Közel egy évtizednyi tárgyalássorozat után Ausztrália és az Európai Unió végre aláírta átfogó kereskedelmi megállapodását – olyat, amely két kontinens gazdasági kapcsolatait alakíthatja át. Ezekről hallhatnak mai műsorunkban. Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, az uniós törvényhozás nemzetközi kereskedelmi bizottságának alelnökét kérdeztük az egyezség előnyeiről és kihívásairól.
Adásunkban szó lesz még arról, hogy a várakozásokkal ellentétben Iránban a külső katonai fenyegetés nem gyengítette, hanem inkább stabilizálta a háború előtt éppenséggel meggyengült rezsimet; egyre erősebb a gyanú, hogy az amerikai elnök környezete bennfentes információk alapján tőzsdei haszonra tesz szert az elnök kül- és katonapolitikai döntései nyomán, illetve akanadai miniszterelnök vezetésével mintegy negyven ország keres alternatív megoldásokat a globális kereskedelmi szabályok fenntartására az amerikai különutas politika és a Kereskedelmi Világszervezet megbénulása közepette.
A máról holnapra virradó éjszaka áttérünk a nyári időszámításra, ami azt jelenti, hogy éjjel 3 órakor átállítjuk az órákat 4 órára. Emiatt a vasárnap csak 23 órából áll. Ennek a változásnak az a legfőbb következménye, hogy az esték hosszabbak és világosabbak lesznek, ezzel szemben a reggelek egy ideig sötétebbek. Romániában az időátállítási rendszert először 1932-ben vezették be, és a jelenlegi formája – miszerint a nyári időszámításra március utolsó vasárnapján, a téli időszámításra október utolsó vasárnapján térünk át – az 1990-es évek óta van érvényben.
Donald Trump amerikai elnök szerint előfordulhat, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem siet a NATO segítségére. Trump egy miami-i üzleti fórumon ismét bírálta az észak-atlanti szövetséget amiatt, hogy tagállamai nem nyújtanak katonai támogatást a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolására. – Évente több száz milliárd dollárt költünk a NATO-ra, hogy megvédjük őket, és mindig ott lettünk volna értük, de most úgy gondolom, hogy már nem kell ott lennünk – mondta Donald Trump. Az elmúlt hetekben az amerikai elnök egyre több harcias kijelentést tett a NATO-val szemben, amelyet „papír tigrisnek” és „gyávának” nevezett. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán március 19-i közös közleményében kijelentette: készek hozzájárulni a szoros átkelésének biztonságát szavatoló erőfeszítésekhez, de kizárták a közvetlen katonai részvételt.
Közel egy évtizednyi tárgyalássorozat után Ausztrália és az Európai Unió végre aláírta átfogó kereskedelmi megállapodását – olyat, amely két kontinens gazdasági kapcsolatait alakíthatja át. Ezekről hallhatnak mai műsorunkban. Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt, az uniós törvényhozás nemzetközi kereskedelmi bizottságának alelnökét kérdeztük az egyezség előnyeiről és kihívásairól.
Adásunkban szó lesz még arról, hogy a várakozásokkal ellentétben Iránban a külső katonai fenyegetés nem gyengítette, hanem inkább stabilizálta a háború előtt éppenséggel meggyengült rezsimet; egyre erősebb a gyanú, hogy az amerikai elnök környezete bennfentes információk alapján tőzsdei haszonra tesz szert az elnök kül- és katonapolitikai döntései nyomán, illetve akanadai miniszterelnök vezetésével mintegy negyven ország keres alternatív megoldásokat a globális kereskedelmi szabályok fenntartására az amerikai különutas politika és a Kereskedelmi Világszervezet megbénulása közepette.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít,…
Friedrich Merz német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek lenne-e egyértelmű stratégiája az iráni háború befejezésére.…
Nicușor Dan államelnök kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket, amelyeket a parlament március 20-án fogadott…
Sorin Grindeanu PSD-elnök az olténiai megyék szociáldemokrata szervezeteivel tartott találkozó végén kijelentette, hogy kollégái egybehangzó véleménye szerint a kormányzás nem…
A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt. Első…
Az észak-erdélyi autópálya (A3-as) Magyarnádas (Nădășelu) és Magyarzsombor (Zimbor) közötti szakasza 94 százalékban épült meg, a Magyarzsombor és Vaskapu (Poarta…
Felavatták tegnap a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum felújított épületét. A partiumi város központjában található, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott…
Országos szükségállapotot vezetett be 60 napos időtartamra március 25-én a moldovai parlament, miután az országot ellátó fő elektromos vezeték – a Vulcăneşti–Isaccea…
Ma van a színházi világnap, amelyre világszerte számos színház készül különféle programokkal. Az ünnep alkalmából az előadások előtt felolvassák a világnap nemzetközi üzenetét, amelyet…
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít, hogy műveletük néhány héten belül befejeződik annak ellenére, hogy a közelmúltban további erőket vezényeltek a régióba – írta a Reuters. Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok teljesíti a háborúban kitűzött céljait, amelyekről kifejtette, hogy azok Irán rakéta- és drónképességeinek, valamint a haditengerészet és légierő megsemmisítését jelentik. Közben az Irán-barát jemeni húszik bejelentették, hogy ők is beléptek az öbölmenti háborúba, és elismerték, hogy a Jemenből Izraelre kilőtt ballisztikus rakétát ők indították.
