Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János világhírű fuvolaművésszel, aki nemrégiben Kolozsváron vezényelte a Kamarazene az operában című hangvesenyt. Műsorunk végén a Helikon irodalmi folyóirat márciusi lapszámait ismertetjük.
A hadsereg C‑130 Hercules szállítógépe nem sokkal felszállás után zuhant le az ecuadori és perui határ közelében, Puerto Leguizamóban. A fedélzeten 125 katona és személyzeti tag tartózkodott, közülük legalább 66-an életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. A gép roncsai a dzsungelben szóródtak szét, a mentést a nehéz terep is akadályozza. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a balesetet. A védelmi miniszter „mély fájdalomnak” nevezte a tragédiát, Gustavo Petro elnök pedig „horrorisztikus balesetről” beszélt, és a katonai flotta modernizálásának szükségességét hangsúlyozta.
Olaszországban a választók többsége elutasította a Giorgia Meloni vezette kormány igazságügyi reformját. A kétnapos népszavazáson a résztvevők több mint 53 százaléka nemmel szavazott, a részvételi arány pedig közel 59 százalék volt.
Meloni „elszalasztott lehetőségnek” nevezte a reform bukását, de hangsúlyozta: tiszteletben tartja a döntést, és a kormány folytatja munkáját.
Az ellenzék ezzel szemben politikai üzenetet lát az eredményben. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Giuseppe Conte szerint az olaszok „felmondtak a kormánynak”, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein pedig a fiatalok magas részvételét emelte ki. A bírák és ügyészek szövetsége üdvözölte a döntést, több bíróságon ünneplés tört ki.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért el jelentős eredményeket Franciaország nagyvárosaiban a vasárnap lezárult helyhatósági választásokon. A párt továbbra is főként Dél-Franciaországban erős, de ezen kívül nem sikerült bővítenie a bázisát. A tömörülés országos ambíciói szempontjából ez visszalépés a 2027-es elnökválasztás előtt – mutat rá a Le Monde.
A hagyományos bal‑ és jobboldali pártok több fontos városban is jól szerepeltek. A szocialisták megtartották Párizst, Marseille-t és több nagyvárost, ám a szélsőbaloldalinak tartott Engedetlen Franciaországgal (LFI) kötött helyi szövetségek több helyen kudarcot vallottak, ami újabb belső konfliktusokat robbantott ki.
A jobbközép Les Républicains a kisebb településeken maradt erős, de a nagyvárosokban nem tudott áttörni. A választások megerősítették: Franciaország politikai rendszere négypólusúvá vált, és a régi bal–jobb váltógazdaság nem tér vissza.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János világhírű fuvolaművésszel, aki nemrégiben Kolozsváron vezényelte a Kamarazene az operában című hangvesenyt. Műsorunk végén a Helikon irodalmi folyóirat márciusi lapszámait ismertetjük.
Átfogó kereskedelmi és biztonsági megállapodást írt alá Ausztrália és az Európai Unió Canberrában. A felek célja a kétoldalú kereskedelem felszabadítása…
A magyar külügyminiszter megerősítette, hogy rendszeresen beszél orosz kollégájával az EU-s külügyi ülések szüneteiben Péter Szijjártó hozzátette: nemcsak az orosz,…
Romániában teljesen átalakítanák az orvosképzési rendszert – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárca most először rendelkezik pontos adatokkal…
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága hétfőn 96 százalékos szavazattöbbséggel határozatot fogadott el, amelyben megerősíti elkötelezettségét a felelős…
Az Európai Autógyártók Szövetségének friss adatai szerint februárban összességében nőtt az új autók forgalomba helyezése Európában, Románia azonban uniós viszonylatban…
Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban…
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője ma, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében…
Véget ért az amerikai-ukrán delegációk ukrán rendezésről folytatott kétnapos tanácskozása Floridában. A tárgyalások után kiderült, hogy újabb fogolycsere lehetséges Oroszországgal.…
Az SOS párt alapítóját és európai parlamenti képviselőjét ma hallgatja meg az Európai Parlament jogi bizottsága, miután a román Legfőbb Ügyészség kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
Diana Șoșoacát fasiszta és idegengyűlölő eszmék népszerűsítésével, valamint személyi szabadság megsértésével vádolják.
