta Daniel David.
A büntetést a fogyatékkal élő gyermekeket gondozó négy marosvásárhelyi központ működési engedélyének hiánya miatt rótták ki.
A szociális felügyeleti ügynökség (AJPIS) ügyvezető igazgatója, Viorel-Cristian Răduț elmondta: ez a legnagyobb bírság, amelyet Maros megyében valaha is kiszabtak egy állami intézményre egyetlen ellenőrzés során. Ugyanakkor egy sor további intézkedés fog következni, amelyeket várhatón szerdán jelentenek be.
A bírság előzménye, hogy súlyos problémákat találtak négy marosvásárhelyi központnál.
Az alkalmazottak 62 százaléka tervez munkahelyet váltani a következő hat hónapban – derül ki a Bestjobs munkaerő-toborzási platform felméréséből.
A legtöbben – a megkérdezettek közel fele – az alacsony fizetés miatt váltanának, a többieket a karrierépítési lehetőségek hiánya (14 százalék), a vállalat jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (13 százalék), valamint a rugalmasabb munkarend iránti vágy (8 százalék) hajtja.
A felmérésben részt vevők 76 százalékának a fizetés és a béren kívüli juttatás a fő szempont a munkahely kiválasztásakor. A prioritások között szerepel még a megfelelő munkahelyi környezet (41 százalék), a karrierépítési lehetőség (36 százalék), a munka és a magánélet egyensúlya (35 százalék), továbbá a munkahelyi stabilitás (32 százalék).
A nyugdíjendszer második pilléréhez tartozó hét romániai magánnyugdíjalap 2024 végén összesen 150,85 milliárd lejt kezelt, 19 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban.
A magánnyugdíjalap-kezelők szövetségének (APAPR) kedden közzétett adatai szerint a valamivel több mint 30 milliárd eurónek megfelelő összeg közel harmada az alapkezelők befektetéseinek nettó hozama volt. A kötelező magánnyugdíj 2008-as bevezetése óta 8,3 millió munkavállaló csatlakozott a nyugdíjendszer második pilléréhez. Közülük közel 4,3 millióan havonta befizetik a bruttó jövedelmük 4,5 százalékát valamelyik magánnyugdíjpénztárba.
A magánnyugdíjak éves hozama átlagosan 7,7 százalék volt 2008 óta, jelentősen meghaladva a 4,4 százalékos átlagos éves inflációt.
Daniel David oktatási miniszter megkezdte az oktatási rendszer „nagyon alapos” diagnosztizálását, hogy felmérje, „mi működik jól és mi rosszul” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában. Úgy fogalmazott „racionális és realista” embernek tartja magát, ezért két szakaszra osztotta a tevékenységét. Az első szakaszban a jelenlegi bonyolult gazdasági-pénzügyi és politikai helyzetre kell megoldásokat találni, arra összpontosítva, hogy biztosítsák a rendszer napi szintű, zökkenőmentes működését. A második szakasz akkor kezdődik, amikor a helyzet intézményi és politikai szempontból rendeződik, és remélhetőleg jobban alakulnak majd a gazdasági és pénzügyi körülmények. ''Dolgozunk az új középiskolai tanterveken, a tanárokat a diákok számára vonzóbb oktatási módszerek használatára képezzük ki. A tankönyveket újragondoljuk (...) És ezzel egyidejűleg természetesen folytatjuk az iskolák felszerelését, hogy megváltoztassuk az oktatási környezetet' - nyilatkozta Daniel David.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer…
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb,…
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül…
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a…
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre…
A pénteki tüntetéshez hasonlóan a tegnapi bukaresti megmozduláson sem maradtak el az agresszív cselekedetek. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett…
Ma újabb tárgyalások lesznek a belügyminisztérium és az erőszakszervezetek főbb érdekképviseleti szervezetei között arról, hogy a kormány által elfogadott megszorító…
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,38 százalékkal, a szolgáltatások pedig 7,10 százalékkal kerültek többe.
