Manchester régió korábbi polgármestere hétfőn vette át a brit kormányfői posztot: a Munkáspárt július 17-i rendkívüli kongresszusán választották meg a párt élére Keir Starmer utódjaként, aki június 22-én jelentette be lemondását a sorozatos belpolitikai botrányok és a májusi helyhatósági választásokon elszenvedett súlyos vereség után. Burnham jelöltségét a 403 fős képviselőcsoportból 379-en, valamint mind a 11, a párthoz kötődő szakszervezet támogatta.
A hivatalos váltáshoz Burnhamnek előbb parlamenti mandátumot kellett szereznie, amit egy manchesteri időközi választáson ért el. Hétfőn III. Károly király fogadta a Buckingham-palotában, és formálisan megbízta a kormányalakítással – ezzel Andy Burnham lett az Egyesült Királyság 59., egyben a Munkáspárt nyolcadik miniszterelnöke, aki többek között iparfejlesztést és üzletbarát gazdaságpolitikát ígér.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy hétfőn személyesen találkozik Polgár Judit sakknagymesterrel, és felkéri a köztársasági elnöki tisztség betöltésére az új Alkotmány elfogadásáig.
A kezdeményezés előzménye, hogy vasárnap tizenhat ismert tudományos, kulturális és sportéleti szereplő levélben javasolta Polgár Juditot államelnöknek.
Magyar Péter Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: Magyarországnak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet, és személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezné, ha Polgár Judit elvállalná a felkérést. A jelölés hátterében Sulyok Tamás bejelentése áll, aki szombaton aláírta a saját elmozdítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást.
A javaslat vitát váltott ki: többek között Márki-Zay Péter is bírálta azt, Magyar Péter pedig reagált a kritikákra.
Mint arról korábbi híradónkban is beszámoltunk ma, július 20-án reggel 10 órától eindult a magánszemélyek online jelentkezése a 2026-os roncsautó-programra, amelyet a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM), a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmény működtet.
A jelentkezés kizárólag online, a Környezetvédelmi Alapkezelőerre a célra létrehozott platformján (afm.ro) keresztül lehetséges - ahol a regisztráció megkönnyítésére útmutató videót is közzétettek.
A jelentkezési időszak december 31-ig, illetve a pénzkeret kimerüléséig tart. A lakossági szakasz idei költségvetése 300 millió lej, amelyet a jármű típusa szerint osztanak el: 165 millió lej belső égésű motoros és hibrid új autókra, 120 millió lej elektromos, plug-in hibrid és hidrogén üzemanyagcellás autókra, valamint 15 millió lej motorkerékpárokra és elektromos motorkerékpárokra. Dízelüzemű járművek vásárlását idén nem támogatják.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő 10 órától kedd 10 óráig Olténia déli részén, Munténia déli, középső és keleti régióiban, valamint Dobrudzsa délnyugati térségében a hőmérséklet-páratartalom index meghaladja a kritikus 80-as értéket, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig eléri a 34-35 Celsius-fokot.
Az éjszaka hőmérsékleti minimumok általában 19-20 fok körül alakulnak. A sárga jelzésű riasztás Konstanca, Brăila, Ialomița, Călărași, Ilfov, Giurgiu, Teleorman, Olt és Dolj megyére, valamint Bukarestre vonatkozik.
Ugyanakkor az Országos Meteorológiai Szolgálat felhőszakadásokra és viharokra figyelmeztető előrejelzéseket is kiadott hétfőn. A meteorológusok szerint hétfőn 12 és 22 óra között narancssárga, illetve kedden reggel 10 órától este 22 óráig sárga jelzésű riasztás lesz érvényben Moldva nagy részén, Munténia északi és középső régióiban, Dobrudzsa északi részén, valamint helyenként a Déli- és a Keleti-Kárpátokban. Ezekben a térségekben heves széllökésektől kísért felhőszakadások és jégeső várható. A szél sebessége elérheti a 70-90 kilométer/órát. Rövid idő 25-50 liter, helyenként 60-70 liter csapadék hullhat négyzetméterenként.
A vasárnp esti felhőszakadás több településen, köztük Bușteni üdülővárosban is jelentős károkat okozott - a villámárvíz elöntötte a város utcáit, autókat sodort el illetve két járókelőt is.
Manchester régió korábbi polgármestere hétfőn vette át a brit kormányfői posztot: a Munkáspárt július 17-i rendkívüli kongresszusán választották meg a párt élére Keir Starmer utódjaként, aki június 22-én jelentette be lemondását a sorozatos belpolitikai botrányok és a májusi helyhatósági választásokon elszenvedett súlyos vereség után. Burnham jelöltségét a 403 fős képviselőcsoportból 379-en, valamint mind a 11, a párthoz kötődő szakszervezet támogatta.
A hivatalos váltáshoz Burnhamnek előbb parlamenti mandátumot kellett szereznie, amit egy manchesteri időközi választáson ért el. Hétfőn III. Károly király fogadta a Buckingham-palotában, és formálisan megbízta a kormányalakítással – ezzel Andy Burnham lett az Egyesült Királyság 59., egyben a Munkáspárt nyolcadik miniszterelnöke, aki többek között iparfejlesztést és üzletbarát gazdaságpolitikát ígér.