Friedrich Merz német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek lenne-e egyértelmű stratégiája az iráni háború befejezésére. Merz ugyanakkor hozzátette, hogy Németország elvileg kész segíteni a régió stabilizálásában a harcok lezárultát követően. A Reuters tudósítása szerint a német kancellár kijelentette: nincs meggyőződve arról, hogy amit Izrael és Amerika tesz, valóban sikerhez fog vezetni. Hozzátette: megpróbálják befolyásolni Izraelt, bár elismerte, hogy csak korlátozott sikerrel. Merz elmondta: Németország a jövőben segíthet a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolásában, például aknamentesítéssel, ha lesz erre nemzetközi mandátuma, illetve jóváhagyása a német parlament részéről.
Nicușor Dan államelnök kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket, amelyeket a parlament március 20-án fogadott el. Az alkotmánybíróság csütörtökön elutasította a törvénytervezetekkel kapcsolatos óvást, amit a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) terjesztett be. Az AUR azt kifogásolta, hogy a parlament gyorsított eljárással fogadta el a jogszabályokat. Röviddel azután, hogy az elnök kihirdette a jogszabályokat, a Hivatalos Közlönyben is közzé tették, így Romániának van hatályos költségvetése 2026-ra.
A Románia és Szlovákia közötti kapcsolat szilárd, amely erős történelmi, kulturális és gazdasági kötelékeken alapul - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan kormányfő a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Bolojan rámutatott: a kétoldalú kapcsolat egyik alapját a gazdasági együttműködés képezi. Közölte: az elmúlt tíz évben a kétoldalú kereskedelem volumene megkétszereződött, tavaly mintegy 4,8 milliárd euróra volt tehető. A felek azt szeretnék, hogy a kelet-közép-európai vállalatok erőteljesebben vegyenek részt az európai projektekben. Bolojan megemlítette a Via Carpatia infrastruktúra projektet is, amely összeköti Európa északi és déli részét. Úgy fogalmazott: ezen az útvonalon elengedhetetlenül fontos felgyorsítani a munkálatok befejezését. Robert Fico ugyanakkor Románia támogatását kérte, hogy Szlovákia is kerüljön be az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé.
Sorin Grindeanu PSD-elnök az olténiai megyék szociáldemokrata szervezeteivel tartott találkozó végén kijelentette, hogy kollégái egybehangzó véleménye szerint a kormányzás nem folytatható a jelenlegi formájában. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kifejtette, hogy a regionális megbeszélésen három lehetséges forgatókönyvet ismertetett a kormányzással kapcsolatban. Az első, hogy a jelenlegi miniszterelnökkel és koalíciós felállásban folytatják a kormányzást, a második, hogy ellenzékbe vonulnak, a harmadik pedig, hogy átszervezik a koalíciót. – A tanácskozás következtetése az volt, hogy Ilie Bolojan eddig nem úgy viselkedett, mint egy négypárti koalíció által támogatott kormányfő – magyarázta Grindeanu, aki szerint nem szabad csak a stabilitás kedvéért folytatni egy rosszul működő koalíciót. Emlékeztetett, hogy a párt április 20-ára tervezett üléséig – amelyen politikai stratégiájukról döntenek a szociáldemokraták – az ország nyolc régiójában szerveznek hasonló konzultációt.
A legfelsőbb bíróság perelni készül a kormányt a bírák és ügyészek számára bírósági döntéssel megítélt bértartozások kifizetésének elhalasztása miatt. Első lépésként a legfelsőbb bíróság előzetes panaszt nyújtott be a kormányhoz és a pénzügyminisztériumhoz. A panasz előzménye, hogy a 2026-os állami költségvetés tervezetének első változatában a tavalyinál hozzávetőlegesen 50 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 5 milliárd lejt különítettek el a legfelsőbb bíróság számára. A múlt héten azonban a koalíciós pártok úgy döntöttek, a kifizetések egy részét elhalasztják és az összeget a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt szociális intézkedések finanszírozására fordítják.
Az észak-erdélyi autópálya (A3-as) Magyarnádas (Nădășelu) és Magyarzsombor (Zimbor) közötti szakasza 94 százalékban épült meg, a Magyarzsombor és Vaskapu (Poarta Sălajului) közötti szakasz pedig több mint 98 százalékban készült el - jelentette be Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója. A román kivitelező, a Spedition UMB 500 munkást és 131 munkagépet vont be az építkezésbe a Magyarnádas és Magyarzsombor közötti 30,6 kilométeres autópálya-szakaszon, ahol jelenleg a koptatóréteg lefektetése, a középső szalagkorlát felszerelése, valamint a közvilágítás beszerelése zajlik. A kivitelező ugyanakkor az alsóegregyi (Românași) csomópontnál is intenzíven dolgozik, ott a munkálatok 45 százalékban készültek el.
