A belügyminisztérium a szellemi tulajdon tegnapi világnapján arra figyelmeztetett, hogy a hamisított termékek és a kalóztartalmak továbbra is valós kockázatot jelentenek a vásárlók számára. A szaktárca közölte: az év első három hónapjában a rendőrség 384 büntetőeljárást indított, 397 bűncselekményt állapított meg, és 176 gyanúsítottat azonosított a szellemi tulajdon megsértésével kapcsolatos ügyekben. Ugyanakkor több mint 28 millió lej értékű árut foglaltak le, a kiszabott bírságok összértéke pedig meghaladta az 562 ezer lejt. A hatóságok arra kérik a fogyasztókat, hogy figyeljenek a gyanúsan olcsó árakra, a gyenge minőségű csomagolásra, a származási iratok hiányára és a nem biztonságos honlapok használatára.
Drónmaradványokat találtak a hatóságok a Tulcea megyei Luncavița és Văcăreni között - jelentette be a védelmi minisztérium. A közlemény szerint a térséget a rendvédelmi szervek biztosították, a hadsereg és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szakembereiből álló vegyes csapat pedig a helyszínre vonult kivizsgálni az esetet és begyűjteni a dróndarabokat. Szombaton Galacon zuhant le egy orosz drón, megrongálva egy lakóházat és egy villanyoszlopot a város külső övezetében, de nem robbant fel és nem okozott személyi sérüléseket. Oana Țoiu külügyminiszter közölte, most fordult elő először, hogy az orosz fél nem tudta teljes mértékben tagadni a Galacon lezuhant drón orosz eredetét. A román diplomácia vezetője szerint nincs kétség afelől, hogy orosz gyártmányú drón sértette meg ismét a román légteret. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Románia határozottan elítéli az incidenst.
Megjelentek ma a Hivatalos Közlönyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányból való kilépése után megüresedett miniszteri tisztségek betöltéséről szóló elnöki rendeletek, amelyek kinevezik az ügyvivő minisztereket. Mint ismert, a kormány hét volt szociáldemokrata minisztere nyújtotta be lemondását, az ő posztjukat a jelenlegi három koalíciós párt miniszterei vették át 45 napig. Az RMDSZ részéről Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes tölti be ideiglenesen a mezőgazdasági miniszteri posztot, Cseke Attila fejlesztési miniszter pedig az egészségügyi tárcát vezeti ideiglenesen. Nicușor Dan államelnök szombaton jelentette be, hogy aláírta a szociáldemokrata miniszterek felmentéséről, illetve az ideiglenes miniszterek kinevezéséről szóló rendeleteket. Szintén a szociáldemokratáknak a kormányból való kilépésével függ össze, hogy a kormány főtitkára, Radu Oprea is lemondott ma reggel, az ő posztjára a miniszterelnök Dan Reşitnecet nevezte ki.
Közel harminc házat érintett tegnap reggel a Vrancea megyei Soveja községhez tartozó Rucăreni településen kitört tűzvész. Az épületek mintegy fele porig égett, összesen több mint 300 embert evakuáltak. Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy a kormány támogatást fog nyújtani a családoknak. A tűz az egyik házban tört ki, s onnan a rendkívül heves szél miatt átterjedt a többire. Az otthon nélkül maradt személyeket a helyi és a megyei önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyiségekben szállásolták el ideiglenesen.
A belügyminisztérium a szellemi tulajdon tegnapi világnapján arra figyelmeztetett, hogy a hamisított termékek és a kalóztartalmak továbbra is valós kockázatot jelentenek a vásárlók számára. A szaktárca közölte: az év első három hónapjában a rendőrség 384 büntetőeljárást indított, 397 bűncselekményt állapított meg, és 176 gyanúsítottat azonosított a szellemi tulajdon megsértésével kapcsolatos ügyekben. Ugyanakkor több mint 28 millió lej értékű árut foglaltak le, a kiszabott bírságok összértéke pedig meghaladta az 562 ezer lejt. A hatóságok arra kérik a fogyasztókat, hogy figyeljenek a gyanúsan olcsó árakra, a gyenge minőségű csomagolásra, a származási iratok hiányára és a nem biztonságos honlapok használatára.