Még mindig nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség informatikai rendszerei, miután az intézményt a múlt héten nagyszabású kibertámadás…
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn az állami egészségügyi dolgozók a közalkalmazotti bértörvény miatt. A munkabeszüntetés reggel 9-től 11 óráig tartott több…
A magyar férfi junior kézilabda-válogatott hosszabbítás után 34-32-re legyőzte Svédországot a romániai korosztályos Európa-bajnokság vasárnapi, kolozsvári döntőjében. A döntőben a…
Eladásra kínálják az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) elleni kibertámadás során ellopott adatokat. Az intézmény történetének legsúlyosabb műszaki incidenseként…
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent…
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség…
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert. A radikális döntés…
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott…
A parlamenti pártok vezetői a hét elején ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megállapodásra jussanak az új egységes bérezési törvényről.A cél, hogy Románia teljesítse a helyreállítási tervben vállalt kötelezettségeit, megőrizze az uniós forrásokat, és igazságosabb bérezési rendszert vezessen be.
A megbízott munkaügyi miniszter szerint a szakszervezetek és a közszféra béremelési igényei meghaladják a 20 milliárd lejt, miközben a helyreállítási terv keretében erre mindössze 12,1 milliárd lej áll rendelkezésre. A Szociáldemokrata Párt jelezte: csak olyan törvényt támogat a parlamentben, amely nem csökkenti a közalkalmazottak jövedelmét.
Az AUR bejelentette, hogy nem szavazza meg a tervezetet, mert álláspontja szerint az nem valósítja meg a kormány által ígért reformot. Az új bérezési törvényt egy hónapon belül el kell fogadnia a parlamentnek, ellenkező esetben Románia végleg elveszíthet csaknem 800 millió eurónyi uniós támogatást.
Még mindig nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség informatikai rendszerei, miután az intézményt a múlt héten nagyszabású kibertámadás érte.A hatóság közlése szerint jelenleg a teljes informatikai infrastruktúra újratelepítése zajlik.
Az ügynökség közleményében hangsúlyozza, hogy az adatokról több biztonsági mentés is készült, így azok helyreállíthatók, a támadás következményeiről megjelent találgatások pedig nem felelnek meg a valóságnak. Az online szolgáltatások egyelőre továbbra sem érhetők el. Az intézmény tájékoztatása szerint a rendszerek működését fokozatosan állítják helyre, miután minden egyes elemet ellenőriztek és biztonságossá tettek.
A kibertámadás körülményeinek vizsgálata még folyamatban van.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak hétfőn az állami egészségügyi dolgozók a közalkalmazotti bértörvény miatt. A munkabeszüntetés reggel 9-től 11 óráig tartott több száz kórházban országszerte, ebben az időszakban csak a sürgösségi eseteket látták el.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség mai közleménye szerint a tiltakozók fő követelése a személyzet megtartása, a tisztességes munka- és bérezési feltételek biztosítása, valamint a lakosság minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének garantálása az állami egészségügyi rendszerben. A szakszervezet emellett igazságos és méltányos, a szakszervezetekkel egyeztetett közalkalmazotti bértörvényt követel, amely felszámolja az egyenlőtlenségeket, védi az alkalmazottak jövedelmét, és elismeri az állami egészségügyi rendszerben dolgozók munkáját.
A figyelmeztető sztrájkot július 28-tól határozatlan idejű általános sztrájk követheti.
A magyar férfi junior kézilabda-válogatott hosszabbítás után 34-32-re legyőzte Svédországot a romániai korosztályos Európa-bajnokság vasárnapi, kolozsvári döntőjében.
A döntőben a magyar válogatott végig kiegyenlített küzdelmet vívott a svédekkel, akik kettőnél több góllal egyetlen pillanatra sem tudtak ellépni a riválistól. A ráadást, és különösen annak második felét jobban bírták idegekkel a nagyszerűen és olykor hősiesen védekező magyarok, akik így végül kétgólos különbségű sikert arattak. A magyarok a múlt héten Csehországot, Szlovéniát és Lengyelországot is legyőzték, így százszázalékos mérleggel zárták a csoportkört. A középdöntőben 40-24-re kikaptak Svédországtól, de nyertek a házigazda Románia ellen, majd a negyeddöntőben Németországot, az elődöntőben pedig Szlovéniát búcsúztatták, így 1998 és 2004 után harmadszor jutottak a legjobb négy közé a korosztályos kontinensviadalon. Előbb bronzérmesek, utóbbi alkalommal negyedikek lettek, vagyis először játszhattak döntőt.
Eredmény, döntő: Magyarország-Svédország 34-32 (16-15, 28-28, 30-30) - hosszabbítás után
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását - jelentette be szombaton a magyar államfő. Az MTI tudósítása szerint a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
A parlament hétfőn fogadta el a módosítást. A köztársasági elnöknek jogilag három lehetősége volt: öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást, tiltakozásul lemond, vagy - ha úgy ítéli meg, hogy a módosításkor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket - az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Az államfő a közösségi oldalára szombaton feltöltött videóban azt mondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így "az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni". "Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek - jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után - eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje" - fogalmazott Sulyok Tamás.
