Adásunkban Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója az általa vezetett kulturális központ következő félévi programkínálatát ismerteti, majd megtudhatják, hogyan készülnek Marosvásárhelyen a Magyar Kultúra Napjára. Ezt követően az Erdélyi Múzeum új főszerkesztőjével, Varga P. Ildikóval hallhatnak interjút. Adásunk végén pedig ismertetjük az Újvárad januári lapszámát.
A máltai Roberta Metsolát választották meg az Európai Parlament elnökének a múlt héten elhunyt olasz David Sassoli helyére.
Az Európai Néppárt politikusának három ellenjelelöltje volt: a svéd Alice Kuhnke a Zöldek, a lengyel Kosma Zlotowski az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a spanyol Sira Rego az Európai Baloldal színeiben.
Az EU legkisebb országából származó, 43 éves konzervatív politikus az uniós törvényhozás eddigi legfiatalabb elnöke, egyben két évtizede az első nő. Húsz éve tagja az EP-nek, támogatta a kötelező menekültelosztási kvótákat, és kiáll a melegek jogai mellett, de közben hazájában elutasítja az abortuszt.
Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat – két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható.
Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik – jelentette ki Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az N1 regionális hírtelevízió keddi beszámolója szerint.
Milorad Dodik azt követően jelentette be a boszniai szerb politikusok visszatérését a szövetségi intézményekbe, miután találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, aki arra kérte, ne blokkolják tovább a bosznia-hercegovinai döntéshozatalt. Néhány nappal korábban az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vetett ki Dodikra, amiért veszélyezteti Bosznia stabilitását és területi egységét.
A boszniai szerb parlament decemberben szavazta meg, hogy az országrész intézményei „átveszik” az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit. Milorad Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőinek éjszakába nyúló tanácskozása után a kormányfő közölte: sikerült megállapodniuk arról, hogy a villamos energia esetében az eddigi kilowattóránkénti 1 lejes árplafont 80 banira csökkentik, a tavaly novembertől bevezetett árkompenzáció esetében pedig a jogosultsági küszöböt az eddigi havi 300-ról 500 kilowattórára emelik.
A kompenzáció nyomán így azoknak a lakossági fogyasztóknak, akik 500 kilowattóránál kevesebb villamos energiát használnak el, 68 banit kell fizetniük kilowattóránként.
A földgáz esetében az árplafont 37-ről 31 banira csökkentik kilowattóránként, az árkompenzációt pedig az eddigi 33-ról 40 százalékra emelik, a jogosultsági küszöb pedig másfélszeresére emelkedik. Így azoknak, akik nem fogyasztanak 1500 köbméternél több gázt a november-március közötti fűtésszezonban, 22 banit kell majd fizetniük kilowattóránként.
Az intézkedések február elsejétől március 31-ig alkalmazzák, majd ezen időszak tapasztalatai alapján döntenek a továbbiakról. Hozzátette: a szakértők becslése szerint a most bejelentett intézkedések mintegy 3 milliárd lejes többletterhet rónak a költségvetésre.
A miniszterelnök ma tárgyal a villanyáram- és gázszolgáltatókkal arról, hogy az árkompenzáció figyelembe vétele nélkül kiküldött energiaszámlákat visszavonják és kijavítsák. A kormányfő közölte, hogy az érintetteknek nem kell tartaniuk attól, hogy késedelmi kamatot fizettetnek velük, vagy felfüggesztik a szolgáltatást.
A fogyasztóvédelem több energiaszolgáltatót megbírságolt amiatt, hogy figyelmen kívül hagyták a magas energiaárak miatt tavaly októberben elfogadott energiaár-kompenzálásról szóló sürgősségi kormányrendeletet, és jogtalanul magas számlákat állítottak ki a fogyasztóknak. A 37 kiszabott bírság összértéke mintegy 650 ezer lej volt.
Adásunkban Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója az általa vezetett kulturális központ következő félévi programkínálatát ismerteti, majd megtudhatják, hogyan készülnek Marosvásárhelyen a Magyar Kultúra Napjára. Ezt követően az Erdélyi Múzeum új főszerkesztőjével, Varga P. Ildikóval hallhatnak interjút. Adásunk végén pedig ismertetjük az Újvárad januári lapszámát.
A PressOne.ro portálon kedden közölt terjedelmes írás szerint a kormányfő 2003-ban leadott 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált.
Meredeken emelkedik a kórházi kezelésre szoruló, kiskorú koronavírus-fertőzöttek száma, az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké pedig egyetlen nap alatt másfélszeresére ugrott.
Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Január 16-án jelentette be az idei Baumgarten-emlékdíjasok névsorát Kukorelly Endre, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus, a díj újra alapítója.
