Adásunkban két különleges közösségi kezdeményezés történetébe pillantunk be. Elsőként az idei makfalvi alkotótábor hangulatát idézzük fel, majd ellátogatunk a csíksomlyói kegytemplom kórusához, amely fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli.
Az Európai Bizottság elnöke levelet küldött a tagállamoknak, amelyben gyors megállapodásra szólít fel arról, hogyan pótolják Ukrajna jövő évi és 2027-es hatalmas, 135 milliárd eurós költségvetési lyukát. Az uniós vezetők decemberben találkoznak egy sorsdöntő csúcstalálkozón. Ursula von der Leyen arra kérte az Európai Unió országait, hogy decemberig állapodjanak meg egy olyan tervről, amely fedezi Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteit a következő két évben, amelyek becslések szerint 135,7 milliárd eurót tesznek ki – derül ki az Euronews által megszerzett levélből. A dokumentumban von der Leyen kiemeli, hogy Ukrajnának jelentős mértékű finanszírozásra lesz szüksége: 83 milliárd euróra az ukrán hadsereg finanszírozására és 55 milliárd euróra a gazdaság stabilizálására és a költségvetési hiány kezelésére.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap elfogadta az Egyesült Államok határozati javaslatát a gázai béketervről. A testület tagállamai közül 13 képviselő igennel szavazott, míg Oroszország és Kína nem vett részt a határozathozatalban és nem élt vétójogával. Az Egyesült Államok annak érdekében terjesztette elő a határozati javaslatot, hogy nemzetközi legitimációt nyerjen Donald Trump elnök 20 pontból álló béketervének végrehajtása.
XIV. Leó pápa bírálta a politikai akarat hiányát a globális klímaválság kezelésében. Az egyházfő videóüzenetben az ENSZ klímakonferenciája utolsó hetének kezdetén Brazíliában dicsérte a 10 évvel ezelőtt aláírt párizsi megállapodás keretében elért előrelépéseket, és hangsúlyozta, hogy "nem a megállapodás nem működik, hanem az országok nem reagálnak megfelelően". A konferencián mintegy 200 ország tárgyal arról, hogyan lehetne gyorsabban megfékezni a globális felmelegedést.
Adásunkban két különleges közösségi kezdeményezés történetébe pillantunk be. Elsőként az idei makfalvi alkotótábor hangulatát idézzük fel, majd ellátogatunk a csíksomlyói kegytemplom kórusához, amely fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli.
Ilie Bolojan kormányfő tegnap kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell…
Ma szavaz a parlament a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsainak összetételéről. A parlamenti szakbizottságok jóváhagyták a jelöltek névsorát, így az…
Elutasította a szenátus az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. Az…
Nicușor Dan államfő összehívta november 24-ére, hétfőre a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a…
Az elnöki hivatal közölte, hogy közös megegyezés alapján távozik az államelnök tanácsadói tisztségéből Ludovic Orban, akit egy hónappal ezelőtt nevezett…
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjében. A feladattal Zakariás Zoltán parlamenti…
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra csökkentette őszi prognózisában az Európai Bizottság a hazai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.…
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon. Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős…
Orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Balaklija városát vasárnap éjszaka, három ember meghalt, tízen megsebesültek, utóbbiak között három tinédzser is van.…
A kormánykoalíció nem fog módosítani a bírák és ügyészek nyugdíján, így az utolsó nettó bérük 70 százalékát fogják kapni az újabb tervezet szerint, amit a kormány beterjeszteni készül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus az RFI rádiónak ma reggel elmondta, erről egyezség van a koalícióban, az egyedüli részlet ami még változhat, hogy mekkora átmeneti időszakot biztosítanak a 65 éves nyugdíjkorhatár alkalmazásáig. Emlékeztetett: ő azt javasolta, hogy a korábban beterjesztett 10 év helyett 15 év legyen, de ezt még a többi koalíciós pártnak is el kell fogadnia. A magisztrátusok a múlt heti tárgyalásokon 18 év átmeneti időszakot kértek. Az RMDSZ elnöke azt is közölte, hogy a katonák speciális nyugdíjának az újratárgyalása fog terítékre kerülni, miután rendezik a magisztrátusok öregségi járandóságának az újbóli szabályozását.
