Több mint két hónap telt el azóta, hogy a parlament megszavazta a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt, és nem csak új kormány nincs, de nem is körvonalazódik a megoldás. Az első kormányalakítási próbálkozás el sem jutott a bizalmi szavazásig, a második kísérlet pedig elbukott. Annak is már két hete. A politikai válság újabb holtpontra jutott, ráadásul szerdán megkezdődött a parlamenti vakáció. Van-e kiút ebből a helyzetből, az előrehozott választásokon kívül? Vendégünk Cseke Péter Tamás újságíró, az Agerpres hírügynökség munkatársa.
A közlekedési minisztérium hétfőn közzétett Facebook-oldalán egy űrlapot, amelyet kitöltve az állampolgárok jelenthetik a vonattal való közlekedésük során tapasztalt problémákat, hiányosságokat - közölte a közösségi oldalán Radu Miruță. Az ügyvivő közlekedési miniszter Facebook-bejegyzésében megemlítette, hogy az elmúlt hetekben több panaszlevelet kapott a vonattal utazó állampolgároktól.
Az utasok által felrótt problémák között van a légkondicionáló berendezés nem megfelelő működése, a vonatok késése, az informálás hiánya, vagy a rossz körülmények a szerelvényeken - mutatott rá. Beszámolója szerint a miniszter maga is felhívta egyszerű állampolgárként a CFR ügyfélszolgálatát, de 15 percen keresztül senki nem fogadta a hívást. Ezt követően a Román Vasúti Személyszállító Vállalat igazgatójától, valamint a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat igazgatójától kért információkat.
Földcsuszamlás miatt teljesen megsemmisült Torda közelében, a 65. és 66. kilométer között az A10-es autópálya. Ennek következtében mintegy 50 méteres szakaszon forgalmi korlátozásokat kellett bevezetni, a járművek csak egyetlen sávon közlekedhetnek – írja az Economedia. Az omlás több mint hosszú szakaszon a szalagkorlátot is magával sodorta.
Az A10-es autópálya az A1-es és A3-as autópályákat köti össze Szászsebes és Torda között, 70 kilométer hosszúságban. Az autópályát 2018-ban adták át, de azóta is rendszeresen vannak gondok vele. A sztráda kivitelezője Porr Construct volt.
Nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadás érte Kijevet hétfőre virradó éjszaka. Legalább kilencen meghaltak, negyvenhatan pedig megsebesültek a támadásban – írja a BBC ukrán katonai forrásokra hivatkozva. Ez volt a második kiterjedtebb orosz támadás az ukrán főváros ellen az elmúlt egy hét során.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere közölte: az orosz ballisztikus rakéták több épületet is eltaláltak, egyes lakótömbökben tűz ütött ki. A mentőcsapatok jelenleg is túlélők után kutatnak a romok között – tette hozzá.
Az oroszok a kedden kezdődő ankarai NATO-csúcs előtt mértek csapásokat az ukrán fővárosra. Az észak-atlanti katonai szövetség találkozóján részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is, aki várhatóan szerdán találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.
Több mint két hónap telt el azóta, hogy a parlament megszavazta a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt, és nem csak új kormány nincs, de nem is körvonalazódik a megoldás. Az első kormányalakítási próbálkozás el sem jutott a bizalmi szavazásig, a második kísérlet pedig elbukott. Annak is már két hete. A politikai válság újabb holtpontra jutott, ráadásul szerdán megkezdődött a parlamenti vakáció. Van-e kiút ebből a helyzetből, az előrehozott választásokon kívül? Vendégünk Cseke Péter Tamás újságíró, az Agerpres hírügynökség munkatársa.
Az Európai Unió Bírósága július 16-án hirdet ítéletet a romániai igazságszolgáltatásban a súlyos korrupciós bűncselekményeknél is alkalmazott elévülési szabályokkal kapcsolatban.…
A nyers adatok szerint májusban éves összevetésben 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai…
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók…
Donald Trump amerikai elnökróóől elnevezett tematikus parkot építenek Bukarest negyedik kerületében. A munkálatok már augusztus végén elkezdődhetnek – jelentette be…
Ukrajna közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt robbanás egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz…
A migráció jelensége történelmi kihívás Európa társadalmaihoz - jelentette ki XIV. Leó pápa a Lampedusa szigetén mondott beszédében, amelyben egy szerves és hosszú távú európai stratégiai terv kidolgozását sürgette szombaton. A Földközi-tengeri migrációs útvonal egyik déli kapujaként ismert szigeten az egyházfő hangoztatta, hogy Európát földrajzi fekvése és intézményes rendszere képessé teszi arra, hogy akár a tengeren gyors segítséget nyújtson, majd befogadja, védelmezze, integrálja a migránsokat.