Ha a bizottság jelentését jóváhagyják, a végső szavazás az Európai Parlament plenáris ülésén áprilisban történhet meg. Șoșoacă visszautasítja a vádakat, és az eljárást „politikai kivégzésnek” nevezi.
Átfogó kereskedelmi és biztonsági megállapodást írt alá Ausztrália és az Európai Unió Canberrában. A felek célja a kétoldalú kereskedelem felszabadítása és jelentős bővítése: az EU azt várja, hogy exportja egyharmaddal nőhet, Ausztrália pedig mezőgazdasági termékei könnyebb európai piacra jutását reméli.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök kiemelte, hogy a megállapodást a világ második legnagyobb gazdaságával kötötték. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a két felet földrajzilag jelentős távolság választja el, „de a világról alkotott képünket illetően nem is lehetnénk közelebb egymáshoz”.
A megállapodás a védelmi együttműködést is erősíti, különös tekintettel a tengeri biztonságra, a kibertérre és a hibrid fenyegetések elleni fellépésre. Az egyezményt még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.
A magyar külügyminiszter megerősítette, hogy rendszeresen beszél orosz kollégájával az EU-s külügyi ülések szüneteiben
Péter Szijjártó hozzátette: nemcsak az orosz, hanem amerikai, török, izraeli, szerb és más vezetőkkel is egyeztet az EU-ülések előtt és után – amikor az EU olyan döntéseket hoz, amelyek közvetlen hatással vannak Magyarország külkapcsolataira, különösen azokra az országokra, amelyekkel Magyarország gazdaságilag vagy energetikailag összefonódott.
Szijjártó „ostobaságnak” nevezte, hogy bármilyen biztonsági protokollt megsértett volna.
Szijjártó lehallgatásáról a Washington Post írt először. A cikk azzal vádolta a magyar külügyminisztert, hogy rendszeresen beszél az Európai Unió Tanácsának ülései közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász a 24.hu-nak úgy értékelte: Szijjártó viselkedése lehet politikailag vitatható, de jogilag semmiképp nem tekinthető kémkedésnek. Az EU‑tanács ülésein elhangzó információk nem minősített adatok, a miniszterek szabadon eldönthetik, mit mondanak el más országoknak. Jogi értelemben ez nem titoksértés, hanem politikai döntés – érvelt a nemzetközi jogász.
A Mandiner portál nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyből kiderült, hogy a Direkt36 és a VSquare újságírója, Panyi Szabolcs kapcsolatban áll külföldi titkosszolgálatokkal. Panyi a hangfelvételen arról beszél, hogy megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit. Panyi arról is beszél, hogy baráti kapcsolatban áll a Tisza külügyminiszter-jelöltjével, és hogy befolyással bír Orbán Anita személyzeti döntéseire.
Panyi a 24.hu-nak elismerte a felvétel hitelességét, de azt állította: próbált úgy tenni, mintha nagyobb befolyása lenne, mert úgy ítélte meg, így jobban fel tudja deríteni Szijjártó Péter orosz kapcsolatait, de nyilvánvalóan nincs befolyása a külügyminisztériumban dolgozókra egy esetleges kormányváltás után.
Orbán Anita elismerte, hogy 2010 előtt volt róla szó, hogy Panyi a kampánystábja tagja legyen, de cáfolta, hogy vele vagy más újságírókkal egyeztetne esetleges személyügyi kérdésről.