Felavatták tegnap a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum felújított épületét. A partiumi város központjában található, a római katolikus egyháznak visszaszolgáltatott egykori orsolyita zárda a román kormány fejlesztési minisztériumának közel 70 millió lejes támogatásával valósult meg. Ez a legnagyobb beruházás, amelyben romániai magyar iskola a bukaresti központi költségvetésből részesült.
Ma este fél 9-től lekapcsolják egy órára a parlament épületének belső és külső világítását. A törvényhozói testület ezzel az akcióval csatlakozik a Föld órája elnevezésű kezdeményezéshez – közölte a képviselőház. A Föld órája (Earth Hour) nemzetközi akció minden év márciusának utolsó szombatján zajlik. Célja, hogy tudatosítsa az emberekben a felelősségteljes energiahasználat fontosságát, illetve felhívja a figyelmet az energiatermelés okozta környezeti problémákra.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a nemzetközi olajválságról, ami Iránnak jól kimutatható hasznot hajt. Itthon a kormány végre lépett az üzemanyagár megfékezése érdekében, de egyelőre kérdés, hogy mennyire lesznek hatékonyak a foganatosított intézkedések. Külföldön Szlovéniában tartottak parlamenti választásokat, ahol nincs egyértelmű győztese a megmérettetésnek, míg a világ sajtójának árgus szemei alatt zajló magyarországi választási kampány elképesztő fokozatra kapcsolt, ahol egymást követik a botrányok.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy miközben Európa-szerte adócsökkentésekkel és árplafonokkal próbálják letörni az emelkedő energiaárakat, a spanyol és portugál példa, az úgynevezett „ibériai modell” nem az adófizetők pénzét költi a magas árak utólagos kompenzálására, hanem közvetlenül a piaci árképzésbe avatkozik be.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel Az órásmester és az alkuk című jegyzetét.
Országos szükségállapotot vezetett be 60 napos időtartamra március 25-én a moldovai parlament, miután az országot ellátó fő elektromos vezeték – a Vulcăneşti–Isaccea vonal – működésképtelenné vált Oroszország ukrajnai civil energetikai infrastruktúrája elleni támadásai következtében.
A döntést a kormány javaslatára hozták meg, amely azzal indokolta a szükségállapot bevezetésének szükségességét, hogy ez lehetővé teszi a hatóságok számára a gyors fellépést és a polgárok védelmét. Carolina Novac, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az ország elektromos energia szükségletét nem tudják fedezni, bár az intézmények fenntartják a rendszer stabilitását.
Aktiválták a Romániával való interkonnektivitási vonalakat, és a Bălți-Dnyesztervszk vonalat újra csatlakoztatták. Novac figyelmeztetett, hogy a MGRES (Moldovszkaja GRES / Cuciurgani Hőerőmű) által termelt energia ára több mint 50%-kal emelkedhet. Oroszországot szándékos cselekedetekkel vádolta, amelyek célja Moldova biztonságának aláásása, beleértve az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat.
A chișinăui kormány által jóváhagyott határozat szerint csökkentik az elektromos energiafogyasztást a köz- és kereskedelmi épületekben is, ahol a világítást legalább 30 százalékkal mérséklik, a díszítő vagy reklámcélú elemek használatát pedig korlátozzák. A nagy energiafogyasztású ipari tevékenységeket a csúcsidőn kívülre ütemezik át, a vízellátó rendszerek pedig alkalmazkodó üzemmódban működnek majd, hogy csökkentsék az elektromos hálózatra nehezedő terhelést.
Ma van a színházi világnap, amelyre világszerte számos színház készül különféle programokkal. Az ünnep alkalmából az előadások előtt felolvassák a világnap nemzetközi üzenetét, amelyet az idén Willem Dafoe amerikai színész írt. A művész többek között így fogalmaz a színház kapcsán: A jó színház rákérdez a megszokott gondolkodási mintáinkra, és ösztönöz, hogy elképzeljük, mire vágyunk igazán. Társas lények vagyunk, biológiailag a kapcsolódásra teremtve. Minden érzékszervünk egy lehetőség a kapcsolódásra és ezeken keresztül válik egyre világosabbá, hogy kik is vagyunk. A színház mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk.
A színházi világnapot 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.
A hazai színházak közül például az Aradi Kamaraszínház kortárs szlovák dráma premierjével várja közönségét. Martin Čičvák Urna egy üres színpadon című drámáját Györfi Csaba rendező viszi színpadra. Az előadást ma este 19 órától láthatják a nézők az Aradi Kamaraszínházban (Bábszínház épülete).
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít, hogy műveletük néhány héten belül befejeződik annak ellenére, hogy a közelmúltban további erőket vezényeltek a régióba – írta a Reuters. Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok teljesíti a háborúban kitűzött céljait, amelyekről kifejtette, hogy azok Irán rakéta- és drónképességeinek, valamint a haditengerészet és légierő megsemmisítését jelentik. Közben az Irán-barát jemeni húszik bejelentették, hogy ők is beléptek az öbölmenti háborúba, és elismerték, hogy a Jemenből Izraelre kilőtt ballisztikus rakétát ők indították.