Miközben a világ az orosz-ukrán határra figyel, egy olyan ország is készültségbe helyezi magát, amelyre a közvélemény elsőre nem gondolna. Svédország azonban ha minimálisan is, de lát esélyt arra, hogy az oroszok megtámadják Gotland szigetét.
Viharos erejű szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű és másodfokú, azaz narancssárga előrejelzéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A riasztások az ország nagy részét érintik.
A hazai gépkocsigyártó ma kiadott közleménye szerint, amelyet az Agerpres hírügynökség idéz, a Dacia 2021-ben 537 095 járművet adott el, 3,1 százalékkal többet, mint 2020-ban, és 6,2 százalékos piaci részesedést ért el Európában a magánszemélyeknek történő értékesítés szegmensében, amivel első alkalommal lett a harmadik legkelendőbb márka ebben a szegmensben.
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete egy ma kiadott közleményben búcsúzik Albert Ernő néprajzkutatótól, nyugalmazott tanártól, a Székely Mikó Kollégium volt igazgatójától, aki életének 91. évében hunyt el.
Az 2021-2022-es iskolai év második féléve hétfőn, január 17-én kezdődött és és 20 hétig tart. Az első félév január 14-én ért véget, a középiskolai tanulók, illetve a szakoktatás és a posztliceális képzés diákjai számára a téli szünidő után, január 3-án kezdődött el az oktatás, az óvodások és elemisták január 10-től folytatták a tanévet.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 8118 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 17 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
A PressOne.ro portálon kedden közölt terjedelmes írás szerint a kormányfő 2003-ban leadott 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált.
A portál oknyomozó újságírója, Emilia Şercan a Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) könyvtárában és a Nemzeti Könyvtárban végzett kutatásaira hivatkozva fogalmazta meg a plágiumvádat, de a kérdéses szövegrészekről a könyvtári szabályzatra hivatkozva nem mellékelt fotókat, hanem azok átiratát közölte cikkében.
Şercan megkeresésére a kormány sajtóirodája hétfő este küldte el Nicolae Ciucă reagálását, aki azt állítja, hogy doktorátusa saját tudományos kutatásának eredménye, amely megfelel az akkori törvényes elvárásoknak. Szó szerint ugyanígy védekezett Victor Ponta korábbi miniszterelnök, aki szintén 2003-ban védte meg doktori disszertációját, amelyről később kiderült, hogy jelentős hányadát összemásolta.
Meredeken emelkedik a kórházi kezelésre szoruló, kiskorú koronavírus-fertőzöttek száma, az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké pedig egyetlen nap alatt másfélszeresére ugrott.
A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) napi jelentése szerint hétfőn 338 fertőzött kiskorút ápoltak a romániai kórházakban, 52-vel többet mint az előző napon és több mint kétszer annyit, mint egy héttel korábban. A gyermekek körében 140 százalékos volt a növekedés egy hét alatt, míg ugyanebben az időszakban az ország Covid-kórházaiba beutalt fertőzöttek összlétszáma 45 százalékkal emelkedett 4027-re.
Intenzív osztályon már 21 kiskorút ápoltak hétfőn, nyolccal többet, mint egy nappal és kétszer annyit, mint egy héttel korábban. Miközben országos szinten (a felnőtteket is beleértve) egy hét alatt csak 17 százalékkal (485-re) emelkedett az intenzív terápiás kezelésben részesülő koronavírus-fertőzöttek száma.
Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A kutatás szerint Romániában a felnőtt lakosság 53 százaléka kapott legalább egy koronavírus elleni védőoltást. A magyarok körében 58 százalékos az oltottak aránya, Székelyföldön viszont a lakosság mindössze 39 százaléka oltatta be magát.
Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A falun élők, az alacsonyan képzettek, a rossz anyagi helyzetben lévők között magasabb az oltatlanok és az oltásszkeptikusok aránya. A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze.
A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka gondolja azt, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt.
Az erdélyi magyarságról reprezentatív mintán készült telefonos felmérést a Bálványos Intézet végezte a Transylvania Inquiry és a TT Research & Communications közvéleménykutató cégek 2021. november 16. és december 20. közötti adatfelvételével.
Január 16-án jelentette be az idei Baumgarten-emlékdíjasok névsorát Kukorelly Endre, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus, a díj újra alapítója.
A Baumgarten-díj a Baumgarten Ferenc Ferdinánd által alapított irodalmi díj és jutalom volt 1929 és 1949 között, kiosztója a Baumgarten Alapítvány volt. 2020-ban újraalapítottak Baumgarten-emlékdíj néven. 2022-ben Géczi János, Harkai Vass Éva, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Márió, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gáspár Miklós veheti át az emlékdíjat, emellett Baumgarten-emlékjutalmat kap Nagy Csilla, Vajna Ádám és Vida Kamilla. A díjátadó ünnepséget ismét elhalasztották a vírushelyzetre való tekintettel. A díjak összege idén egyenként 400.000 Ft, a jutalmak összege 200.000 Ft.
