Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban arról, hogy kormányon maradnak vagy nem. Addig nyolc regionális tanácskozást szerveznek erről a témáról.
A gázolaj ára tartósan magas maradhat, és a literenkénti 10 lej lehet az új referenciaérték - véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke. Elemzésében a szakember kifejtette, hogy strukturális változások zajlanak az energiapiacon, ezért nem reális az a várakozás, hogy az üzemanyagárak visszatérnek a korábbi alacsony szintekre. Rámutatott, hogy Európában egyre inkább az energiaellátás biztonsága kerül előtérbe az alacsony árakkal szemben, ami drágább beszerzéseket, hosszabb szállítási útvonalakat és készletezést jelent. Hangsúlyozta azt is, hogy az energia mára már nem pusztán piaci termék, hanem geopolitikai eszköz, így az ára nemcsak a kereslet-kínálat, hanem a kockázatok és a nemzetközi feszültségek alakulását is tükrözi. Chisăliță szerint az árak tartósan magas szintjéhez hozzájárul az is, hogy Európa finomítói kapacitásai csökkentek, miközben az adók és illetékek 'láthatatlan alsó küszöböt' képeznek, amely alá az árak nem tudnak tartósan csökkenni, mert az állam ezt nem engedi. (Agerpres)
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője ma, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az iráni háború következményei kapcsán. Az MTI beszámolója szerint Birol úgy véli, a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Elmondta, hogy míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" – magyarázta. Az Nemzetközi Energiaügynökség vezetője nagyon súlyosnak nevezte a közel-keleti helyzetet, és hangsúlyozta: ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem kerülheti el a hatásait. A világgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelent a Hormuzi-szoros blokádja, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítás mintegy ötöde halad át. A február 28-án kirobbant iráni háború kezdete óta a szorost gyakorlatilag lezárták. A drágulás enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az intézkedés az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása, és a hatodik ilyen lépés. Birol közölte: az IEA jelenleg további készletfelszabadítás lehetőségéről egyeztet ázsiai és európai kormányokkal.
Véget ért az amerikai-ukrán delegációk ukrán rendezésről folytatott kétnapos tanácskozása Floridában. A tárgyalások után kiderült, hogy újabb fogolycsere lehetséges Oroszországgal. Legalábbis ezt közölte tegnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij ismét sürgette nyugati szövetségeseit, hogy tartsák fenn a szankciós nyomást Moszkván és keményebb büntetőintézkedéseket követelt az orosz árnyékflottával szemben.
Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban arról, hogy kormányon maradnak vagy nem. Addig nyolc regionális tanácskozást szerveznek erről a témáról.
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor…
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök…
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A…
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor Dan államfő. Hangsúlyozta, hogy a román állampolgároknak - beleértve a diaszpórában élőket is - joguk van korszerű, digitalizált és minőségi közszolgáltatásokhoz. Beszámolt arról, hogy a napokban Brüsszelben tárgyalt Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettessel a közigazgatás digitalizációjáról és az állami vállalatok reformjáról. Az államfő szerint lehetőséget kell biztosítani a távoli elektronikus azonosításra és dokumentumok aláírására, a közszolgáltatások többségének pedig egyszerűnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására - közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára. A CBS és a Fox News televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz. Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trumppal, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is. Kifejtette, megérti Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, de megértést kér, hiszen a Hormuzi-szoros felszabadításának kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így nem tudtak felkészülni – magyarázta a NATO-főtitkár.
Szlovéniában úgy néz ki, hogy Robert Golobnak, a kormányzó balközép Szabadság Mozgalma nyerte meg a tegnapi parlamenti választásokat. Az eredmények szinte teljes feldolgozottsága szerint a 90 fős parlamentben a Szabadság Mozgalom 29, a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28 mandátumot kap. Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is. A szinte végleges eredmények szerint egyik párt sem szerzett önállóan többséget. Az államfő korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki igazolni tudja a szükséges, legalább 46 képviselőnyi parlamenti támogatást.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai tegnap este az ukrán légtérben, Tulcea megye határ menti térségében, Sulinától keletre. A légvédelmi rendszereket készültségbe helyezték - tájékoztatott a védelmi minisztérium. Légtérvédelmi járőrszolgálatot vettek be, de végül nem észleltek légtérsértést.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya tavaly december végén 2,69 százalék volt, szemben a szeptember végi 2,87 százalékkal. Ez az az arány tehát enyhe csökkenést mutat. Egy évvel korábban, azonban, 2024 decemberében 2,48 százalékos volt a nemteljesítő hitelek aránya, ahhoz képest enyge növekedést jegyeztek.