A legnagyobb drágulást a postai szolgáltatások terén jegyezték, közel 18 százalékot, de érezhetően emelkedett a margarin (17,41 százalék), a friss gyümölcsök (13,75 százalék), a mosószerek (12,04 százalék), más zöldségek és zöldségkonzervek (11,40 százalék), valamint a víz-, csatorna és a szemétszállítás (10,97 százalék) díja is.
A legnagyobb mértékben a földgáz (10,55 százalék), a vaj (9,91 százalék) és a cukor (7,30 százalék) ára csökkent.
2024-ben az átlagos inflációs ráta 5,59 százalék volt Romániában. Az élelmiszerek 3,56 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,76 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,93 százalékkal drágultak 2023-hoz képest.
A hágai Nemzetközi Bíróság elnökét, Navaf Szalámot nevezte ki Libanon új miniszterelnökének Joseph Aun libanoni elnök. Szalámot a 128 fős parlament 84 képviselője támogatta, míg a hivatalban lévő ideiglenes miniszterelnök, Nadzsib Mikáti mindössze 9 szavazatot kapott.
Navaf Szalám jelölését a keresztény és drúz frakciók mellett a törvényhozás szunnita képviselői támogatták, a Hezbollah ellenezte. Kinevezése megfelel a libanoni vallási csoportok közötti hatalommegosztási megállapodásnak, miszerint a miniszterelnöknek szunnita vallásúnak kell lennie. Az elnök maronita keresztény, a parlament elnöke pedig síita muszlim.
A Hezbollah milíciához köthető képviselők, illetve síita szervezet politikai szövetségese, az Amal Mozgalom nem nevezett meg senkit a voksoláson, jelezve, hogy jelenleg nem kíván rész venni Navaf Szalám kormányában, ami felekezeti megosztottság kockázatával fenyeget.
A leköszönő amerikai elnök a washingtoni külügyminisztériumban tartott záróbeszédében úgy értékelte, adminisztrációjának köszönhetően a négy évvel ezelőttihez képest Amerika erősebb, szövetségei erősebbek, ellenfelei és versenytársai pedig gyengébbek.
Beszéde jó részét Joe Biden az orosz elnöknek szentelte. Azt mondta, Vlagyimir Putyinnak nem sikerült elérnie egyetlen stratégiai célját sem az ukrajnai háborúban. „Nem tudta leigázni Ukrajnát, nem sikerült megtörnie a NATO egységét, és nem tudott elérni jelentős területi nyereséget sem" – hangsúlyozta az amerikai elnök hozzátéve, hogy a nagy tekintélyelvű államok – Oroszország, Irán, Kína, Észak-Korea – szorosabban igazodnak egymáshoz, de ez inkább gyengeségből, mint erőből fakad. Tehát az új kormányzat beindulásakor az Egyesült Államok alapvetően erősebb pozícióban van ezekkel az országokkal szemben, mint négy évvel ezelőtt volt.
A leköszönő elnök utódját január 20-án iktatják be.
A NATO főtitkára szerint nem elég a bruttó hazai termék 2%-át a védelemre fordítani, a szövetség tagjainak több pénzt kell erre áldozniuk. Mark Rutte ezt hétfőn délután az Európai Parlamentben tartott beszédében fejtette ki, kerülve egyúttal a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által többször is követelt 5%-os célt.
Ehelyett azt mondta, hogy a közös európai beszerzések és a meglévő infrastruktúra javítása segíthet abban, hogy a NATO jövőbeni védelmi kiadásait 3,7 százalék körüli értéken határozzák meg.
Már 23 NATO-szövetséges ország teljesíti a 2%-os irányelvet. Lengyelország áll az élen, több mint 4%-kal. De néhány ország, mint Spanyolország és Olaszország, még nem érte el a 2%-ot! Tehát sok szövetséges számára az 5%-os cél megvalósíthatatlan. Olaf Scholz német kancellár túl költségesként utasította el Trump követeléseit.
