Az iráni háború első hete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra.
A mára 14 országra kiterjedt Közel-Keleti konfliktus az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai akciójával kezdődött, amelynek célpontja Irán volt. A hadművelet első napjai példátlan intenzitású légicsapásokkal teltek, és bár katonai értelemben sikeresnek tűntek, a politikai célok továbbra is bizonytalanok.
A háború nyitó mozzanata egy izraeli rakétatámadás volt, amely Teherán központjában megölte Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai és hírszerzési tisztet. A csapás azonban olyan iráni tisztviselőket is elért, akiket Washington potenciális tárgyalópartnerekként tartott számon. Donald Trump elismerte, hogy az ajatollah három potenciális utóda, akikre Washington lehetséges partnerként tekintett, már nem él. Ez már indulásból megnehezítette az amerikai kormányzat számára, hogy világos politikai irányt szabjon a hadjáratnak.
A következő napokban az amerikai és izraeli légierő mintegy négyezer célpontot támadott Irán-szerte. A rakétasilók, légvédelmi állások és haditengerészeti létesítmények jelentős része megsemmisült. Az amerikai hadvezetés szerint Irán rakétaképessége 90 százalékkal, drónképessége több mint 80 százalékkal csökkent. Ugyanakkor Teherán még mindig számottevő arzenállal rendelkezik, és képes volt amerikai katonák ellen is csapást mérni. Az amerikai haderő élőembervesztesége elérte a hét főt. Ugyanakkor a hétvégén Irán két alkalommal is rakétazáport zúdított Izraelre.
A háború első hetének költségei az Egyesült Államok számára elérték a hatmilliárd dollárt, ebből négymilliárdot kizárólag elfogórakétákra költöttek. A Pentagon további forrásokat készül kérni a Kongresszustól. Eközben az amerikai közvélemény egyre bizonytalanabb: a felmérések szerint a lakosság többsége nem támogatja a háborút, és az emelkedő energiaárak is növelik az elégedetlenséget.
A politikai irányvonal továbbra sem egyértelmű. Donald Trump elnök a háború első napján iráni népfelkelést sürgetett. Később azt mondta, nem érdekli Irán jövője. Majd arról beszélt, hogy ő maga választaná ki az ország következő vezetőjét. Végül feltétel nélküli megadást követelt Teherántól. Ezek a változó üzenetek bizonytalanságot keltenek Washingtonban és a nemzetközi közvéleményben egyaránt.
A Trump‑kormányzat kommunikációja az iráni háború indoklásáról teljesen szétesett. Az elnök, a külügyminiszter és más vezetők egymásnak is ellentmondó magyarázatokat adnak, ami hozzájárul a háború alacsony lakossági támogatottságához. Donald Trump először az iráni tüntetők védelmére hivatkozott, majd arra, hogy Irán heteken belül nukleáris anyaghoz juthat – noha korábban azt állította, hogy az amerikai bombázók „teljesen megsemmisítették” az atomlétesítményeket. Később az interkontinentális rakéták veszélyét emelte ki, majd a terrorizmus támogatására hivatkozva a rezsim eltávolítását sürgette.
Nemzetközi jogászok szerint a kormányzat érvelése nem felel meg az önvédelem jogi kritériumainak, mivel a „közvetlen fenyegetés” nem bizonyítható.
A kormányzat egyszerre tagadja és sugallja, hogy a háború célja a rendszerváltás, miközben a művelet első hulláma épp Irán legfőbb vezetőjét vette célba.
Marco Rubio külügyminiszter hétfőn újabb indoklást adott. Szavai szerint Irán „közvetlen, azonnali fenyegetést” jelentett az Egyesült Államokra, mert egy izraeli támadás esetén megtorló csapást mérhetett volna a Közel-Kelet térségében lévő amerikai támaszpontokra.
A Fehér Ház később igyekezett cáfolni azt a benyomást, hogy az USA Izrael ütemtervéhez igazította volna saját lépéseit, de a nyilatkozatok tovább erősítik ezt a gyanút.
A vádakat megerősített Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter, aki az Obama-adminisztrációban külügyminiszter-helyettes és nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes volt. A Bloombergnek adott interjúban Blinken azt mondta: Izrael már a korábbi demokrata elnököket is meg akarta győzni egy Irán elleni támadásról, mégpedig ugyanazzal az érvvel, amellyel Marco Rubio jelenlegi külügyminiszter szerint Trumpnál sikerrel jártak. (A videóban 19:22-nél kezdődik a vonatkozó rész.)
