Joe Kent, az Egyesült Államok Nemzeti Terrorelhárítási Központjának vezetője kedden bejelentette lemondását. Közlése szerint döntését az Iránnal szembeni katonai fellépéssel kapcsolatos nézetkülönbségek indokolták. Kijelentette, hogy az Izrael felől érkező nyomás hajszolta bele Trump elnököt az Irán elleni háborúba.
A tisztségviselő egy közösségi bejegyzésben azt írta: lelkiismereti okokból nem tudja támogatni az Irán elleni hadműveleteket, és úgy véli, hogy a konfliktus kialakulásában külső nyomás is szerepet játszott.
"Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést nemzetünkre, és egyértelmű, hogy ezt a háborút Izrael és annak hatalmas amerikai lobbija nyomására indítottuk el” - szögezte le.
Lemondólevelében – amelyet Donald Trump elnöknek címzett – írt egy általa „félretájékoztatási kampánynak” nevezett folyamatról, amelyet magas rangú izraeli tisztviselők és a hírmédia folytatott. Szerinte ez aláásta Trump úr „Amerika az első” (America First) platformját, és háborúpárti érzelmeket szított az Irán elleni háború ösztönzésére.
Kent, aki korábban Irakban szolgált, párhuzamot vont a 2003-as iraki háborút megelőző vitákkal, és felidézte, hogy felesége, Shannon Kent katonai szolgálat közben vesztette életét Szíriában.
„Mint veterán, aki 11 alkalommal vett részt bevetésen, és mint Aranycsillagos férj (Gold Star husband), aki szeretett feleségét, Shannont egy Izrael által kreált háborúban veszítette el, nem tudom támogatni a következő generáció harcba küldését és halálát egy olyan háborúban, amely semmilyen hasznot nem hajt az amerikai népnek, és nem igazolja az amerikai életek árát” – írta.
A New York Times felidézte, hogy Joe Kent az elmúlt években a visszafogottabb külpolitikai megközelítés egyik szószólója volt, és tanácsadóként dolgozott Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója mellett.
A parlament költségvetési bizottságai megkezdték a 2026‑os állami költségvetés részletes vitáját. A képviselők sorra szavaznak minden intézmény büdzséjéről, és több fontos fejezet már átment a bizottságokon.
Jóváhagyták a Fejlesztési Minisztérium költségvetését, amelynek fő prioritása a helyreállítási alapok lehívása. A tárca 5 372 beruházást kezel, a kifizetések jelenleg 73 százalékon állnak. A minisztérium szerint idén akár a beruházások fele lezárulhat.
Zöld jelzést kapott a kormányfőtitkárság költségvetése is, amely 32 százalékkal nő, többek között a Fiatalok Olimpiai Fesztiválja és az „Nadia év” programjai miatt.
A bizottságok jóváhagyták a bíróságok, az ombudsman és az audiovizuális tanács költségvetését is, utóbbi jelentős növekedéssel számol a dezinformáció elleni új, mesterséges intelligenciát használó rendszer bevezetésére.
A költségvetés körüli viták miatt egyes liberálisok fontolgatják a kormányból való kilépést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető testülete hétfőn állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezte: az alakulat a kormány által jóváhagyott formában támogatja a 2026-os állami költségvetés tervezetét.
Eközben a szociáldemokraták egy sor módosító javaslatot nyújtottak be. Sorin Grindeanu pártelnök azt nyilatkozta, nem áll szándékában tárgyalásokba bocsátkozni az ellenzéki alakulatokkal az indítványok támogatásáról, de felkérte párttársait, „harcoljanak” a parlamenti szakbizottságokban ezek elfogadásáért. A PSD elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy módosító javaslataikat meg fogja szavazni a parlament, mert – mint fogalmazott – fontos, hogy a szolidaritási csomag részét képező intézkedéseik bekerüljenek a költségvetésbe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség hat állami intézmény felszámolását kezdeményezte
Cristian Ghinea szenátor szerint a Romániai Tudósok Akadémiája, az Orvostudományi és a Műszaki Tudományok Akadémiája, a Levante Intézet, a Román Emberjogi Intézet, valamint az 1989-es Forradalom Intézet nem végez érdemi tevékenységet, költségvetésük több mint 95 százaléka fizetésekre megy el. A politikus szerint a hat intézmény évente 27 millió lejt emészt fel, amelyből akár 30 új mentőautót lehetne vásárolni, vagy egymillió iskolai ebédet biztosítani.