A Tisza Párt szerint pártpolitikai kötődés nélküli köztársasági elnökre lenne szükség. Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán írt erről, miután Sulyok Tamás államfő bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnök mandátuma így július 20-án 0 órától megszűnik. "A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet" - fogalmazott posztjában a kormányfő.
Eladásra kínálják az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) elleni kibertámadás során ellopott adatokat.
Az intézmény történetének legsúlyosabb műszaki incidenseként jellemzi az esetet: rendszerei kedd óta nem működnek, beleértve az e-Terra kataszteri alkalmazást és az intézmény e-mail-címeit is. A hivatal szerint a rendszerek helyreállítása a hét végéig várható.
A Public Record oknyomozó portál szerint a támadó egy adatkereskedelmi oldalon közzétett hirdetésben azzal fenyegetőzött, hogy törli a biztonsági mentéseket is, és állítása szerint hozzáfért a hivatal rendszereinek forráskódját tároló szerverekhez is.
Egy izraeli kiberbiztonsági cég, a Kela szerint a támadó világszerte légitársaságoktól, bankoktól és kormányoktól származó érzékeny adatokat értékesítő kiberbűnöző.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) közölte, hogy szakemberei együttműködnek a kataszteri hivatallal az incidens kezelésében. Egy forrás szerint a hatóságok elemzik a támadás mögött álló csoporttól kapott váltságdíjkövetelést.
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
A múlt hónapban elfogadott jogszabály értelmében két nagykorú személy, akár azonos nemű is, szerződést köthetne közjegyző előtt, ami lehetővé tenné számukra a vagyonjogi ügyek valamint a mindennapi élet ügyeinek rendezését.
Az államfő szerint azonban a jogszabály nem „csupán megkönnyítette volna az adminisztratív ügyintézést”, hanem „egy új, a házassághoz hasonló jogi intézményt” hozott volna létre. Jelezte, hogy kész aláírni egy újabb, a hozzátartozó személyek jogállásáról szóló törvényt, amennyiben az nem ásná alá a férfi és nő közötti kapcsolatként felfogott házasság alkotmányos védelmét.
Az előterjesztő kormánypártok azzal indokolták a tervezetet, hogy a lengyelországi szabályozást összhangba kell hozni az európai uniós szabályokkal és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert.
A radikális döntés hátterében egy mély belső konfliktus áll: a volt miniszter azzal vádolta meg az ukrán hadsereg főparancsnokát, hogy döntéseivel megosztja a fegyveres erőket és gyengíti a védelmi képességeket.
Zelenszkij szerint a védelmi miniszter felmentésének oka a tárca és a hadsereg vezetése közötti kommunikáció hiánya. Csütörtök este megerősítette, hogy Jevhenyij Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetőjét javasolja a posztra.
A háborús helyzetben ez a belső törés komoly aggodalmat keltett a nyugati szövetségesek körében is.
Közben Ukrajna ismét orosz hajókat támadott, ezúttal a Fekete-tengeren. Az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka, Bródi Róbert a Telegramon azt írta, hogy a célpontok között kilenc teherszállító hajó, egy olajszállító tartályhajó, egy gázszállító és egy vontatóhajó volt.
Tájékoztatása szerint a pénteki művelettel együtt összesen 159 orosz hajót ért ukrán dróntámadás az Azovi- és a Fekete-tengeren a július 6-án indított "Molocska" hadművelet keretében.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott bérhátralékának kifizetéséről szól.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július elején fordult a testülethez, miután a bukaresti ítélőtábla első fokon a kormánynak kedvezőtlen döntést hozott: a kabinetnek 4,8 milliárd lejt kellene kifizetnie, amely a késedelmi kamatok miatt naponta további 48 millió lejjel – mintegy 9 millió euróval – nő. A kormány megtámadta a döntést, a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki az őszi tárgyaláson.
A parlamenti pártok vezetői a hét elején ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megállapodásra jussanak az új egységes bérezési törvényről.A cél, hogy Románia teljesítse a helyreállítási tervben vállalt kötelezettségeit, megőrizze az uniós forrásokat, és igazságosabb bérezési rendszert vezessen be.
A megbízott munkaügyi miniszter szerint a szakszervezetek és a közszféra béremelési igényei meghaladják a 20 milliárd lejt, miközben a helyreállítási terv keretében erre mindössze 12,1 milliárd lej áll rendelkezésre. A Szociáldemokrata Párt jelezte: csak olyan törvényt támogat a parlamentben, amely nem csökkenti a közalkalmazottak jövedelmét.
Az AUR bejelentette, hogy nem szavazza meg a tervezetet, mert álláspontja szerint az nem valósítja meg a kormány által ígért reformot. Az új bérezési törvényt egy hónapon belül el kell fogadnia a parlamentnek, ellenkező esetben Románia végleg elveszíthet csaknem 800 millió eurónyi uniós támogatást.