Még az Obama‑kormány idején az izraeliek erősen nyomták Obamát, hogy indítson katonai akciót Irán ellen, és azzal fenyegették, hogy ha nem lép, majd megteszik ők. Obama ezt nem vállalta, mert úgy gondolta: a nukleáris program megfékezésének – ami akkor a fő célunk volt – a legjobb módja a határozott diplomácia, amelyet nagyon kemény szankciók támasztanak alá. Ezeket sikerült is a világ nagy részével elfogadtatni - így jött létre az iráni atomalku.
Az október 7‑i, Izrael elleni brutális Hamász‑támadás utáni napokban az izraeliek azt állították, hogy északon, Libanon felől a Hezbollah támadásra készül, és előzetes csapást akartak mérni rájuk. Biden elnök erre azt mondta: velük vagyunk, mindig velük leszünk Izrael védelmében, és ha megtámadják őket, ott leszünk mellettük – de nem állunk melléjük akkor, ha ők indítanak el valamit.
Végül nagyjából fél órán múlt, hogy nem robbant ki háború északon, az izraeliek téves információi alapján az állítólagos, küszöbön álló Hezbollah‑támadásról. Sikerült ezt megakadályozni. Biden nagyon határozott volt: nem fogunk támogatni semmit, amit ti kezdeményeztek. Ez teljesen más helyzet, mint amikor Izraelt éri támadás, és meg kell megvédeni.
Most nem tudom, mi volt a helyzet. Hallottam ezt‑azt, aztán visszavonták, majd az elnök azt mondta, hogy valójában fordítva történt… Láthatóan változik a magyarázat, változik az indoklás arra, hogy miért történt mindez, és miért most
Éppen ezért lett volna nagyon fontos, hogy mindezt előre, világosan elmagyarázzák az amerikai embereknek, valamint a partnereinknek és szövetségeseinknek. Kevesebb lenne most a feszültség, ha lett volna egy meggyőző, előre felépített érvelés, és ha a szövetségeseink már a felszállásnál velünk lettek volna – nem pedig repülés közben vagy a leszállásnál vesszük fel őket.
Irán eközben saját stratégiát hajt végre, amelyet „Őrült Ember Hadműveletnek” nevezett el. A terv lényege, hogy a háborút kiterjesszék az egész Közel-Keletre, és ezzel olyan gazdasági és politikai terheket rójanak az Egyesült Államokra és Izraelre, amelyeket azok hosszú távon nem tudnak vállalni. Irán rakétákat és drónokat indított Izrael, valamint több Öböl-menti ország – köztük Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – ellen. A támadások következtében a Hormuzi-szoros részben megbénult, ami azonnali hatással volt a globális energiaárakra. A kőolaj ára a világpiacon megduplázódott: a január eleji 60 dollárhoz képest mára megközelíti a hordónkénti 120 dollárt.
A konfliktusba bekapcsolódott a Hezbollah is, amely Libanonból lőtt izraeli célpontokra. Izrael válaszul légicsapásokat mért libanoni területekre. A térségben így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a háború regionális méretűvé válik. A helyi lakosság több országban is attól tart, hogy a harcok átterjednek saját területükre.
A háború első hetének legsúlyosabb civil tragédiája az iráni Minab városában történt, ahol egy légicsapás egy általános iskolát ért. A támadásban legalább 175 ember, köztük sok gyermek vesztette életét. Bár egyik fél sem vállalta a felelősséget, elemzések szerint nagy valószínűséggel amerikai csapásról volt szó.
A katonai sikerek ellenére Irán politikai rendszere egyelőre stabil maradt. A vezető tisztségeket gyorsan betöltötték, és a kormányzat továbbra is működik. Az amerikai hírszerzés szerint még egy nagyszabású katonai vereség sem feltétlenül vezetne a teokratikus rendszer összeomlásához.
Összességében a háború első hete azt mutatja: az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra. A Fehér Ház szerint a háború hetekig is eltarthat, de egyes elemzők nem zárják ki, hogy évekig is elhúzódhat. Egy amerikai elemző – aki játékelméleti logikával előre jelezte Trump győzelmét és az USA–Irán háború kitörését – azt is „megjósolta”, hogy az Egyesült Államok végül elveszíti ezt a háborút – az óriási aszimmetria ellenére, vagy éppen amiatt. Érdekes módon az érvelésében szereplő prognózisok közül több már meg is valósult, például az ivóvízinfrastruktúra támadása.