Rekord gyorsasággal elérte az egymillió aláírást az a polgári kezdeményezés, amely az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését kéri. A kezdeményezés szerint…
Két ember meghalt, amikor az amerikai hadsereg csapást mért egy feltételezhetően kábítószert szállító hajóra a Csendes-óceán keleti részén – jelentette…
Az ENSZ Közgyűlése pénteken, a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója előtt, a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználására szólított fel. A…
Az államelnök aláírta a szociáldemokrata miniszterek lemondását, és jóváhagyta az általuk betöltött tisztségek ideiglenes vezetőit. Szombat reggeli Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan…
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A…
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a…
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését…
A tegnapi erős szél tizennégy megye 56 településén okozott károkat, többnyire Moldvában. Egy huszvárosi férfi életét vesztette, miután egy épület tetőszerkezetét lesodorta a vihar és a férfira esett. A lezuhanó bádoglemezek maguk alá temették az áldozatot, és megrongálták a környéken parkoló gépkocsik egy részét is. A katasztrófavédelem képviselője, Alexandru Tătaru elmondta, hogy a férfit eszméletlen állapotban találták meg a tetőelemek alatt. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. Hargita megyében összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül tegnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást. A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint Gyergyóújfaluban, Kászonimpéren, Kászonaltízen és Kászonfeltízen voltak áramkimaradások. A brassói regionális út- és hídügyi igazgatóság közölte, hogy Brassó és Hargita megye több országútján is kidöntött fákat távolítottak el. Hargita megyében vasárnap 21 óráig sárga jelzésű meteorológiai figyelmeztetés volt érvényben, ott a szél sebessége elérte az 50-70 km/órát, a hegyekben 70-90 km/órás széllökések is voltak.
Rekord gyorsasággal elérte az egymillió aláírást az a polgári kezdeményezés, amely az EU–Izrael társulási megállapodás felfüggesztését kéri. A kezdeményezés szerint Izrael megsérti az emberi jogi záradékot, ezért az EU‑nak lépnie kellene.
A szervezők kiemelték: a kezdeményezés 2026. január 13‑án indult, és mindössze három hónap alatt elérte az egymillió aláírást, ezzel a valaha volt leggyorsabb polgári kezdeményezés, amely eljutott eddig a mérföldkőig. A szükséges nemzeti küszöböt 10 tagállamban is túllépték – hárommal többen, mint amennyit az uniós szabályok előírnak.
A kampány azonban nem ért véget. A cél most az 1,5 millió aláírás elérése, ezzel növelve a nyomást az Európai Bizottságon, és biztosítva, hogy legalább egymillió érvényes aláírás álljon rendelkezésre. Az uniós jog szerint ugyanis egy polgári kezdeményezést csak akkor köteles a Bizottság hivatalosan megvizsgálni, ha legalább egymillió hitelesített aláírás gyűlik össze.
A kezdeményezés támogatottsága rendkívül egyenlőtlen az EU‑tagállamok között, ahogy az alábbi grafikán is látszik. A kurzor mozgatásával vagy a tagállam nevére történő kattintással megjelennek az adatok. A jelmagyarázat gördíthető.
—
Aláírások—
Küszöb—
—
—
Aláírások
—
Küszöb
—
Teljesítés
—
Jelmagyarázat (% küszöb)
0%100%200%+
Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Írország többszörösen túlteljesítik a szükséges aláírási küszöböt. Ez egyfelől azt jelzi, hogy ezekben az országokban erős a civil társadalom, a polgári kezdeményezéseknek nagyobb hagyománya van, és a lakosság aktívabban reagál az EU‑szintű ügyekre.
A kelet-európai államok közül Lengyelország az egyetlen, ahol az összegyűlt aláírások száma eléri a szükséges küszöböt. Másfelől a lista végén főként kelet‑európai országok szerepelnek: Magyarország (8%), Lettország (10%), Csehország (11%), Románia (20%). Ami több tényezőre vezethető vissza. Ezekben az országokban általában kevésbé stabil a politikai kultúra, és a civil szervezetek mobilizációs képessége is gyengébb, ugyanakkor alacsonyabb a bizalom az EU‑intézményekben.