A 42 éves Roberta Metsola az Európai Néppárt jelöltje az EP elnöki posztjára. Az európai parlamenti képviselők hétfőn tisztelegnek a néhai David Sassoli emléke előtt, majd szinte biztosan a máltai Roberta Metsolát választják utódjául az Európai Parlament elnöki posztján - értesült az EU Observer.
Miközben a világ az orosz-ukrán határra figyel, egy olyan ország is készültségbe helyezi magát, amelyre a közvélemény elsőre nem gondolna. Svédország azonban ha minimálisan is, de lát esélyt arra, hogy az oroszok megtámadják Gotland szigetét.
A Bild című német lap információi szerint a svéd hadsereg péntek óta katonákat és fegyvereket szállít a Gotlandra, a Balti-tenger legnagyobb szigetére. Stockholm ugyanis látja annak lehetőségét, hogy orosz támadás érheti a 60 ezer lakosú balti szigetet. A lap úgy tudja, már péntek reggel katonák és Stridsfordon 90 típusú páncélozott személyszállító járművek érkeztek a 23 ezer lakosú Visby városába, hogy biztosítsák a város kikötőjét. Este aztán az amerikai légierő C-17-es katonai gépe szállt le a közeli repülőtéren, amely további száz svéd katonát hozott a szigetre. Mindez a nem NATO-tag svédek és Amerika között régóta fennálló katonai együttműködés keretében történt.
Viharos erejű szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű és másodfokú, azaz narancssárga előrejelzéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A riasztások az ország nagy részét érintik.
A prognózis szerint hétfő délután 4 órától kedd reggel 8 óráig rossz időre figyelmeztető másodfokú riasztás lesz érvényben a Déli-Kárpátok és a Kárpát-kanyar magaslatain, a Keleti-Kárpátok északi részében és helyenként az Erdélyi-szigethegységben, ahol a széllökések sebessége meghaladhatja a 110-140 kilométert óránként. Havazni is fog, és a szél miatt hóviharok keletkeznek. A meteorológusok szerint hétfőn délutánig az ország legnagyobb részében felerősödik a szél. Egy másik, rossz időre figyelmeztető elsőfokú riasztás a hegyvidéket, illetve Erdély, Moldva és Olténia déli részét érinti, és hétfő délután 4 órától kedd reggel 8 óráig lesz érvényben. A meteorológusok szerint heves szélre és mérsékelt havazásra kell számítani. A hegyekben a légmozgás sebessége elérheti a 80-110 kilométert óránként, a többi területen pedig a 65-70, elszigetelten pedig a 80 kilométert óránként. A meteorológusok szerint a szeles idő a keddi nap folyamán is kitart, emiatt egy harmadik elsőfokú riasztást is kiadtak. Ez kedd reggel 8 és este 8 óra között lesz érvényben az ország keleti és középső részében, és helyenként a déli és a délkeleti országrészben, illetve hegyvidéken is.
A hazai gépkocsigyártó ma kiadott közleménye szerint, amelyet az Agerpres hírügynökség idéz, a Dacia 2021-ben 537 095 járművet adott el, 3,1 százalékkal többet, mint 2020-ban, és 6,2 százalékos piaci részesedést ért el Európában a magánszemélyeknek történő értékesítés szegmensében, amivel első alkalommal lett a harmadik legkelendőbb márka ebben a szegmensben.
A magánvásárlók körében Franciaországban a legkelendőbb márka a Dacia, de további kilenc európai országban (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Magyarország és Horvátország) az első 5 legnépszerűbb márka között található, Németországban pedig az első 10 között szerepel. A gépkocsigyártó a Sandero és a Duster modellek népszerűségének köszönheti sikerét. A környezetkímélő járművek szegmensében a tavaly tavasszal piacra dobott Dacia Spring modellből 27 876 darabot adtak el, és 2021 végéig több mint 46 000 megrendelést regisztráltak, ugyanakkor a Dacia Spring modell rosszul teljesített az Európában forgalmazott autók biztonságával foglalkozó szervezet töréstesztjén, ám jelenleg ez a legolcsóbb elektromos autó Európában.
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete egy ma kiadott közleményben búcsúzik Albert Ernő néprajzkutatótól, nyugalmazott tanártól, a Székely Mikó Kollégium volt igazgatójától, aki életének 91. évében hunyt el.