A heves esőzések következtében beomlott Indonézia legnagyobb szeméttelepe, a balesetben legkevesebb öt ember meghalt, és négyen eltűntek - közölték ma a hatóságok.
Több mint 300 fős mentőcsapat kezdett kutatni a túlélők és a halálos áldozatok után tegnap este a bantargebangi szeméttelepen Bekasi városban, a főváros, Jakarta mellett. Az instabil szeméttömbben további elmozdulásokra lehet számítani, ráadásul a következő napokban még több eső eshet.
A bantargebangi szeméttelepre érkezik a főváros és az agglomeráció háztartási hulladéka, naponta több ezer tonna szemét. A létesítménnyel kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy a kapacitása jócskán túlterhelt.
Januárban a Fülöp-szigeteken is hasonló beomlás okozott balesetet egy szeméttelepen, ott legkevesebb négy ember halt meg, és több mint 30-an eltűntek.
Februárban 851 vállalati csődöt jelentettek Japánban, ami 11,3%-al több az egy évvel korábbinál - közölte ma a Tokyo Shoka kutatóintézet. Japánban 13 éve nem volt ilyen nagyszámú vállalati csőd februárban.
A gyenge értékesítésből eredő csődök száma 6,3%-al 649-re emelkedett, ami az összes csőd legnagyobb részét tette ki. A cégek közül 47 vállalat említette meg a munkaerőhiányt, mint a csőd legfőbb okozóját. Ez a szám öt hónapon belül először haladta meg a 40-et. Az infláció 69 csőd okozója volt februárban a válaszolók szerint. A vizsgált tíz iparág közül ötben, köztük a szolgáltatási, a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi és a szállítmányozási szektorban nőtt különösen a csődök száma februárban. Februárban 83 vendéglátóhely jelentett csődöt, mintegy 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A csődbe ment cégek több mint 80 százalékának 100 millió jent meghaladó tartozása volt.
"
["post_title"]=>
string(61) "Japánban 13 éve nem volt ilyen nagyszámú vállalati csőd"
["post_excerpt"]=>
string(151) "Februárban 851 vállalati csődöt jelentettek Japánban, ami 11,3%-al több az egy évvel korábbinál - közölte ma a Tokyo Shoka kutatóintézet. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(55) "japanban-13-eve-nem-volt-ilyen-nagyszamu-vallalati-csod"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 14:08:55"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:08:55"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460611"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#5574 (24) {
["ID"]=>
int(460608)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 14:07:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:07:26"
["post_content"]=>
string(783) "
Ismét Donald Tusk kormányfőt választották meg a vezető lengyel kormánykoalíciós párt, a Polgári Koalíció (KO) elnökévé a párt tavaly őszi átalakítása után tartott tisztújító választásán - közölte ma Dorota Niedziela, a KO választási biztosa.
Donald Tusk volt az egyetlen pártelnökjelölt a tegnap tartott szavazáson, amelynek során a KO regionális struktúráinak vezetőit is megválasztották. A pártelnök a voksok 97 százalékát nyerte el a közel 16 700 szavazó körében - mondta el Niedziela.
Lengyelországban 2027 őszén esedékesek a következő parlamenti választások.
Az iráni háború első hete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra.
A mára 14 országra kiterjedt Közel-Keleti konfliktus az Egyesült Államok és Izrael összehangolt katonai akciójával kezdődött, amelynek célpontja Irán volt. A hadművelet első napjai példátlan intenzitású légicsapásokkal teltek, és bár katonai értelemben sikeresnek tűntek, a politikai célok továbbra is bizonytalanok.
A háború nyitó mozzanata egy izraeli rakétatámadás volt, amely Teherán központjában megölte Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai és hírszerzési tisztet. A csapás azonban olyan iráni tisztviselőket is elért, akiket Washington potenciális tárgyalópartnerekként tartott számon. Donald Trump elismerte, hogy az ajatollah három potenciális utóda, akikre Washington lehetséges partnerként tekintett, már nem él. Ez már indulásból megnehezítette az amerikai kormányzat számára, hogy világos politikai irányt szabjon a hadjáratnak.