Ma este különleges orgonakoncertet tartanak Bukarestben: Pálúr János magyar orgonaművész lép fel a Szent József‑katedrálisban. A koncert címe Teremtéstörténet, amelyben a művész Mózes első könyvéből választott idézetekhez kapcsolódó improvizációkat ad elő.
Pálúr János a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, nemzetközileg elismert orgonista, aki pályája során több rangos díjat nyert, és olyan helyszíneken koncertezett, mint a párizsi Notre‑Dame. A bukaresti közönség legutóbb 2025-ben hallhatta őt nagy sikerrel ugyanebben a katedrálisban.
Adásunkban beszélgetést hallhatnak Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjével, akit nemrégiben beválasztottak a Kulturális Minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap (AFCN) igazgatótanácsába a 2026–2028 közötti időszakra. A testület tagjainak névsora a közelmúltban vált nyilvánossá, és a tizenkét tag között helyet kapott Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő is.
Benedek Csilla mindenekelőtt a kultúra fogalmáról, a Hargita Megyei Kulturális Központ élén betöltött szerepéről, valamint a kulturális menedzseri munka kihívásairól kérdezte Ferencz Angélát.
Joe Kent, az Egyesült Államok Nemzeti Terrorelhárítási Központjának vezetője kedden bejelentette lemondását. Közlése szerint döntését az Iránnal szembeni katonai fellépéssel kapcsolatos nézetkülönbségek indokolták. Kijelentette, hogy az Izrael felől érkező nyomás hajszolta bele Trump elnököt az Irán elleni háborúba.
A tisztségviselő egy közösségi bejegyzésben azt írta: lelkiismereti okokból nem tudja támogatni az Irán elleni hadműveleteket, és úgy véli, hogy a konfliktus kialakulásában külső nyomás is szerepet játszott.
"Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést nemzetünkre, és egyértelmű, hogy ezt a háborút Izrael és annak hatalmas amerikai lobbija nyomására indítottuk el” - szögezte le.
Lemondólevelében – amelyet Donald Trump elnöknek címzett – írt egy általa „félretájékoztatási kampánynak” nevezett folyamatról, amelyet magas rangú izraeli tisztviselők és a hírmédia folytatott. Szerinte ez aláásta Trump úr „Amerika az első” (America First) platformját, és háborúpárti érzelmeket szított az Irán elleni háború ösztönzésére.
Kent, aki korábban Irakban szolgált, párhuzamot vont a 2003-as iraki háborút megelőző vitákkal, és felidézte, hogy felesége, Shannon Kent katonai szolgálat közben vesztette életét Szíriában.
„Mint veterán, aki 11 alkalommal vett részt bevetésen, és mint Aranycsillagos férj (Gold Star husband), aki szeretett feleségét, Shannont egy Izrael által kreált háborúban veszítette el, nem tudom támogatni a következő generáció harcba küldését és halálát egy olyan háborúban, amely semmilyen hasznot nem hajt az amerikai népnek, és nem igazolja az amerikai életek árát” – írta.
A New York Times felidézte, hogy Joe Kent az elmúlt években a visszafogottabb külpolitikai megközelítés egyik szószólója volt, és tanácsadóként dolgozott Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója mellett.
A bejelentett bojkott ellenére csaknem minden általános iskola megszervezte a próba‑képességvizsgát. Az oktatási minisztérium a hétfői adatok összesítése után közölte:…
A svájci Vaud kanton parlamentje ma szavaz arról a javaslatról, amelynek indoklása szerint az izraeli labdarúgó‑szövetség továbbra is mérkőzéseket rendez…
Izrael közölte, hogy megölte Ali Laridzsánit, Irán biztonsági főnökét, valamint Gholamreza Szolejmanit, a Baszídzs milícia vezetőjét. Laridzsáni lenne a legmagasabb…
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Romániáról készített gazdasági tanulmánya fontos ajánlásokat fogalmaz meg az adó- és költségvetési reformok, a munkaerőpiac és a gazdasági versenyképesség erősítése terén – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az OECD főtitkárával, Mathias Cormann-nal tartott találkozón.
Ma kerül a parlament illetékes szakbizottságai elé a 2026-os állami költségvetés tervezete. A képviselők és szenátorok 13 óráig nyújthattak be módosító indítványokat, este 6 és 10 óra között a szakbizottságok együttes üléseken vizsgálják meg és véleményezik a tervezetet, majd a jelentésüket továbbítják a költségvetési bizottságoknak.