A kezdeményezés konkrét témáját is figyelembe véve azonban más következtetések is adódnak. A térkép egyfajta morális-politikai „hőtérkép” is: ahol magas a támogatás, ott a társadalom erősebben reagál az emberi jogi visszaélésekre és a külpolitikai döntésekre.
A többszörösen túlteljesítő országokban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Írország, Belgium) általában erős az emberi jogi aktivizmus, a civil társadalom hagyományosan nagyon aktív a humanitárius ügyek és a közel‑keleti konfliktusok kérdésében. Kritikusabb a közvélemény Izrael politikájával szemben, illetve erős médiafigyelem övezi a gázai és a libanoni civil áldozatokról, valamint a kimondottan palesztinokat megcélzó halálbüntetési törvényről szóló híreket.
A kontinens keleti felében a külpolitikai kérdésekben óvatosabb a közvélemény, részben a geopolitikai fenyegetettség, részben a történelmi tapasztalatok miatt. Ez utóbbi – a nácizmus emléke – a magyarázat arra, hogy Németország miért „kakukktojás” Nyugat-Európában.
A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy a gyenge gazdasági növekedés, a magas szociális és védelmi kiadások, valamint a közelgő parlamenti választások az általa korábban vártnál nehezebbé teszik a költségvetési konszolidációt.
A szombat hajnali Londoni bejelentés szerint az S&P az eddigi "A plusz"-ról egy fokozattal – a továbbra is elsőrendű befektetői osztályzatnak számító – "A"-ra minősítette vissza a hosszú futamidejű külső és hazai szlovák államadósság-kötelezettségek osztályzatát.
Az új besorolás kilátása stabil.
A hitelminősítő a rövid lejáratú szlovák szuverén adósságállomány minősítését az eddigi "A-1" szinten megerősítette.
A cég azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos szlovák államadósságráta 2029-ig 62 százalékra emelkedik a 2024-ben mért 51 százalékról.
Két ember meghalt, amikor az amerikai hadsereg csapást mért egy feltételezhetően kábítószert szállító hajóra a Csendes-óceán keleti részén - jelentette be az Egyesült Államok déli parancsnoksága (SOUTHCOM) pénteken.
Az X-en közzétett tájékoztatásában a hadsereg hozzátette, a hajóról hírszerzési információk alapján szerzett tudomást, a támadásról pedig rövid videófelvételt is közzétett.
On April 24, at the direction of #SOUTHCOM commander Gen. Francis L. Donovan, Joint Task Force Southern Spear conducted a lethal kinetic strike on a vessel operated by Designated Terrorist Organizations. Intelligence confirmed the vessel was transiting along known… pic.twitter.com/FRHwqXsHm2
Donald Trump amerikai elnök kormánya tavaly szeptemberben indított hadművelet a feltételezett drogcsempész hajók ellen a latin-amerikai vizeken, az akciókban eddig - az AFP francia hírügynökség összesítése szerint - 182-en haltak meg.
A műveleteket az ENSZ mellett olyan emberi jogi csoportok is bírálták, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch, "törvénytelen kivégzéseknek" minősítve azokat.
Washington szerint a csapások szükségesek ahhoz, hogy megakadályozzák az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-csempészetet.
Az ENSZ Közgyűlése pénteken, a csernobili atomkatasztrófa 40. évfordulója előtt, a nukleáris energia kizárólag békés célú felhasználására szólított fel.
A közgyűlés elnöke, Annalena Baerbock hangsúlyozta: a csernobili tragédia megmutatta, hogy a nukleáris technológia – még békés célokra alkalmazva is – alapvetően eltér minden más technológiától. Kiemelte, hogy az atomenergia biztonságos használatát nemzetközi jogi garanciákkal és a Nemzetközi Atomenergia‑ügynökséggel (NAÜ) való szoros együttműködéssel kell biztosítani, hogy elkerülhető legyen egy újabb, a csernobilihoz hasonló katasztrófa.
António Guterres, az ENSZ főtitkára megemlékezett mindazokról, akik a baleset következményeinek enyhítésén dolgoztak, és rámutatott: Csernobil nem csupán nemzeti tragédia volt, hanem figyelmeztetés arra, hogy a nukleáris balesetek az egész nemzetközi közösséget érintik. Hangsúlyozta az országok közötti együttműködés és az információk megosztásának fontosságát a biztonságos nukleáris környezet megteremtése érdekében.