A következő napokban az amerikai és izraeli légierő mintegy négyezer célpontot támadott Irán-szerte. A rakétasilók, légvédelmi állások és haditengerészeti létesítmények jelentős része megsemmisült. Az amerikai hadvezetés szerint Irán rakétaképessége 90 százalékkal, drónképessége több mint 80 százalékkal csökkent. Ugyanakkor Teherán még mindig számottevő arzenállal rendelkezik, és képes volt amerikai katonák ellen is csapást mérni. Az amerikai haderő élőembervesztesége elérte a hét főt. Ugyanakkor a hétvégén Irán két alkalommal is rakétazáport zúdított Izraelre.
A háború első hetének költségei az Egyesült Államok számára elérték a hatmilliárd dollárt, ebből négymilliárdot kizárólag elfogórakétákra költöttek. A Pentagon további forrásokat készül kérni a Kongresszustól. Eközben az amerikai közvélemény egyre bizonytalanabb: a felmérések szerint a lakosság többsége nem támogatja a háborút, és az emelkedő energiaárak is növelik az elégedetlenséget.
A politikai irányvonal továbbra sem egyértelmű. Donald Trump elnök a háború első napján iráni népfelkelést sürgetett. Később azt mondta, nem érdekli Irán jövője. Majd arról beszélt, hogy ő maga választaná ki az ország következő vezetőjét. Végül feltétel nélküli megadást követelt Teherántól. Ezek a változó üzenetek bizonytalanságot keltenek Washingtonban és a nemzetközi közvéleményben egyaránt.
A Trump‑kormányzat kommunikációja az iráni háború indoklásáról teljesen szétesett. Az elnök, a külügyminiszter és más vezetők egymásnak is ellentmondó magyarázatokat adnak, ami hozzájárul a háború alacsony lakossági támogatottságához. Donald Trump először az iráni tüntetők védelmére hivatkozott, majd arra, hogy Irán heteken belül nukleáris anyaghoz juthat – noha korábban azt állította, hogy az amerikai bombázók „teljesen megsemmisítették” az atomlétesítményeket. Később az interkontinentális rakéták veszélyét emelte ki, majd a terrorizmus támogatására hivatkozva a rezsim eltávolítását sürgette.
Nemzetközi jogászok szerint a kormányzat érvelése nem felel meg az önvédelem jogi kritériumainak, mivel a „közvetlen fenyegetés” nem bizonyítható.
A kormányzat egyszerre tagadja és sugallja, hogy a háború célja a rendszerváltás, miközben a művelet első hulláma épp Irán legfőbb vezetőjét vette célba.
Marco Rubio külügyminiszter hétfőn újabb indoklást adott. Szavai szerint Irán „közvetlen, azonnali fenyegetést” jelentett az Egyesült Államokra, mert egy izraeli támadás esetén megtorló csapást mérhetett volna a Közel-Kelet térségében lévő amerikai támaszpontokra.
A Fehér Ház később igyekezett cáfolni azt a benyomást, hogy az USA Izrael ütemtervéhez igazította volna saját lépéseit, de a nyilatkozatok tovább erősítik ezt a gyanút.
A vádakat megerősített Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter, aki az Obama-adminisztrációban külügyminiszter-helyettes és nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes volt. A Bloombergnek adott interjúban Blinken azt mondta: Izrael már a korábbi demokrata elnököket is meg akarta győzni egy Irán elleni támadásról, mégpedig ugyanazzal az érvvel, amellyel Marco Rubio jelenlegi külügyminiszter szerint Trumpnál sikerrel jártak. (A videóban 19:22-nél kezdődik a vonatkozó rész.)
Még az Obama‑kormány idején az izraeliek erősen nyomták Obamát, hogy indítson katonai akciót Irán ellen, és azzal fenyegették, hogy ha nem lép, majd megteszik ők. Obama ezt nem vállalta, mert úgy gondolta: a nukleáris program megfékezésének – ami akkor a fő célunk volt – a legjobb módja a határozott diplomácia, amelyet nagyon kemény szankciók támasztanak alá. Ezeket sikerült is a világ nagy részével elfogadtatni - így jött létre az iráni atomalku.
Az október 7‑i, Izrael elleni brutális Hamász‑támadás utáni napokban az izraeliek azt állították, hogy északon, Libanon felől a Hezbollah támadásra készül, és előzetes csapást akartak mérni rájuk. Biden elnök erre azt mondta: velük vagyunk, mindig velük leszünk Izrael védelmében, és ha megtámadják őket, ott leszünk mellettük – de nem állunk melléjük akkor, ha ők indítanak el valamit.