A húsz négyzetkilométeres Lampedusa sportpályáján bemutatott misén négyezer pap, hívő és bevándorló hallgatta XIV. Leó szavait. A pápa kitért a migráció által érintett szigeteken vakációzókra is. És azt szorgalmazta, hogy a tengereken ne emelkedjenek falak a hajótöröttek és a nyaralók között.
XIV. Leó felkereste a sziget úgynevezett Európa-kapuját: az elõzetes programot módosítva a pápa nemcsak áthaladt a 2008-ban felállított installáción, hanem felállt a nyílt tengerre nézõ sziklákra is. Lampedusa temetõjében a tengeri átkelés közben életüket vesztõ bevándorlók sírjainál imádkozott, valamint táblát avatott fel a kikötõ mólóján Ferenc pápa emlékére, akinek megválasztása utáni elsõ útja ide vezetett 2013. júliusában.
Újabb hőhullám érte el vasárnap Franciaországot, ahol a hőségriasztás alá került déli megyékben a hőmérséklet ismét elérheti a 40 Celsius-fokot néhány nappal a júniusi, történelmi hőhullám után.
Ez a harmadik hőhullám idén Franciaországban, a májusi után, amely rendkívüli korai időpontjával tűnt ki, és a történelmi hőhullám után, amely majdnem két hétig tartott június második felében, amikor a napi átlaghőmérsékletek rekordokat döntöttek, elsősorban az ország területén valaha mért legmelegebb éjszakai minimumhőmérsékletek következtében. A júniusi hőhullám több ezer halálesetet okozott Európában: Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban.
A francia meteorológiai szolgálat ugyanakkor több déli megyét is "nagyon magas" tűzveszélyességi fokozatba sorolt. A Pireneusokban szombat este kitört tűz terjedését vasárnap napközben sikerült megfékezni, de eloltani még nem.
Kezdetét vette ma a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A július 6. és 12. között zajló több mint négy évtizedes múltra visszatekintő fesztivál idei kiadása a Fantasia mottó köré épül, miközben három jelentős évfordulóról is megemlékeznek: Bakfark Bálint halálának 450., Tinódi Sebestyén halálának 470., valamint John Dowland halálának 400. évfordulójáról. A zenetörténeti jubileumok mellett a fesztiválalapító Barozda Együttes fennállásának ötvenedik, a Codex Régizene Együttes harminc évfordulóját is megünneplik.
A mai nyitónapon a Codex Régizene Együttes bemutatja Arany idejim folyása című műsorát, a Pax et Bonum Kamarakórus pedig a német protestáns zenei hagyomány gazdagságát idézi meg Gesius, Schein és Bach művein keresztül.
A koncertek mellett tudományos előadások, historikus táncprogramok, gyermekfoglalkozások és családi események is várják a hét folyamán az érdeklődőket, miközben a fesztivállal párhuzamosan zajlik a rendezvény szakmai központját jelentő Régizenei Nyári Egyetem. A mesterkurzusokon fiatal muzsikusok dolgozhatnak együtt nemzetközileg elismert előadókkal és pedagógusokkal, elmélyülve a historikus hangszerjáték és előadói gyakorlat legfontosabb kérdéseiben.
Az Európai Unió Bírósága július 16-án hirdet ítéletet a romániai igazságszolgáltatásban a súlyos korrupciós bűncselekményeknél is alkalmazott elévülési szabályokkal kapcsolatban.
A nagyváradi ítélőtábla ügyészségének kezdeményezésére a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy rendezze a román alkotmánybíróság csalási és sikkasztási ügyekre vonatkozó elévülési határozata körül kialakult jogvitát. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék álláspontja szerint a gyorsított elévülés a 2014 és 2022 közötti időszakra érvényes, míg az Európai Unió Bírósága egy 2023-as döntésében úgy foglalt állást, hogy az csak a 2018 és 2022 közötti időszakra alkalmazható.