Dmitrij Csumakov, Oroszország ENSZ‑képviseletének helyettes vezetője szerint az ilyen balesetek fontos tanulságokkal szolgálnak a világ számára. Mint mondta, „az emberek hibázhatnak, és megfelelő óvatosság nélkül bármely technológia veszélyforrássá válhat – még a legjobb szándék mellett is”.
A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26‑án történt, amikor egy hibásan megtervezett kísérlet robbanássorozatot okozott az atomerőmű 4‑es reaktorában. A baleset több mint nyolcmillió embert tett ki sugárzásnak, több ezren meghaltak, és a gyermekek körében jelentősen nőtt a leukémiás megbetegedések száma. A robbanás a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris események skáláján – ilyen minősítést azóta csak a 2011‑es fukusimai baleset kapott.
Az ENSZ Közgyűlése 2016‑ban nyilvánította április 26‑át a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjává.
Az államelnök aláírta a szociáldemokrata miniszterek lemondását, és jóváhagyta az általuk betöltött tisztségek ideiglenes vezetőit. Szombat reggeli Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan azt is bejelentette, hogy hétfőre egyeztetést hívott össze a pro-európai pártok vezetőivel, hogy áttekintsék Románia legfontosabb országos programjait, köztük a SAFE-et és a PNRR-t.
A bejegyzésben hangsúlyozta, hogy továbbra is a politikai közvetítő szerepét kívánja betölteni.
Az államfő szerint a megbeszélések főként azokra a stratégiai projektekről és európai vállalásokról szólnak majd, amelyek Románia felelősségét és kötelezettségeit érintik, beleértve a helyreállítási terv és az európai fegyvervásárlási program végrehajtását.
Nicușor Dan államelnök pénteken kijelentette, hogy nem fogad el olyan kisebbségi kormányt, amely a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatására épülne. Mint mondta, ha a PNL vagy a PSD ilyen javaslattal állna elő, ő ezt elutasítaná.
Megismételte korábbi álláspontját is: nem nevez ki miniszterelnököt sem egy PSD–AUR, sem egy PNL–AUR koalícióból, és nem támogatna olyan liberális kormányfőt sem, akinek parlamenti többségét az AUR biztosítaná.
Hozzátette, hogy szerinte nagyon kicsi az esélye, hogy ilyen kérés egyáltalán az államfő elé kerüljön.
A PSD és a PNL vezetői között zajló nyilvános szóváltásokról Nicușor Dan azt mondta: a politikusok akkor kezdenek sértegetni és „kétes metaforákat” használni, amikor elfogynak az érveik. Úgy véli, vissza kell térni az érdemi, érveken alapuló párbeszédhez.
George Simion legutóbbi kijelentésére – miszerint „van egy béna személy a Cotroceni-ben, aki nem hajlandó párbeszédet folytatni az AUR-ral” – az államfő csak annyit mondott: ez a megnyilvánulás „a párbeszéd legalsó szintje alatt van”.
Európa egy „egyedülálló pillanatot” él át, amikor három nagyhatalom vezetője – Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin‑ping – egyszerre áll szemben az európai érdekekkel – jelentett ki Emmanuel Macron francia elnök.
Athénban, a görög miniszterelnökkel tartott találkozón Macron arról beszélt, hogy Európának most kell határozott lépéseket tennie, mert a geopolitikai környezet gyorsan változik.
Bár az amerikai elnököt továbbra is „szövetségesnek” nevezte, hozzátette: Washington vezetése nem mindig kiszámítható vagy megbízható.
A francia elnök szerint ez a helyzet akár „Európa pillanata” is lehet, hiszen az Európai Unió gazdasági és pénzügyi ereje már most is összevethető az Egyesült Államokéval és Kínáéval. A kihívás szerinte az, hogy az EU valódi geopolitikai hatalommá váljon.
Macron újra hangsúlyozta a „európai szuverenitás” fontosságát, és azt is, hogy az EU‑nak erősítenie kell saját szerepét a NATO‑n belül.