Végül nagyjából fél órán múlt, hogy nem robbant ki háború északon, az izraeliek téves információi alapján az állítólagos, küszöbön álló Hezbollah‑támadásról. Sikerült ezt megakadályozni. Biden nagyon határozott volt: nem fogunk támogatni semmit, amit ti kezdeményeztek. Ez teljesen más helyzet, mint amikor Izraelt éri támadás, és meg kell megvédeni.
Most nem tudom, mi volt a helyzet. Hallottam ezt‑azt, aztán visszavonták, majd az elnök azt mondta, hogy valójában fordítva történt… Láthatóan változik a magyarázat, változik az indoklás arra, hogy miért történt mindez, és miért most
Éppen ezért lett volna nagyon fontos, hogy mindezt előre, világosan elmagyarázzák az amerikai embereknek, valamint a partnereinknek és szövetségeseinknek. Kevesebb lenne most a feszültség, ha lett volna egy meggyőző, előre felépített érvelés, és ha a szövetségeseink már a felszállásnál velünk lettek volna – nem pedig repülés közben vagy a leszállásnál vesszük fel őket.
Irán eközben saját stratégiát hajt végre, amelyet „Őrült Ember Hadműveletnek” nevezett el. A terv lényege, hogy a háborút kiterjesszék az egész Közel-Keletre, és ezzel olyan gazdasági és politikai terheket rójanak az Egyesült Államokra és Izraelre, amelyeket azok hosszú távon nem tudnak vállalni. Irán rakétákat és drónokat indított Izrael, valamint több Öböl-menti ország – köztük Katar, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek – ellen. A támadások következtében a Hormuzi-szoros részben megbénult, ami azonnali hatással volt a globális energiaárakra. A kőolaj ára a világpiacon megduplázódott: a január eleji 60 dollárhoz képest mára megközelíti a hordónkénti 120 dollárt.
A konfliktusba bekapcsolódott a Hezbollah is, amely Libanonból lőtt izraeli célpontokra. Izrael válaszul légicsapásokat mért libanoni területekre. A térségben így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a háború regionális méretűvé válik. A helyi lakosság több országban is attól tart, hogy a harcok átterjednek saját területükre.
A háború első hetének legsúlyosabb civil tragédiája az iráni Minab városában történt, ahol egy légicsapás egy általános iskolát ért. A támadásban legalább 175 ember, köztük sok gyermek vesztette életét. Bár egyik fél sem vállalta a felelősséget, elemzések szerint nagy valószínűséggel amerikai csapásról volt szó.
A katonai sikerek ellenére Irán politikai rendszere egyelőre stabil maradt. A vezető tisztségeket gyorsan betöltötték, és a kormányzat továbbra is működik. Az amerikai hírszerzés szerint még egy nagyszabású katonai vereség sem feltétlenül vezetne a teokratikus rendszer összeomlásához.
Összességében a háború első hete azt mutatja: az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok továbbra is tisztázatlanok. Irán pedig – bár súlyos veszteségeket szenvedett – képes volt kiterjeszteni a konfliktust, és jelentős gazdasági nyomást gyakorol a térségre és a világpiacokra. A Fehér Ház szerint a háború hetekig is eltarthat, de egyes elemzők nem zárják ki, hogy évekig is elhúzódhat. Egy amerikai elemző – aki játékelméleti logikával előre jelezte Trump győzelmét és az USA–Irán háború kitörését – azt is „megjósolta”, hogy az Egyesült Államok végül elveszíti ezt a háborút – az óriási aszimmetria ellenére, vagy éppen amiatt. Érdekes módon az érvelésében szereplő prognózisok közül több már meg is valósult, például az ivóvízinfrastruktúra támadása.
Sorin Grindeanu ma beljelentette, hogy pártja vasárnapi ülésén fog döntést hozni arról, hogy megszavazzák-e az idei állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
Ideiglenesen megtiltotta a kőolaj- és üzemanyagexportot a szerb kormány mai rendkívüli ülésén. A kabinet tájékoztatása szerint a dízel, a benzin és nyersolaj kivitelét március 19-ig tiltotta meg, akkor újra értékelik a piaci helyzetet. A tilalom célja a belföldi piac védelme.
Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter közölte, a lépésre az Iránban zajló háború, és az emiatt a globális piacon kialakult zavarok miatt volt szükség. Szerbia 2025-ben az általa felhasznált kőolaj mintegy 80 százalékát importálta.