Albert Ernő 1932-ben született Csíkdánfalván, iskoláit Csíkszeredában, majd Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végezte. Már gyakorló tanárként, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban kezdett népköltészettel – gyűjtéssel foglalkozni. Népköltészeti kutatásait összekapcsolta a kollégiumban hagyományossá vált gyűjtéssel, melyet Vass Tamás indított el az 1860-as években és Konsza Samu tett híressé 1957-ben megjelent kötetével. Tanítványaival mintegy 3000 csíki és háromszéki népballadát, illetve változatot gyűjtött össze, ezekből 425 darab Háromszéki népballadák cím alatt jelent meg 1973-ban, a dallamokat magnetofonról Szenik Ilona jegyezte le, a kötetet pedig Faragó József előszava nyitja. Albert Ernő munkásságát többek között a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, Kriza János-életműdíjjal, Háromszék Kultúrájáért-díjjal, illetve Sepsiszentgyörgy Pro Urbe-díjjal tüntette ki.
A Tanügyi Szabad Szakszervezeti Szövetség és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet figyelmeztető sztrájkot tart szerdán, január 19-én.
Az érdekvédelemi szervezetek vezetősége azt nyilatkozta, hogy a tagság meghallgatása után döntött a munkabeszüntetés mellett. A figyelmeztető sztrájk szerdán 11 órától 13 óráig fog tartani. A szakszervezetek tiltakozását a többi között az váltotta ki, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni képviselőikkel a 2017-es közalkalmazotti bértörvényben rögzített fizetésemelésről, és az oktatás államkasszából történő továbbra sem éri el a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát. A tanügyben dolgozók amiatt is elégedetlenek, hogy továbbra sem kapták meg a munkakörülményeiknek megfelelő bérpótlékokat, a kisegítő személyzet túlóráit pedig nem fizetik ki.
Az 2021-2022-es iskolai év második féléve hétfőn, január 17-én kezdődött és és 20 hétig tart. Az első félév január 14-én ért véget, a középiskolai tanulók, illetve a szakoktatás és a posztliceális képzés diákjai számára a téli szünidő után, január 3-án kezdődött el az oktatás, az óvodások és elemisták január 10-től folytatták a tanévet.
A második félév június 10-én ér véget. A következő vakáció a húsvéti szünidő lesz, amelyik április 15-től, péntektől május elsejéig, vasárnapig tart. A nagyobb diákok a novemberi kényszervakációs hetet áprilisban, az iskola másként hetén pótolják be. A tizenkettedik osztályosoknak május 27-én, pénteken van az utolsó oktatási nap, míg a nyolcadik osztályosoknak június 3-án, szintén pénteken. A szakiskolába járóknak egészen július elsejéig tart a tanév. Az érettségire való beiratkozási időszak május 23–27-én lesz, majd június 6–15. között a szóbeli, míg június 20–23. között az írásbeli vizsgákat tartják. A nyolcadik osztályosok képességfelmérő vizsgájára május 30. és június 3. között lehet beiratkozni, majd június 14–17. között lesz a megmérettetés.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 8118 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel és 17 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
A Stratégiai Kommunikációs csoport vasárnapi jelentése szerint az elmúlt 24 órában Bukarestből (1236), valamint Temes, Kolozs, Ilfov, Suceava, Bihar, Brassó és Iaşi megyéből jelentették a legtöbb új koronavírusos esetet. A legkevesebb megbetegedést Kovászna, Mehedinţi, Olt, Ialomiţa és Gorj megyében regisztrálták. Bukarest a piros zónában marad, a fertőzöttségi ráta vasárnap 5,17 ezrelék, míg az előző napon 4,62 ezrelék volt. Vasárnap Hunyad megye is piros zónába került, miután 3,19 ezrelékre emelkedett a fertőzöttségi ráta. Piros zónás még Arad (3,26), Bákó (3,27), Hargita (3,04), Szilágy (3,12), Hunyad (3,52), Beszterce-Naszód (4,18), Máramaros (4,38), Szeben (4,27), Bihar (4,81), Szatmár (4,43), Konstanca (4,12), Kolozs (8,37), Suceava (6,13), Temes (6,24), Brassó (5,45) és Ilfov (5,5) megye. Jelenleg az ország nyolc megyéje sárga zónás.
A PressOne.ro portálon kedden közölt terjedelmes írás szerint a kormányfő 2003-ban leadott 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált.
A portál oknyomozó újságírója, Emilia Şercan a Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) könyvtárában és a Nemzeti Könyvtárban végzett kutatásaira hivatkozva fogalmazta meg a plágiumvádat, de a kérdéses szövegrészekről a könyvtári szabályzatra hivatkozva nem mellékelt fotókat, hanem azok átiratát közölte cikkében.
Şercan megkeresésére a kormány sajtóirodája hétfő este küldte el Nicolae Ciucă reagálását, aki azt állítja, hogy doktorátusa saját tudományos kutatásának eredménye, amely megfelel az akkori törvényes elvárásoknak. Szó szerint ugyanígy védekezett Victor Ponta korábbi miniszterelnök, aki szintén 2003-ban védte meg doktori disszertációját, amelyről később kiderült, hogy jelentős hányadát összemásolta.