A szlovák államfő hivatala közölte: Peter Pellegrini nem kíván belefolyni a magyar választási kampányba, miután nyilvánosságra került a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetés leirata. A Panyi Szabolcs által közzétett dokumentum szerint a magyar külügyminiszter 2020-ban azt kérte az orosz féltől, hogy a választási kampányban fogadják Moszkvában Pellegrinit, ezzel növelve a kormányzó szociáldemokraták újraválasztásának esélyeit. A találkozó meg is történt. A leiratban Szijjártó arról is beszélt, fontos lenne, hogy a korábban magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt bejusson a pozsonyi parlamentbe.
Romániában teljesen átalakítanák az orvosképzési rendszert – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárca most először rendelkezik pontos adatokkal arról, hány orvos vonul nyugdíjba a következő években, és mely szakterületeken alakul ki kritikus hiány. A miniszter szerint eddig főként az egyetemek javaslatai alapján határozták meg a rezidenshelyek számát, ami jelentős aránytalanságokat okozott.
A jövőben demográfiai és munkaerő‑piaci adatok alapján döntik el, hány rezidensre van szükség évente. Rogobete úgy fogalmazott: a rendszer egyensúlyának helyreállítása hosszú folyamat lesz, és legalább öt‑hat évre van szükség a stabilizáláshoz.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága hétfőn 96 százalékos szavazattöbbséggel határozatot fogadott el, amelyben megerősíti elkötelezettségét a felelős kormányzás mellett, a jelenlegi koalíciós felállásban – írja az Agerpres.
A határozat szerint az USR hangsúlyozza: a lakosság joggal várja el többek között a privilégiumok csökkentését, a túlzott költségvetési hiány mérséklését, az infláció kordában tartását, az állam modernizálását és az ország európai pályán tartását.
A dokumentum bírálja a PSD elmúlt hetekben folytatott politikáját, amely az USR szerint rövid távú érdekeket szolgál, a stabilitás és a közérdek rovására.
Ugyanakkor figyelmeztették a PSD-t: ha az AUR-ral együtt megszavaz egy bizalmatlansági indítványt, és ezzel politikai instabilitást idéz elő, nem fogják támogatni egy új többség kialakítását a PSD-vel.
A PSD április 20-án belső konzultációt tart a kormányból való esetleges kilépésről.
Az Európai Autógyártók Szövetségének friss adatai szerint februárban összességében nőtt az új autók forgalomba helyezése Európában, Románia azonban uniós viszonylatban a legnagyobb visszaesést szenvedte el. Míg az EU-ban átlagosan 1,4 százalékkal bővült a piac, addig Romániában 24,3 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.
A hónap során mindössze 8985 személyautó került forgalomba, szemben a tavalyi közel tizenkétezerrel. Az év első két hónapjában is jelentős, közel 29 százalékos volt a visszaesés. Ezzel szemben Olaszország, Spanyolország és Nagy‑Britannia erős növekedést mutatott. Európában februárban az új autók kétharmada már környezetkímélő modell volt, az elektromos és plug‑in hibrid eladások pedig tovább emelkedtek.
Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban arról, hogy kormányon maradnak vagy nem. Addig nyolc regionális tanácskozást szerveznek erről a témáról.
A kormány holnap sürgősségi kormányrendelet fogad el a gazdaság és a lakosság védelmét szolgáló intézkedésekről a kőolajválság idejére – közölte ma a kormány. A kabinet közleménye szerint a kormány válsághelyzetet hirdet a kőolajtermékek piacán jelentkezett zavar miatt. A krízis ideje alatt 6 hónapos időtartamra védelmi intézkedéseket vezetnek be, amelyek legfeljebb 3 hónapos időszakokra meghosszabbíthatók, mindaddig, amíg fennállnak azok a körülmények, amelyek a válsághelyzet kialakulásához vezettek. Az egyik legfontosabb intézkedés, hogy korlátozzák a benzin, a gázolaj és az azok előállításához használt nyersanyagok kereskedelmi árrését a gazdasági tevékenység teljes láncán – olvasható a közleményben. Megtiltják a benzin és a gázolaj exportját. A válság ideje alatt a végső ár mérséklése érdekében csökkentik a benzinben található bioüzemanyag mennyiségét is. Emellett a Pénzügy-, a Gazdasági és az Energiaügyi Minisztérium, valamint a Versenyhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a piacot, és értékel minden egyéb szükséges intézkedést.