A nyugat-balkáni ország elsősorban kőolajszármazékokat exportál a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába.
"
["post_title"]=>
string(78) "Ideiglenesen megtiltotta ma a kőolaj- és üzemanyagexportot a szerb kormány"
["post_excerpt"]=>
string(80) "A dízel, a benzin és nyersolaj kivitelét március 19-ig tiltotta meg Szerbia."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(73) "ideiglenesen-megtiltotta-ma-a-koolaj-es-uzemanyagexportot-a-szerb-kormany"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 14:06:32"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:06:32"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460606"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#5532 (24) {
["ID"]=>
int(460604)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 14:05:22"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:05:22"
["post_content"]=>
string(949) "
Egy iráni drón támadásában megsebesült 32 polgári személy, közülük négyen súlyosan, ma hajnalban Szitrahban, Bahreinben, a szigetország központi részén - derült ki a helyi egészségügyi minisztérium közléséből, amelyet a bahreini hírügynökség idézett. A sebesültek között olyan gyermekek is vannak, akik műtéti beavatkozásra szorultak – számolt be a tárca.
Egy iráni dróntámadást követően, ma Szaúd-Arábia éles figyelmeztetést intézett Iránhoz a szomszédos államokat ért támadások ügyében. Rijád szerint Teherán lesz a "legnagyobb vesztese", ha továbbra is támadja az arab államokat.
Ma reggel Kuvaitból és Katarból is iráni dróntámadásokról számoltak be a hatóságok, de komolyabb károkról nem tettek említést.
Jelentősen megugrott ma a kőolaj ára a közel-keleti konfliktus eszkalációja és a Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok miatt, ami ellátási hiánytól való félelmet keltett a piacokon.
Közép-európai idő szerint ma reggel fél hatkor az amerikai könnyűolaj, a WTI jegyzése hordónként (159 liter) 115,13 dolláron állt, ami 26,66%-os emelkedésnek felel meg. Ez 2020 áprilisa óta a legnagyobb egynapos emelkedés, és a 2022 júniusa óta legmagasabb árszint a múlt heti 35,6%-os emelkedésre építve. A Brent ára az elmúlt héten 27 százalékkal emelkedett.
A Közel-Keleten több jelentős termelő visszafogta kitermelését, miközben a tankerek a harcok miatt továbbra is kerülik a globális olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Irak három déli olajmezőjén a termelés mintegy 70 százalékkal esett vissza, Kuvait pedig szintén csökkentette kitermelését, és vis maior helyzetet hirdetett, akárcsak Bahrein állami tulajdonú energetikai vállalata, a Bapco.
A vis maior kihirdetése lehetővé teszi a vállalat számára, hogy mentesüljön szerződéses kötelezettségei alól, ha olyan rendkívüli esemény történik, amely kívül esik a hatókörén.
Az irányadó olajár nemrég átlépte a hordónkénti 100 dollárt, mivel a térségben zajló támadások csökkentik a kínálatot, és az olaj piacra juttatását is jóval nehezebbé és drágábbá teszik.
Törökország hat F-16-os vadászgépet és légvédelmi rendszereket telepített Észak-Ciprusra a közel-keleti térségben kialakult feszültségek miatt - közölte ma a török védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy Ankara a fejleményektől függően további katonai lépésekre is felkészült.
A tárca közleménye szerint a telepítés része az észak-ciprusi állami alakulat védelmének megerősítését szolgáló tervnek.
"
["post_title"]=>
string(98) "Törökország hat F-16-os vadászgépet és légvédelmi rendszereket telepített Észak-Ciprusra"
["post_excerpt"]=>
string(162) "A a török védelmi minisztérium közleménye szerint a telepítés része az észak-ciprusi állami alakulat védelmének megerősítését szolgáló tervnek."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(88) "torokorszag-hat-f-16-os-vadaszgepet-es-legvedelmi-rendszereket-telepitett-eszak-ciprusra"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 14:02:37"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:02:37"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460600"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#5567 (24) {
["ID"]=>
int(460598)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 14:01:27"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:01:27"
["post_content"]=>
string(953) "
A norvég rendőrség közölte: nem zárja ki a célzott merénylet lehetőségét az oslói amerikai nagykövetségen tegnap kora reggel történt robbanással kapcsolatban, ám a nyomozás még korai szakaszban van. Éppen az iráni háborúval kapcsolatosan életbe léptetett, fokozott biztonsági intézkedések idején történt a tegnapi robbanás az Egyesült Államok oslói misszióján.