Szerinte az 5. cikkely – a kölcsönös védelem alapja – körüli bizonytalanság, amelyet Donald Trump kijelentései okoztak, gyengíti a szövetséget, még ha a NATO továbbra is kulcsfontosságú is.
Kína exportkorlátozásokat vezet be hét európai cég és kutatóintézet ellen
A pekingi kereskedelmi minisztérium szerint ezek a vállalatok részt vettek fegyvereladásokban Tajvan számára, vagy „együttműködtek” a tajvani féllel.
A döntés értelmében a kínai exportőrök nem szállíthatnak nekik kettős – civil és katonai – felhasználású termékeket. A listán belga, német és cseh cégek szerepelnek:
– a belga FN Browning és FN Herstal,
– a német Hensoldt AG,
– a cseh Excalibur, Omnipol, a Spaceknow helyi leányvállalata,
– valamint a cseh VZLU Aerospace kutatóközpont.
A mostani szankciók nemcsak a kínai exportot tiltják, hanem azt is, hogy külföldi szervezetek kínai eredetű kettős felhasználású termékeket adjanak tovább a hét érintett európai entitásnak.
Oroszország ismét rakétákkal és drónokkal támadta Ukrajna több térségét az éjszaka folyamán – közölték ukrán hivatalos források szombatra virradóra. A támadásokban legalább 14 ember megsebesült, köztük egy gyermek is – tájékoztatott Olekszandr Hanzsa, Dnyipropetrovszk megye katonai kormányzója.
Robbanásokat jelentettek Kijevből és Harkivból, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák. Harkiv polgármestere, Ihor Terehov elmondta, hogy a támadások megrongáltak több lakóházat, egy gázvezetéket, és károkat okoztak a közlekedési infrastruktúrában.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 619 drónt és 47 rakétát indított Ukrajna ellen, amelyek közül 580 drónt és 30 rakétát sikerült megsemmisíteni.
A támadások következményei Románia területén is érezhetők voltak: Galați városában dróndarabok hullottak le, amelyek megrongáltak egy melléképületet és egy villanyoszlopot. Sérültekről nem érkezett jelentés, de a katasztrófavédelem elővigyázatosságból evakuálta a környék lakóit, mivel a törmelékek robbanóanyagot tartalmaztak.
A gázhálózat üzemeltetője, a Distrigaz biztonsági okokból megszakította a gázszolgáltatást az érintett környéken.
A román védelmi minisztérium élesen elítélte az orosz támadásokat, amelyek szerintük a regionális biztonságot és a NATO stabilitását is veszélyeztetik.
Ukrajna nem elégszik meg szimbolikus gesztusokkal
A ciprusi EU‑csúcstalálkozó után a német kancellár arról beszélt, hogy Ukrajna számára egy többlépcsős csatlakozási folyamat lehetne a megoldás. Merz szerint mindenki számára világos: Ukrajna azonnali felvétele az Európai Unióba jelenleg nem reális.
A német javaslat lényege, hogy Ukrajna fokozatosan kapcsolódjon be az uniós intézmények munkájába, miközben folytatja a szükséges reformokat. Például részt vehetne az Európai Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság ülésein, de szavazati jog nélkül.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legnehezebb kérdés az lesz, hogyan férhet hozzá Ukrajna az uniós piachoz. Elképzelhető, hogy először csak részleges hozzáférést kapna – ahogy ez már most is történik bizonyos ukrán termékek, főleg mezőgazdasági áruk esetében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált: Ukrajna nemcsak saját magát, hanem egész Európát védi az orosz agresszióval szemben, ezért nem elégedhet meg „szimbolikus gesztusokkal”.
A török parlament elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a 15 év alattiaknak a közösségi média használatát – jelentette az Anadolu hírügynökség. A jogszabály a közzétételétől számítva hat hónap múlva lép életbe.
Az új törvény értelmében a 15 év alattiak nem regisztrálhatnak közösségi médiás felületekre, a platformokat működtető cégeknek pedig kötelességük lesz hatékony ellenőrzési rendszert bevezetni, hogy megakadályozzák a korlátozás kijátszását.
A jogszabály bővíti a szülők lehetőségeit a gyermekek képernyőidejének figyelésére, és előírja, hogy a platformoknak egy órán belül el kell távolítaniuk a káros online tartalmakat.