A romániai bíróságok jelenleg a hazai alkotmánybírósági döntést alkalmazzák, attól tartva, hogy ellenkező esetben az Igazságügyi Felügyelet szankciókat szabhat ki rájuk. Ennek következtében jelentős horderejű bűncselekmények elkövetői kerülhetik el a börtönbüntetést.
A nyers adatok szerint májusban éves összevetésben 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában - közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok alapján a kiskereskedelmi árbevétel 4,7 százalékkal volt kisebb, mint 2025 májusában. Május volt az egymást követõ tizedik hónap, amelyben éves összevetésben csökkent a kiskereskedelmi forgalom hazánkban.
A nyers adatok szerint az élelmiszerek, italok és dohányáru forgalmazásából származó árbevétel 3,5 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok terén 4,8, illetve 5,5 százalék volt a visszaesés. A naptárhatástól megtisztított adatok a kiskereskedelmi forgalom 4,3 százalékos csökkenését mutatják az élelmiszerek, 5,3 százalékot a nem élelmiszer jellegű termékek és 2 százalékos visszaesést az üzemanyagok terén.
Áprilishoz viszonyítva a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal, a naptárhatástól és szezonalitástól megtisztított adatok szerint pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában. Az év első öt hónapjában a nyers adatok szerint 5,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom 2025 azonos időszakához viszonyítva.
A nyers adatok szerint az élelmiszerek forgalma 3,7 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer jellegű termékeké 7,9 százalékkal, az üzemanyagoké 2,8 százalékkal esett vissza. A naptárhatástól megtisztított adatok alapján január 1. és május 31. között a román kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok esetében a csökkenés 7,7 százalék, illetve 1,7 százalék.
A lakossági fogyasztást a 2025 augusztusában végrehajtott 2 százalékpontos áfa-emelés vetette vissza, amihez a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása társult.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt - derül ki az Országos Statisztikai Intézet vasárnap közzétett adataiból. A vetésterület 99,1 százaléka magántulajdonban volt 2025-ben.
A legnagyobb vetésterülettel rendelkező megyék: Teleorman, Dolj, Temes, Konstanca és Călărași. Tavaly nőtt az olajnövények, a burgonya, a gabonafélék és a dohány vetésterülete, valamint a gyümölcsösök és a szőlőültetvények termőterülete. Ezzel szemben csökkent a zöldségfélék, a szántóföldi zöldtakarmányok, a szemes hüvelyesek és a cukorrépa területe.
A burgonyatermelés országos viszonylatban 18,1 százalékkal nőtt 2024-hez képest. A teljes burgonyatermelésben jelentős arányt képviselő megyék: Kovászna és Suceava (21,4 százalék), Dâmbovița (11,9 százalék), Hargita (7,2 százalék) és Maros magye (4,4 százalék
Az idei első negyedévben 8,8 százalékkal kevesebb utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, mint az előző év azonosa időszakában. Ez több mint 14 millió 600 ezer utast jelent – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet. Az utaskilométerben mért személyszállítási teljesítmény az első három hónapban 9,3 százalékkal esett vissza.
2025 első negyedévéhez képest csökkent a vasúti áruszállítás volumene is 0,7 százalékkal, elsősorban a belföldi árufuvarozás visszaesése miatt. 2,3 százalékkal nőtt viszont az árutonna-kilométerben mért áruszállítási teljesítmény, elsősorban a nemzetközi árufuvarozás 16,4 százalékos bővülésének köszönhetően. A szállított áru jelentős része koksz és finomított kőolajtermékek, valamint a szén, lignit, kőolaj és földgáz volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben, piaci részesedésük 8,5 százalékot tett ki - közölte hétfőn a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete.
Az adatok szerint 2026 júniusában 16 ezer új autót helyeztek forgalomba az országban, 53 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A piaci részesedést tekintve az első helyen a városi terepjárók szegmense áll 58,5 százalékos részesedéssel. A forgalomba helyezett benzines autók száma 45 százalékkal nőtt 2025 azonos időszakához képest, a piaci részesedésük 31 százalékos volt. Dízelüzemű gépkocsikból 25,7 százalékkal többet helyeztek forgalomba, a piaci részesedésük 4,4 százalékos volt. A forgalomba helyezett mild hibrid autók száma 29,7 százalékkal emelkedett, piaci részesedésük 24 százalékot tett ki idén júniusban. A környzetkímélő autók piaci részesedése összesen 64 százalékos volt idén júniusban. A teljesen elektromos autók piaci részesedése 9,4 százalékos, a plug-in hibrid autóké pedig 9,6 százalékos volt.