A napokban több amerikai diplomáciai épületet is célba vettek az iráni megtorló csapások az Öböl-menti királyságokban, többek között Kuvaitban és Szaúd-Arábiában, ahol amerikai csapatok tartózkodnak – adja hírül a CNN.
Az oslói eset nyomán megerősítették az amerikai diplomáciai képviselet, valamint a zsidó és iráni közösségek védelmét.
"
["post_title"]=>
string(72) "A norvég rendőrség nem zárja ki a célzott merénylet lehetőségét"
["post_excerpt"]=>
string(133) "Az oslói eset nyomán megerősítették az amerikai diplomáciai képviselet, valamint a zsidó és iráni közösségek védelmét."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(63) "a-norveg-rendorseg-nem-zarja-ki-a-celzott-merenylet-lehetoseget"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 14:01:29"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:01:29"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460598"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#5566 (24) {
["ID"]=>
int(460595)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 14:00:21"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 12:00:21"
["post_content"]=>
string(580) "
A G7-csoport soros elnöke, Franciaország ma rendkívüli pénzügyminiszteri találkozót hívott össze, hogy megvitassák a közel-keleti háború gazdasági következményeit és az olajár emelkedését.
Roland Lescure, a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-ek soros elnöki posztját betöltő Franciaország pénzügyminisztere elmondta, hogy már beszélt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel és megállapodtak a találkozó összehívásáról.
Modzstaba Hameneit, néhai Ali Hamenei ajatollah fiát választotta meg Irán új legfőbb vezetőjének a Szakértők Gyűlése tegnap - közölte az iráni állami televízió. A dinasztikus sahi rendszert megdöntő, 1979-es iszlám forradalom óta az első eset, hogy Irán legfőbb vezetői posztja apáról fiúra száll.
Donald Trump csütörtökön azt mondta, hogy Modzstaba Hamenei legfőbb vezetővé való kinevezését elfogadhatatlannak tartja. Modzstaba Hamenei középszintű vallási vezető, akit az iráni uralkodó elit már régóta apja lehetséges utódjának tartott.
Ugyan Irán uralkodó ideológiája elutasítja az örökletes utódlás elvét, az 56 éves Modzstaba Hamenei hatalmas támogatottsággal rendelkezik az iráni Forradalmi Gárdánál és apja még mindig befolyásos hivatalán belül.
Donald Trump amerikai elnök tegnap újfent hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak beleszólást kell engedni Ali Hamenei utódjának kiválasztásába. "Ha nem kapja fog sokáig hivatalban maradni" - jelentette ki Trump az ABC hírtelevíziónak nyilatkozva.
"
["post_title"]=>
string(66) "Modzstaba Hameneit választották Irán új legfőbb vezetőjének"
["post_excerpt"]=>
string(110) "Az 1979-es iszlám forradalom óta az első eset, hogy Irán legfőbb vezetői posztja apáról fiúra száll."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(59) "modzstaba-hameneit-valasztottak-iran-uj-legfobb-vezetojenek"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 13:58:58"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 11:58:58"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460593"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#5564 (24) {
["ID"]=>
int(460591)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 13:57:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 11:57:28"
["post_content"]=>
string(826) "
Ilie Bolojan kormányfő és Alexandru Nazare pénzügyminiszter ma a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházában egyeztettek az idei költségvetés-tervezet végleges, a koalíciós pártoknak is elküldött formájáról a képviselőház és a szenátus költségvetési-pénzügyi és közigazgatási bizottságainak liberális képviselőivel.
A PNL hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a párt vállalja ezt a beruházásokra és a gazdasági fellendülésre fókuszáló költségvetést, és támogatja annak jóváhagyását az e heti kormányülésen, hogy a jövő héten vita és szavazás alá lehessen bocsátani a parlamentben.
Sorin Grindeanu PSD-elnök ma beljelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt politikai vezetőtanácsa vasárnapi ülésén fog döntést hozni arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e az idei állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
Grindeanu hangsúlyozta, hogy tegnap este kapta meg a költségvetés tervezetét a pénzügyminisztertől, és tovább is küldte a szociéldemokrata polgármestereknek és pártkollégáinak. A szociáldemokrata pártelnök rámutatott, első pillantásra úgy tűnik, hogy a tervezetből hiányoznak dolgok, például a koalícióban elfogadott minimálbér-emelés sem szerepel a költségvetésben. A szociáldemokraták módosító javaslatokat fognak előterjeszteni a koalícióban a következő napokban, mielőtt a kormány jóváhagyja a költségvetés-tervezetet - szögezte le a politikus.