A költségvetés elfogadása után konzultálni fognak a tagsággal arról, hogy a Szociáldemokrata Párt maradjon-e a kormánykoalícióban, illetve a miniszterelnök élvezi-e továbbra is a párt bizalmát – jelentette ki tegnap este Sorin Grindeanu.
Hétfőn újra szavaz a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege Alex Florența és Marius Voineag főügyészjelöltek alkalmasságáról, miután a múlt heti meghallgatásuk után nem alakult ki többség a kinevezésük támogatására.
A román nyelv és irodalommal megkezdődött a nyolcadik osztályosok próba-képességvizsgája. Holnap matematikából, míg szerdán a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvből mérik fel a tudását.
Holnaptól április 16-ig nyújthatják be támogatási kérelmeiket a Szülőföldön Magyarul Program keretében a magyar oktatási nyelvű intézménybe járó diákok szülei, kizárólag elektronikusan a www.mipont.hu felületen.
A tavalyi év utolsó negyedévében a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási aránya 62,6 százalékos volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A bejelentett bojkott ellenére csaknem minden általános iskola megszervezte a próba‑képességvizsgát.
Az oktatási minisztérium a hétfői adatok összesítése után közölte: az intézmények 97,8 százalékában megtartották a román nyelv és irodalom vizsgát. 104 iskolában nem tartották meg a próbafelmérőt, ezekbe több mint ötezer nyolcadikos jár.
A vizsgasorozat ma matematikával folytatódott, holnap pedig a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi felmérése következik. Az eredményeket nem teszik közzé, a jegyeket március 30‑án közlik a tanulókkal személyesen.
A svájci Vaud kanton parlamentje ma szavaz arról a javaslatról, amelynek indoklása szerint az izraeli labdarúgó‑szövetség továbbra is mérkőzéseket rendez az illegálisan megszállt palesztin területeken, így az UEFA tagsága a svájci adófizetőket is „cinkossá” teszi a nemzetközi jogsértésekben.
A határozat támogatói azzal érvelnek, hogy az UEFA kifejezetten azért élvez adómentességet, mert a nemzetközi sportszövetségek fontos szerepet játszanak a béke előmozdításában, valamint a rasszizmus és diszkrimináció elleni küzdelemben.
A kezdeményezés mögött álló civil szervezetek emlékeztetnek: Oroszországot az ukrajnai invázió után azonnal felfüggesztették, Izrael esetében azonban eddig nem történt hasonló lépés.
A Vaud kantoni parlament ülését helyi idő szerint 14 órára hívták össze.
Izrael közölte, hogy megölte Ali Laridzsánit, Irán biztonsági főnökét, valamint Gholamreza Szolejmanit, a Baszídzs milícia vezetőjét.
Laridzsáni lenne a legmagasabb rangú személy, akit meggyilkoltak azóta, hogy Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt megölték az izraeli és az amerikai légicsapások első napján, február 28-án. A Baszídzs milícia egy félkatonai erő, amely az Iszlám Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, és amelyet gyakran használnak a rendszer elleni tiltakozások leverésére.
Irán válaszul tovább folytatta a Perzsa‑öböl menti országok elleni rakétatámadásokat, amelyek az olaj‑ és közlekedési infrastruktúrát, valamint amerikai érdekeltségeket is érintettek. Irán Izrael ellen is indított rakétákat, jelezve, hogy a több mint két hete tartó amerikai–izraeli bombázások ellenére továbbra is képes hosszú hatótávolságú csapásokra.
A konfliktusnak legalább 2000 halálos áldozata van, és nincs jele deeszkalációnak. A Hormuzi‑szoros továbbra is nagyrészt zárva van, ami jelentősen növeli az energiaárakat; a szövetséges országok nem teljesítették Donald Trump kérését, hogy hadihajókkal segítsék a szoros újranyitását.
Az izraeli hadsereg legalább három további hétre tervez katonai műveleteket Irán ellen.
Az Európai Unió vezetői szinte teljesen egységesen elutasítják Donald Trump kérését, hogy európai hadihajók biztosítsák az olajszállító tankerek áthaladását a Hormuzi‑szorosban.