Ilie Bolojan kormányfő tegnap kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé. A miniszterelnök a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben gyors ütemben növekedett Románia eladósodottsága. Az ország évente 20-30 milliárd euró hitelt vett fel a nemzetközi pénzpiacról, és a GDP-arányos államadósság mára már megközelíti a 60 százalékot. Az alapvető probléma pedig az, hogy az ország leminősítése miatt más országokhoz képest Románia kétszer drágábban - jelenleg 7 százalék körüli kamattal - jut hitelekhez. Jövőre pedig a kamatkiadások megközelítik a GDP 3 százalékát - mondta Ilie Bolojan kormányfő.
Ma szavaz a parlament a közszolgálati televízió és rádió igazgatótanácsainak összetételéről. A parlamenti szakbizottságok jóváhagyták a jelöltek névsorát, így az RMDSZ a rádió igazgatótanácsában Bodóczi Annamáriát javasolta, póttagként Demeter Katalint. A Román Televízió igazgatótanácsába a szövetség Anderco Aliz Tímeát javasolta, póttagként Kis Tímeát. Mindkét igazgatótanácsban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csak egy-egy helyet kapott, amit az ellenzéki párt élesen bírált. Szerintük a parlamenti többség nem járt el helyesen, mert nem vette figyelembe a parlament összetételét. Közölték, hogy emiatt az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Elutasította a szenátus az egyszerű indítványt, amelyet a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) nyújtott be Ciprian Șerban szállításügyi miniszter ellen. Az indítvány 28 támogató és 65 elutasító szavazatot kapott. A képviselőház is elutasította azt az egyszerű indítványt, amelyet szintén az AUR nyújtott be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter ellen. A kezdeményezés 83 támogató és 193 elutasító szavazatot kapott, heten tartózkodtak.
Nicușor Dan államfő összehívta november 24-ére, hétfőre a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megelőzése szerepel. Az elnöki hivatal közleménye szerint az ülésen egyéb nemzetbiztonsági kérdéseket érintő ügyeket is tárgyalnak.
Az elnöki hivatal közölte, hogy közös megegyezés alapján távozik az államelnök tanácsadói tisztségéből Ludovic Orban, akit egy hónappal ezelőtt nevezett ki Nicușor Dan ebbe a tisztségbe. A hivatalos közlés szerint a távozás közös megegyezés alapján történt, de a román sajtó értesülései szerint az elnök nem értett egyet Orban több megszólalásával, amelyben többek között a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) is bírálta.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjében. A feladattal Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, a párt elnökét bízta meg, aki vállalta a megbízatást – tájékoztatta az MTI-t az erdélyi magyar párt. Az EMSZ Országos Választmánya Székelykeresztúron tartott hétvégi ülésén döntött erről. A döntést azzal indokolta, hogy Románia jelenlegi pénzügyi helyzetében fokozódott annak a veszélye, hogy a kormánykoalíció egyes pártjai részéről felmerüljön egy gyors területi-közigazgatási átalakítás terve. "Ezért az EMSZ Országos Választmánya úgy értékelte, hogy a magyarság önrendelkezési igényeit ismételten meg kell jeleníteni, megkísérelve egy minél szélesebb társadalmi vita kialakítását a román többség bevonásával - írták a közleményben.
Októberben 11 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba hazánkban, mint 2024 azonos hónapjában - derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) adataiból. Ugyanakkor az idei év első tíz hónapban 3,6 százalékkal 120 836-ra csökkent a forgalomba helyezett új autók száma az előző év 10 hónapjához mérten.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra csökkentette őszi prognózisában az Európai Bizottság a hazai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az uniós testület várakozásai szerint 2026-ban 1,1 százalékkal, 2027-ben pedig 2,1 nő a gazdaság teljesítménye. Az idén és a jövő évre azért lesz lassú a bővülés, mert a megszorító intézkedések és az infláció visszafogják a fogyasztást. A GDP bővülése 2027-ben már 2 százalék fölé gyorsulhat, miután lazulnak a megszorítások. A növekedés felgyorsulásához a magánberuházások fokozatos élénkülése, az uniós forrásokból finanszírozott kiadások gyorsulása, valamint a nettó export számottevő javulása is hozzájárul - részletezte előrejelzésében az Európai Bizottság.