Ankara a korlátozást a gyermekek és fiatalok védelmével, valamint egy biztonságosabb, átláthatóbb és felelősebb digitális környezet megteremtésével indokolta, „különös tekintettel a közrend fenntartására”.
Hasonló intézkedéseket már több ország is bevezetett, köztük Ausztrália, Portugália, Franciaország és Görögország.
A múlt héten Emmanuel Macron francia elnök havi egy „digitális detoxnapot” javasolt a fiataloknak, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és 12 uniós tagállam – köztük Németország, Ausztria, Ciprus, Csehország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország – hasonló korlátozásokról egyeztetett.
Magyar Péter bejelentette, hogy Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként is szerepet kap az új kormányban. A Tisza-kormányban így külügyminiszteri feladatai mellett a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is ellátja.
A leendő kormányfő közlése szerint Orbán Anita a miniszterelnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel képviseli őt a kormányüléseken és hivatalos eseményeken.
Magyar Péter hozzátette, hogy Orbán Anita jelenleg Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság vezetőivel Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton társaságában. A megbeszélések célja, hogy Magyarország számára visszaszerezzék a befagyasztott uniós forrásokat.
A közel-keleti helyzet miatt középtávon aggasztóak lehetnek az üzemanyag-ellátás kilátásai – mondta Nicușor Dan államfő az Európai Tanács informális ülését követően.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa kiemelte: a Hormuzi-szorosnak azonnal újra meg kell nyílnia korlátozások és áthaladási díjak nélkül, a nemzetközi jog és a hajózás szabadsága elvének teljes tiszteletben tartásával, ez az egész világ számára létfontosságú. Hangsúlyozta: az Európai Unió teljes szolidaritásáról biztosítja a Közel-Kelet országait, és a diplomáciai megoldást tartja az egyetlen járható útnak a térségben zajló konfliktusok rendezésére.
Az uniós csúcs napirendjén szerepelt a 2028–2034-es többéves uniós költségvetés is. Románia egy ambiciózus, nagyobb forrásokat biztosító büdzsé mellett érvelt, amely lehetővé tenné Európa fő kihívásainak – például a biztonság és a versenyképesség erősítésének – kezelését, valamint a keleti szárny fejlesztését.
Közvetítőkön keresztül folynak tárgyalások
Az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és az elnök veje, Jared Kushner szombaton Pakisztánba utaznak, hogy ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az iráni kormány képviselőivel – közölte a Fehér Ház szóvivője. Karoline Leavitt hangsúlyozta, hogy Donald Trump elnök szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.
A béketárgyalások első fordulójában résztvevő JD Vance alelnök Washingtonból követi a fejleményeket, Donald Trump elnök oldalán, Marco Rubio külügyminiszterrel közösen – mondta el a szóvivő.
Irán továbbra is lezárva tartja a Hormuzi-szorost, amely a háború előtt a világ olajszállításainak ötödét bonyolította. Az Egyesült Államok haditengerészete pedig akadályozza az iráni hajók kijutását az Ománi-öbölből – így próbálva gazdasági nyomást gyakorolni a teheráni vezetésre.
A tegnapi erős szél tizennégy megye 56 településén okozott károkat, többnyire Moldvában. Egy huszvárosi férfi életét vesztette, miután egy épület tetőszerkezetét lesodorta a vihar és a férfira esett. A lezuhanó bádoglemezek maguk alá temették az áldozatot, és megrongálták a környéken parkoló gépkocsik egy részét is. A katasztrófavédelem képviselője, Alexandru Tătaru elmondta, hogy a férfit eszméletlen állapotban találták meg a tetőelemek alatt. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. Hargita megyében összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül tegnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást. A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint Gyergyóújfaluban, Kászonimpéren, Kászonaltízen és Kászonfeltízen voltak áramkimaradások. A brassói regionális út- és hídügyi igazgatóság közölte, hogy Brassó és Hargita megye több országútján is kidöntött fákat távolítottak el. Hargita megyében vasárnap 21 óráig sárga jelzésű meteorológiai figyelmeztetés volt érvényben, ott a szél sebessége elérte az 50-70 km/órát, a hegyekben 70-90 km/órás széllökések is voltak.