Az európai fővárosokban úgy vélik: belesodródni egy már zajló, rosszul álló háborúba politikai és stratégiai öngyilkosság lenne. „Mintha jegyet vennénk a süllyedő Titanicra” – írta le a helyzetet egy francia tisztviselő a France 24 közszolgálati televízió szerint.
Donald Trump burkoltan azzal fenyegetett, hogy az USA kivonul a NATO‑ból, ha Európa nem segít. Az EU szerint azonban a NATO védelmi, nem pedig támadó szövetség, így nem kötelesek részt venni egy Irán elleni háborúban.
A külügyi főképviselő, Kaja Kallas felvetette, hogy a Vörös-tengeri missziót esetleg ki lehetne terjeszteni a Hormuzi‑szorosra. A tagállamok külügyminiszterei ezt egyhangúlag elutasították.
Trump arra épít, hogy Európa sokkal jobban függ a közel-keleti olajtól, ami igaz, de az EU úgy látja: a megoldás a háború befejezése. Attól tartanak, hogy ha Európa hadihajókat küld, Trump nem lesz motivált lezárni a háborút. Vagyis az uniós részvétel nem csökkentené, hanem meghosszabbítaná a konfliktust.
Törökország elítéli az izraeli hadsereg libanoni szárazföldi műveleteit, és figyelmeztet, hogy ezek „újabb humanitárius katasztrófához” vezethetnek a Közel‑Keleten.
A török külügyminisztérium közleményében azt írta: az izraeli offenzíva tovább növeli a térség instabilitását, és a Netanyahu‑kormány „népirtó és kollektív büntetéseket alkalmazó politikája” ezúttal Libanont sodorja súlyos válságba.
Az izraeli hadsereg hétfőn közölte, hogy „korlátozott és célzott szárazföldi műveleteket” indított a Hezbollah ellen Dél‑Libanonban, ahol a háború kezdete óta több mint egymillió ember kényszerült elmenekülni.
Libanon akkor sodródott bele a háborúba, amikor a Hezbollah megtorló támadást indított Izrael ellen az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei február 28‑i meggyilkolása után. Izrael ezt követően masszív légicsapásokat hajtott végre libanoni célpontok ellen.
Kína bejelentette, hogy humanitárius segítséget küld Iránnak, Libanonnak, Jordániának és Iraknak.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Romániáról készített gazdasági tanulmánya fontos ajánlásokat fogalmaz meg az adó- és költségvetési reformok, a munkaerőpiac és a gazdasági versenyképesség erősítése terén - jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az OECD főtitkárával, Mathias Cormann-nal tartott találkozón.
A kormányfő a tanulmány Victoria-palotában tartott bemutatóján a gazdasági stabilitás és az állam modernizációja szempontjából 'fontos referenciapontnak' nevezte a dokumentumot. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Románia célja 2026-ban csatlakozni az OECD-hez, ami új mérföldkövet jelentene az ország euroatlanti integrációja után.
Mathias Cormann, a nemzetközi szervezet főtitkára a Cotroceni-palotában Nicușor Dan államfővel tartott találkozóját követően kijelentette, Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe
Ma kerül a parlament illetékes szakbizottságai elé a 2026-os állami költségvetés tervezete. A képviselők és szenátorok 13 óráig nyújthattak be módosító indítványokat, este 6 és 10 óra között a szakbizottságok együttes üléseken vizsgálják meg és véleményezik a tervezetet, majd a jelentésüket továbbítják a költségvetési bizottságoknak.
A testületek holnap általános vitát tartanak a tervezetről, majd részletesen tárgyalnak a számokról a fő költségvetési intézmények képviselőinek részvételével. Szerdán délután 4 órakor kezdődik a parlament két házának együttes ülése, amelyen megvitatják a két törvénytervezetet, a végszavazást pedig csütörtökön tartják. Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a szociáldemokraták módosító indítványokat nyújtanak be. Közlése szerint ezek célja a PSD által javasolt szolidaritási csomag teljes finanszírozásának biztosítása. Az intézkedéscsomag többek között az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a fogyatékossággal élő gyermekek, a gyermeknevelési szabadságon lévő anyák és a háborús veteránok támogatását szolgálja. Az AUR szintén jelezte, hogy módosító indítványok benyújtását tervezi. Az ellenzéki párt többek között azt javasolja, hogy az állam vállalja át az anyák egészségbiztosítási járulékát. Közben az USR közölte, hogy nem nyújt be és nem támogat egyetlen módosító indítványt sem.