Donald Trump amerikai elnökróóől elnevezett tematikus parkot építenek Bukarest negyedik kerületében. A munkálatok már augusztus végén elkezdődhetnek - jelentette be Daniel Băluță polgármester Amerika 250. függetlenség napja alkalmából.
A park a barátságot, a közös értékeket és a nemzetek közötti kölcsönös tiszteletet szimbolizálja majd – nyilatkozta Bukarest negyedik kerületének polgármestere. A látványtervek alapján a Fehér Ház kicsinyített mása, mini Las Vegas és Hollywood, illetve a NASA-űrállomásra emlékeztető játszótér, de monster truckok és űrlények is helyet kapnak majd a parkban.
Băluță szerint jó románnak lenni azt is jelenti, hogy elmélyítjük azokat a barátságokat, amelyek erősebbé és biztonságosabbá teszik az országot. Erre pedig a legjobb példa az Amerikával való viszony ápolása, hiszen ez a demokratikus és nyugati orientációjú fejlődés alapja
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat 2026-ban – adta hírül a Jelenkor Kiadó. Az elismerését a Haus der Kulturen der Welt (HKW) és a hamburgi Stiftung Elementarteilchen közösen ítéli oda kiemelkedő kortárs világirodalmi mű német fordításáért. A díjat Visky András és Tankó Tímea fordító tegnap este vette át Berlinben.
Ukrajna közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt robbanás egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz elektronikai hadviselés okozott - tájékoztatott a román védelmi minisztérium. Az ukrán védelmi minisztérium válaszolt Radu Miruță védelmi miniszter 14 kérdésére a június 5-i konstancai incidenssel kapcsolatban, amikor felrobbant egy drón a konstancai kikötőben. Az ukrán fél megerősítette, hogy Szevasztopol közelében megszakadt a kommunikáció négy Sargan-3000 típusú tengeri drónnal. Ettől a pillanattól kezdve a drónok irányíthatatlanná váltak, és az ukrán erőknek később sem sikerült helyreállítaniuk velük a kapcsolatot. A kijevi minisztérium tájékoztatta a román felet, hogy a drónok fel fognak robbanni. A történtek után a bukaresti védelmi minisztérium hivatalosan arra kérte Ukrajnát: a Fekete-tengeren indított tengeri drónokat úgy programozzák be, hogy ha bármilyen okból a román partok közelébe sodródnának, az önmegsemmisítésük még a román felségvizeken kívül, biztonságos térségben történjen.
A migráció jelensége történelmi kihívás Európa társadalmaihoz - jelentette ki XIV. Leó pápa a Lampedusa szigetén mondott beszédében, amelyben egy szerves és hosszú távú európai stratégiai terv kidolgozását sürgette szombaton. A Földközi-tengeri migrációs útvonal egyik déli kapujaként ismert szigeten az egyházfő hangoztatta, hogy Európát földrajzi fekvése és intézményes rendszere képessé teszi arra, hogy akár a tengeren gyors segítséget nyújtson, majd befogadja, védelmezze, integrálja a migránsokat.
A húsz négyzetkilométeres Lampedusa sportpályáján bemutatott misén négyezer pap, hívő és bevándorló hallgatta XIV. Leó szavait. A pápa kitért a migráció által érintett szigeteken vakációzókra is. És azt szorgalmazta, hogy a tengereken ne emelkedjenek falak a hajótöröttek és a nyaralók között.
XIV. Leó felkereste a sziget úgynevezett Európa-kapuját: az elõzetes programot módosítva a pápa nemcsak áthaladt a 2008-ban felállított installáción, hanem felállt a nyílt tengerre nézõ sziklákra is. Lampedusa temetõjében a tengeri átkelés közben életüket vesztõ bevándorlók sírjainál imádkozott, valamint táblát avatott fel a kikötõ mólóján Ferenc pápa emlékére, akinek megválasztása utáni elsõ útja ide vezetett 2013. júliusában.