A megválasztott amerikai elnököt a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlete miatt elmarasztalta volna a bíróság, ha nem ő kerül ki győztesen a 2024. novemberi voksoláson – derül ki Jack Smith különleges ügyésznek az igazságügyi minisztérium által kedden közzétett jelentéséből.
A dokumentum szerint „a bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy a tárgyaláson ítéletet lehessen elérni és fenntartani”.
Jack Smith egyúttal megvédi a nyomozást és az abban részt vevő ügyészek munkáját is. „Trump állítása, miszerint ügyészként hozott döntéseimet a Biden-kormányzat vagy más politikai szereplők befolyásolták vagy irányították, nevetséges” – mutatott rá Smith a jelentést kísérő levélben.
Donald Trump „kétségbeesettnek”, és „mentálisan betegnek” nevezte a különleges ügyészt.
Ezt a Die Welt német újság közölte értesülésre hivatkozva. Eszerint az Európai Unió fontolgatja, hogy kiterjeszti az uniós szabályok esetleges megsértése miatti vizsgálatát, miután Elon Musk 74 perces élő beszélgetést sugárzott az általa birtokolt X közösségi platformon Alice Weidellel, a német AfD kancellárjelöltjével.
Fennáll a gyanú, hogy az interjú elérhetőségét tisztességtelenül felturbózta az X, hogy egy politikai jelölt előnyhöz jusson, ami sérti a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt.
Németországban öt hét múlva tartják az előrehozott parlamenti választásokat. Jelenleg az AfD a második legnépszerűbb alakulat a jobbközép Kereszténydemokrata Unió mögött.
A Vasgárda története jól példázza, hogy a kizárólagosságra törekvő, messianisztikus mozgalmak hogyan csúszhatnak át az erőszak és a fizikai agresszió útjára – figyelmeztet Novák Csaba Zoltán történész. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy a szélsőjobboldali Calin Georgescu megnyerte az elnökválasztások első fordulóját, és támogatóinak nagy részét minden jel szerint nem zavarják a jelölt vasgárdista, fasiszta szimpátiai. A történész szerint, amennyiben nem vonjuk le a következtetéseket, ki fogjuk termelni magunkból újra a két világháború között pusztító ordas eszméket – hasonló történelmi helyzetben, hasonló bizonytalanság, problémák közepette.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a szociáldemokrata párt elnöke ma kijelentette, hogy csak Crin Antonescu fog szerepelni abban a közvélemény-kutatásban, amit a liberálisokkal együtt készítenek, hogy felmérjék, mekkora a támogatottsága. Crin Antonescut a koalíciós pártok akarják jelöltetni az idei májusi elnökválasztáson. Közölte, az adatok begyűjtése után a szociáldemokrata pártnak is el kell fogadnia a vezetőségi testületében Antonescu jelöltségét. Reményét fejezte ki, hogy ennek érdekében a liberálisokkal és az RMDSZ-el akár egy közös kongresszust tartanak. A PSD vezetősége ma azért ült össze, hogy jóváhagyja az elnökválasztás ütemtervét, miután a koalíciós pártok elhatározták, hogy május 4-én és 18-án lesz a megmérettetés tervezett két fordulója.
Tegnap nagyszabású tüntetést szervezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bukarestben, amelyen több tízezer ember vett részt. A szervezők 50 ezerre becsülte a résztvevők számát, akik az ország minden részéből érkeztek. A csendőrség nem erősítette meg ezt a számot, de tény, hogy sokan vonultak utcára. George Simion, az AUR elnöke tegnap úgy értékelte, hogy az elmúlt évek legnagyobb tömeges megmozdulása volt. A tüntetők az Alkotmánybíróság előtt Călin Georgescu volt államelnök-jelölt hívei által szervezett pénteki megmozduláshoz hasonlóan a tavalyi törölt elnökválasztás második fordulójának megszervezését követelték. Bírálták, hogy a taláros testület érvénytelenítette az egész eljárást. A tüntetők a kormány és az elnöki hivatal előtt is megálltak. A Cotroceni-palota előtt Klaus Iohannis államfő mielőbbi lemondását követelték, akinek mandátumát az alkotmánybíróság hosszabbította meg az elnökválasztást törlő határozatában.