Grindeanu úgy véli, amennyiben a mai ülésen nem tisztáznak minden tisztázásra szoruló dolgot a büdzséből, szükség lesz még egy koalíciós ülésre mielőtt a kormány elfogadná azt.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt – közölte az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség.
Új kérelemre csak a lakóhellyel vagy a család összetételével kapcsolatos változások esetén van szükség. A havi 50 lejes támogatás kizárólag villanyszámlák kifizetésére használható, az összeg feltöltésétől számított 12 hónapon belül.
Az állami támogatásban a legtöbb havi nettó 1940 lejes jövedelmű egyedülálló személyek és azok a családok részesülnek, amelyekben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az 1784 lejt.
"
["post_title"]=>
string(137) "Új villanyszámla-támogatási kérelem csak a lakóhellyel és a család összetételével kapcsolatos változások esetén szükséges"
["post_excerpt"]=>
string(148) "A havi 50 lejes támogatás kizárólag villanyszámlák kifizetésére használható, az összeg feltöltésétől számított 12 hónapon belül. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(121) "uj-villanyszamla-tamogatasi-kerelem-csak-a-lakohellyel-es-a-csalad-osszetetelevel-kapcsolatos-valtozasok-eseten-szukseges"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-09 12:05:02"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 10:05:02"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460578"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#5479 (24) {
["ID"]=>
int(460576)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-09 11:44:53"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-09 09:44:53"
["post_content"]=>
string(928) "
Anyatejbank nyílhat a jövőben Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház újszülött intenzív osztályának új épületében. Az intézmény a koraszülött vagy egészségügyi problémákkal született csecsemők ellátását segítené: az adományozott anyatejet összegyűjtik, bevizsgálják, feldolgozzák és azoknak a babáknak juttatják el, akiket édesanyjuk nem tud szoptatni.
A projekt az Inima Copiilor egyesülettel és szoptatási szakemberekkel együttműködésben valósulna meg, a bukaresti Marie Curie kórház mintájára.
Az anyatejbank megnyitásának pontos dátuma a koraszülött intenzív osztály építésének befejezésétől és a szükséges anyagi források rendelkezésre állásától függ.
Az országos cégbíróság (ONRC) tegnap közölt adatai szerint idén januárban 5 403 cég szűnt meg hazánkban, 47,22%-al több, mint 2025 első hónapjában. A legtöbb vállalkozást a fővárosban törölték a cégjegyzékből.
Bukarestben 998 cég szűnt meg januárban, 50,3%-al több, mint egy évvel korábban. Konstanca megyében 291 vállalatot (75,3%-os növekedés), Kolozs megyében 273-at (52,51%-os növekedés), Temes megyében 248-at (65,33%-os növekedés), Ilfov megyében 235-öt (55,63%-os növekedés), Dolj megyében 206-ot (82,3%-os növekedés), Brassó megyében 200-at (56,25%-os növekedés) számoltak fel. A lista végén Mehedinți megye található 18 megszüntetett vállalkozással (43,75%-os csökkenés 2025 januárjához képest), Ialomița megyében 20 (kétszer több, mint egy évvel korábban), Călărași megyében 25 (19,05 %-os növekedés), Kovászna megyében 33 céget (106,25%-os növekedés) töröltek a jegyzékből.
A legtöbb megszűnt cég (1 021) nagybani és kiskereskedelemmel, valamint járműjavítással foglalkozott (6,8%-os növekedés 2025 januárjához képest).
Ideiglenesen megtiltotta a kőolaj- és üzemanyagexportot a szerb kormány mai rendkívüli ülésén. A kabinet tájékoztatása szerint a dízel, a benzin és nyersolaj kivitelét március 19-ig tiltotta meg, akkor újra értékelik a piaci helyzetet. A tilalom célja a belföldi piac védelme.
Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter közölte, a lépésre az Iránban zajló háború, és az emiatt a globális piacon kialakult zavarok miatt volt szükség. Szerbia 2025-ben az általa felhasznált kőolaj mintegy 80 százalékát importálta.
A nyugat-balkáni ország elsősorban kőolajszármazékokat exportál a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába.