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon. Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter figyelmeztetett: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács gyors döntésén múlik, hogy Románia november 28-ig teljesíti-e a helyreállítási terv nyugdíjreformhoz kötött mérföldkövét, és megkapja-e a 230 millió eurós uniós támogatást. A határidő nem hosszabbítható meg, a reform elmaradása pedig a kifizetések felfüggesztését jelentené.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) közleményben erősítette meg a kudarcot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerintük a helyreállítási terv vonatkozó mérföldköve már 2023-ban teljesült, nincs szükség további törvénymódosításra.
A miniszterelnök bejelentette: jövő héten közvitára bocsátják a közigazgatási reform tervezetét. Ennek részeként a központi közigazgatásban tíz százalékkal csökkentik a béralapot, és 2027-től az álláshelyek száma nem haladhatja meg a törvényben rögzített felső határt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel fogja támogatni a koalíció egy újabb intézkedéscsomagját, ha az a gazdaságélénkítő javaslataikat is tartalmazni fogja.
Ezekről beszélgettünk Cseke Péter Tamással, az Agerpres hírügynökség munkatársával.
Orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Balaklija városát vasárnap éjszaka, három ember meghalt, tízen megsebesültek, utóbbiak között három tinédzser is van. Kilenc sérültet kórházba szállítottak – közölték hétfőn a harkivi regionális tisztviselők.
A Reuters beszámolója alapján a támadás többemeletes lakóházakat rongált meg, és több tucat autót megsemmisített a városközpontban.
Oroszország a háború kezdete óta rendszeresen támadja Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát rakétákkal, drónokkal és tüzérségi erőkkel. Nem csak az infrastruktúrát, de civilek otthonait is sűrűn éri támadás, gyakran emiatt akadozik az áramellátás, rengetegszer van légiriadó. Oroszország egyelőre nem kommentálta a hétvégi akciót. Néhány héttel ezelőtt ugyancsak Harkivban orosz dróntámadás volt egy sűrűn lakott részen, találat ért egy óvodát is. Az ott tartózkodó közel ötven gyerek és egy pedagógus még a becsapódás előtt az óvóhelyre menekült, nem sérültek meg.
Evakuálták a tulceai Plauru falu 50 lakóját és állataikat, miután a közeli ukrajnai Izmail kikötőjénél orosz drónok támadtak meg négy ezer tonna cseppfolyósított földgázt szállító hajót, amely kigyulladt. A tűz az ukrán parton keletkezett, de a robbanás veszélye miatt a román hatóságok óvintézkedést vezettek be.
A Belügyminisztérium és a Vészhelyzeti Főosztály folyamatosan figyeli a helyzetet, a tűzoltóság bevetett egységeket küldött a térségbe. A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség segítségéről biztosította a lakosságot, és kérte, hogy kövesse a helyi hatóságok és a beavatkozó egységek utasításait. Minden beavatkozó erő készen áll a helyzet kezelésére és a lakosság védelmére.
A kormánykoalíció nem fog módosítani a bírák és ügyészek nyugdíján, így az utolsó nettó bérük 70 százalékát fogják kapni az újabb tervezet szerint, amit a kormány beterjeszteni készül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus az RFI rádiónak ma reggel elmondta, erről egyezség van a koalícióban, az egyedüli részlet ami még változhat, hogy mekkora átmeneti időszakot biztosítanak a 65 éves nyugdíjkorhatár alkalmazásáig. Emlékeztetett: ő azt javasolta, hogy a korábban beterjesztett 10 év helyett 15 év legyen, de ezt még a többi koalíciós pártnak is el kell fogadnia. A magisztrátusok a múlt heti tárgyalásokon 18 év átmeneti időszakot kértek. Az RMDSZ elnöke azt is közölte, hogy a katonák speciális nyugdíjának az újratárgyalása fog terítékre kerülni, miután rendezik a magisztrátusok öregségi járandóságának az újbóli szabályozását.