A pénteki tüntetéshez hasonlóan a tegnapi bukaresti megmozduláson sem maradtak el az agresszív cselekedetek. A tüntetők egy része agresszíven viselkedett az újságírókkal, a B1 hírtelevízió egyik riporterét és operatőrét megtámadták, akik kénytelenek voltak autójukba zárkózni. A pénteki megmozduláson is a tiltakozók vizes palackokat és ételt dobáltak az újságírók felé, az egyik stáb felszerelését megrongálták. A tegnapi tüntetés ideje alatt bekísérték a rendőrségre Horațiu Potra volt zsoldosvezért, Călin Georgescu volt államelnök-jelölt egyik támogatóját, és annak fiát. Potra ellen tavaly bűnvádi eljárást indítottak fegyverek törvénytelen tartása és bűncselekményekre való felbujtás gyanújával, miután azt feltételezte az ügyészség róla, hogy az elnökválasztás törlése után rendbontást akart szervezni. A férfi fiánál tegnap teleszkópos gumibotot találtak ezért hatósági felügyelet alá helyezték.
Crin Antonescu azt akarja, hogy Călin Georgescu indulhasson az idei elnökválasztáson. A liberális párt egykori elnöke erről egy televíziós vitában nyilatkozott. Kijelentette, hogy ez a kérdés nyilvánvalóan az alkotmánybíróságtól és a bíróságok döntésétől függ, de ő személyesen azért szeretném, ha indulhatna, hogy mindenki láthassa Georgescut, résztvegyen választási vitákon, mert tavaly decemberben azt a benyomást keltette, hogy csak egy “hologram jelölt”.
Ma újabb tárgyalások lesznek a belügyminisztérium és az erőszakszervezetek főbb érdekképviseleti szervezetei között arról, hogy a kormány által elfogadott megszorító intézkedések, hogyan érintik a belügyminisztérium kötelékében dolgozók bérezési jogait. Mint ismert a rendőrök, a börtönök fegyőrei tiltakoztak a múlt héten amiatt, hogy a kormány a túlórákat nem akarja fizetni, hanem csak szabadnap jár értük. Emiatt fizetésük csökkenni fog, és azzal fenyegetőznek, hogy hétvégén és törvényes munkaszüneti napokon nem fognak dolgozni. Szatmárnémetiben ma a prefektúra előtt tüntettek a rendőrök, Buzău megyében pedig már 70-en jelentést terjesztettek be munkáltatójukhoz, amelyben jelezték, megtagadják a munkát az említett napokon.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kedden közölt adatai szerint az élelmiszerek éves összevetésben 5,09 százalékkal drágultak decemberben, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,38 százalékkal, a szolgáltatások pedig 7,10 százalékkal kerültek többe.
A legnagyobb drágulást a postai szolgáltatások terén jegyezték, közel 18 százalékot, de érezhetően emelkedett a margarin (17,41 százalék), a friss gyümölcsök (13,75 százalék), a mosószerek (12,04 százalék), más zöldségek és zöldségkonzervek (11,40 százalék), valamint a víz-, csatorna és a szemétszállítás (10,97 százalék) díja is.
A legnagyobb mértékben a földgáz (10,55 százalék), a vaj (9,91 százalék) és a cukor (7,30 százalék) ára csökkent.
2024-ben az átlagos inflációs ráta 5,59 százalék volt Romániában. Az élelmiszerek 3,56 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 5,76 százalékkal, a szolgáltatások pedig 8,93 százalékkal drágultak 2023-hoz képest.