Egy szolgálati időn kívüli csendőr megtalált és visszaszolgáltatott egy pénzzel és iratokkal teli övtáskát - számolt be a Bákó megyei csendőrség. A közlemény szerint a csendőr egy bevásárlóközpont parkolójában találta meg az övtáskát, amely 4500 eurót, 7564 lejt, valamint bankkártyákat és személyes iratokat tartalmazó pénztárcát rejtett. Az övtáska tulajdonosának felkutatásához a csendőr a kollégái segítségét kérte, akik a helyszínre érkezve a táskában talált névjegykártya alapján felvették a kapcsolatot az érintettel. Az illetőt a bevásárlóközponthoz hívták, ahol jegyzőkönyv alapján visszakapta az értékeit.
Újabb medvetámadás történt Maros megyében. Egy 58 éves férfira támadt egy barnamedve tegnap a Torboszló és Székelyabod közötti erdőben. Az áldozat sérüléseket szenvedett az alsó végtagjain, és eltört az egyik keze - közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség. A szenátus a múlt héten fogadta el első házként a medvék kilövési kvótájának megduplázását. A jogszabályról a képviselőháznak kell döntenie.
Megduplázódott a román határon feltartóztatott lopott járművek száma az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest - közölte a határrendőrség. Januárban és februárban 44 lopottként körözött vagy annak gyanított járművet azonosítottak a határátkelőkön, köztük 36 személygépkocsit és 8 motorkerékpárt. Tavaly ugyanebben az időszakban 21 ilyen járművet tartóztattak fel a határrendőrök. A járművek többsége pedig Németországból, Olaszországból, Csehországból és Ausztriából származott.
A kormány a héten fogja megvitatni, hogy milyen intézkedéseket hoz az üzemanyag árának folyamatos emelkedése miatt. A standard gázolaj közeledik a 10 lejes pszichológiai küszöbhöz, míg a standard benzin ára elérte a 9 lej 26 banit, így a literenkénti 10 lej már nem csupán egy elképzelhető forgatókönyv, hanem az új valóság. Miközben a benzinár napról-napra emelkedik, az emberek megoldásokat várnak a kormánytól. A miniszterelnök szerint a szakértői csoportok egész hétvégén egy intézkedéscsomagon dolgoztak, amelyet a hét elején véglegesítenek. Ilie Bolojan kormányfő azt mondja, nem kívánnak önkényes árplafont bevezetni, ami a benzinkutak kiürüléséhez vezethetne. Úgy véli, egy esetleges jövedékiadó-csökkentésnek garantálnia kell az árak mérséklődését. A legnagyobb félelmek azzal kapcsolatosak, hogy a megdrágult üzemanyag mennyire befolyásolja általában az árakat, hiszen a kisvállalkozók és a kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az üzemanyag drágulása hamarosan megjelenik az alapvető élelmiszerek árában is. Feliciu Paraschiv, a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetségének alelnöke a közszolgálati rádiónak elmondta: a kenyér és a pékáruk költségei magasak, beleértve az energiaköltségeket is, mivel elektromos vagy gáztüzelésű kemencékben sütik őket, teherautókkal szállítják, és nagy a térfogatuk, de alacsony az áruk. Az egységnyi szállítási költség magas, ezért a termékek ára eltérő mértékben fog emelkedni. A kenyér és a pékáruk esetében valószínűleg az év végéig 8%-os áremelkedésre számíthatunk. Ugyanez lesz a helyzet a tejipari termékek és a szalámik esetében is, ott is körülbelül 8, talán 10% körüli drágulás várható” – magyarázta Feliciu Paraschiv.
A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor Dan államfő. Hangsúlyozta, hogy a román állampolgároknak - beleértve a diaszpórában élőket is - joguk van korszerű, digitalizált és minőségi közszolgáltatásokhoz. Beszámolt arról, hogy a napokban Brüsszelben tárgyalt Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettessel a közigazgatás digitalizációjáról és az állami vállalatok reformjáról. Az államfő szerint lehetőséget kell biztosítani a távoli elektronikus azonosításra és dokumentumok aláírására, a közszolgáltatások többségének pedig egyszerűnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.