A gázolaj ára tartósan magas maradhat, és a literenkénti 10 lej lehet az új referenciaérték - véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke. Elemzésében a szakember kifejtette, hogy strukturális változások zajlanak az energiapiacon, ezért nem reális az a várakozás, hogy az üzemanyagárak visszatérnek a korábbi alacsony szintekre. Rámutatott, hogy Európában egyre inkább az energiaellátás biztonsága kerül előtérbe az alacsony árakkal szemben, ami drágább beszerzéseket, hosszabb szállítási útvonalakat és készletezést jelent. Hangsúlyozta azt is, hogy az energia mára már nem pusztán piaci termék, hanem geopolitikai eszköz, így az ára nemcsak a kereslet-kínálat, hanem a kockázatok és a nemzetközi feszültségek alakulását is tükrözi. Chisăliță szerint az árak tartósan magas szintjéhez hozzájárul az is, hogy Európa finomítói kapacitásai csökkentek, miközben az adók és illetékek 'láthatatlan alsó küszöböt' képeznek, amely alá az árak nem tudnak tartósan csökkenni, mert az állam ezt nem engedi. (Agerpres)
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője ma, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az iráni háború következményei kapcsán. Az MTI beszámolója szerint Birol úgy véli, a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Elmondta, hogy míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" – magyarázta. Az Nemzetközi Energiaügynökség vezetője nagyon súlyosnak nevezte a közel-keleti helyzetet, és hangsúlyozta: ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem kerülheti el a hatásait. A világgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelent a Hormuzi-szoros blokádja, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítás mintegy ötöde halad át. A február 28-án kirobbant iráni háború kezdete óta a szorost gyakorlatilag lezárták. A drágulás enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az intézkedés az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása, és a hatodik ilyen lépés. Birol közölte: az IEA jelenleg további készletfelszabadítás lehetőségéről egyeztet ázsiai és európai kormányokkal.
Véget ért az amerikai-ukrán delegációk ukrán rendezésről folytatott kétnapos tanácskozása Floridában. A tárgyalások után kiderült, hogy újabb fogolycsere lehetséges Oroszországgal. Legalábbis ezt közölte tegnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij ismét sürgette nyugati szövetségeseit, hogy tartsák fenn a szankciós nyomást Moszkván és keményebb büntetőintézkedéseket követelt az orosz árnyékflottával szemben.
Szlovéniában úgy néz ki, hogy Robert Golobnak, a kormányzó balközép Szabadság Mozgalma nyerte meg a tegnapi parlamenti választásokat. Az eredmények szinte teljes feldolgozottsága szerint a 90 fős parlamentben a Szabadság Mozgalom 29, a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28 mandátumot kap. Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is. A szinte végleges eredmények szerint egyik párt sem szerzett önállóan többséget. Az államfő korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki igazolni tudja a szükséges, legalább 46 képviselőnyi parlamenti támogatást.
Az SOS párt alapítóját és európai parlamenti képviselőjét ma hallgatja meg az Európai Parlament jogi bizottsága, miután a román Legfőbb Ügyészség kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
Diana Șoșoacát fasiszta és idegengyűlölő eszmék népszerűsítésével, valamint személyi szabadság megsértésével vádolják.
Ha a bizottság jelentését jóváhagyják, a végső szavazás az Európai Parlament plenáris ülésén áprilisban történhet meg. Șoșoacă visszautasítja a vádakat, és az eljárást „politikai kivégzésnek” nevezi.