A költségvetés elfogadása után konzultálni fognak a tagsággal arról, hogy a Szociáldemokrata Párt maradjon-e a kormánykoalícióban, illetve a miniszterelnök élvezi-e továbbra is a párt bizalmát - jelentette ki tegnap este Sorin Grindeanu.
A PSD elnöke az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a költségvetési vita lezárása után mérleget vonnak: előbb a párt kormányzási teljesítményét és a szociáldemokrata miniszterek munkáját értékelik ki, majd a teljes kormány tevékenységét elemzik. Grindeanu hangsúlyozta, hogy a végső döntést a párt mintegy ötezer tisztségviselője - polgármesterek, megyei tanácsi vezetők és parlamenti képviselők - fogják meghozni.
Hétfőn újra szavaz a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ügyészi részlege Alex Florența és Marius Voineag főügyészjelöltek alkalmasságáról, miután a múlt heti meghallgatásuk után nem alakult ki többség a kinevezésük támogatására.
Alex Florența jelenlegi legfőbb ügyész a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség helyettes főügyészi tisztségére pályázik, míg Marius Voineag, a korrupcióellenes ügyészség jelenlegi vezetője a legfőbb ügyész helyettesi posztjára jelentkezett. Ugyancsak hétfőn hallgatják meg Ioan Viorel Cerbut, akit Radu Marinescu igazságügyi miniszter a korrupcióellenes ügyészség főügyészi tisztségére jelölt. Az eddig meghallgatott öt jelölt közül egyedül a DIICOT főügyészi tisztségére pályázó Codrin Horațiu Miron alkalmasságát véleményezte kedvezően a CSM ügyészi részlege.
A román nyelv és irodalommal megkezdődött a nyolcadik osztályosok próba-képességvizsgája. Holnap matematikából, míg szerdán a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvből mérik fel a tudását.
A tanügyminisztérium közleménye szerint országszerte közel 5 ezer pedagógus jelentkezett javító tanárnak román nyelvből, körülbelül 4.500 matematikából, mintegy 300 anyanyelvből.
Holnaptól április 16-ig nyújthatják be támogatási kérelmeiket a Szülőföldön Magyarul Program keretében a magyar oktatási nyelvű intézménybe járó diákok szülei, kizárólag elektronikusan a www.mipont.hu felületen.
A program célja, hogy a magyar állam támogassa a külhoni magyar intézmények diákjait és családjaikat, a támogatás összege tanévenként diákonként bruttó 100.000 forint.
Mától fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési igényléseit a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség.
Az űrlapokat június 5-ig lehet benyújtani. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven, továbbá információs üléseket szervez a gazdálkodóknak a megyei, illetve helyi központjaiban. Az APIA segítséget nyújt a kérelmek helyes kitöltésében és a szükséges dokumentumok előkészítésében.
Ma országszerte hadgyakorlatot tartanak a román, német, spanyol és amerikai légierő részvételével – közölte a román légierő.
A robbanásokkal összetéveszthető hangok oka az lesz, hogy a gépek alacsonyan szállnak szuperszonikus sebességgel. A román légierő értesíti a lakosságot, hogy a gyakorlatok teljes biztonságban zajlanak és megpróbálják a lehető legalacsonyabb szintre csökkenteni a zajszintet.
A tavalyi év utolsó negyedévében a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási aránya 62,6 százalékos volt, 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben - közölte az Országos Statisztikai Intézet.
A férfiak körében magasabb volt a foglalkoztatási ráta, mint a nőknél, ugyanakkor városon magasabb volt ez az arány, mint vidéken. A 15 és 24 év közötti korosztály foglalkoztatási aránya 16,7 százalék volt. Románia aktív népessége 8,165 millió fő volt, ebből 513 900-an munkanélküliek voltak.
A bejelentett bojkott ellenére csaknem minden általános iskola megszervezte a próba‑képességvizsgát.
Az oktatási minisztérium a hétfői adatok összesítése után közölte: az intézmények 97,8 százalékában megtartották a román nyelv és irodalom vizsgát. 104 iskolában nem tartották meg a próbafelmérőt, ezekbe több mint ötezer nyolcadikos jár.
A vizsgasorozat ma matematikával folytatódott, holnap pedig a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi felmérése következik. Az eredményeket nem teszik közzé, a jegyeket március 30‑án közlik a tanulókkal személyesen.
