Visszautasította a bukaresti orosz nagykövetség a román hatóságok vádjait, amelyek szerint Oroszországnak köze volt a brassói Carfil fegyvergyárnál szeptember 14-én történt tűzesethez – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A diplomáciai képviselet szerint a román fél nem mutatott be bizonyítékokat állításai alátámasztására. A nagykövetség kedd esti Facebook-bejegyzésében megerősítették, hogy Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet aznap bekérették a román külügyminisztériumba. A román fél tiltakozott Oroszországnak az incidensben való állítólagos szerepvállalása miatt, a diplomata azonban megalapozatlannak és rágalmazónak nevezte a vádakat. Kijelentette, hogy Moszkva sem Romániában, sem más országokban nem tervezett, nem irányított és nem hajtott végre szabotázsakciókat. Lipajev a fekete-tengeri hajózási incidensekért sem tartja felelősnek Oroszországot. Az ezzel kapcsolatos vádakat politikai cinizmusnak és képmutatásnak minősítette. A bukaresti orosz nagykövetség szerint a térségben kizárólag Ukrajna és az őt fegyverekkel támogató országok veszélyeztetik a hajózás biztonságát. A diplomáciai képviselet szerint Lipajev arra intette a román felet, hogy ismerje fel: Romániára nem Oroszország jelent veszélyt, hanem az, hogy engedelmesen követi a NATO és az Európai Unió szerinte valóságtól elszakadt vezetésének eszkalációs politikáját.
Korábban a román külügy is beszámolt arról, hogy Dan Neculăescu tárcavezető bekérette a minisztériumba kedden Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet a brassói Carfil fegyvergyárnál szeptember 14-én történt, Oroszországból irányított szabotázsakció ügyében. A külügyminisztérium közleménye szerint a román fél határozottan tiltakozott a történtek miatt, és közölte, hogy a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok igazolják az orosz fél felelősségét. Románia elítélte az orosz erők kereskedelmi hajók elleni rendszeres fekete-tengeri támadásait is. A román külügyminisztérium szerint ezek sértik a nemzetközi jogot, veszélyeztetik a hajózás biztonságát és szabadságát, és tovább rontják a térség biztonsági helyzetét.ű
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és az Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hétfői bejelentése szerint három külföldi - két fehérorosz és egy ukrán - állampolgár ellen gyűjtöttek bizonyítékokat, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjai, és érintettek voltak a brassói tűzesetben.
November elsejétől olcsóbb lesz a távfűtés Romániában, miután a hőenergia áfája (TVA) a nyári időszakban alkalmazott 21 százalékos normál kulcsról a kedvezményes 11 százalékrara csökken. A kedvezmény a téli időszakban, azaz novembertől jövő év március végéig lesz érvényes, és mintegy 8 százalékkal mérsékli a végső árat.
Jelenleg egy gigakalória ára körülbelül 400 lej, november 1-je után pedig 365–370 lej lesz, vagyis a távfűtési rendszerre csatlakozott fogyasztók minden elfogyasztott gigakalória után körülbelül 30 lej megtakarításban részesülnek. A tényleges számla összege azonban függ a fogyasztástól, valamint a helyi tarifáktól és támogatásoktól is.
Az áfakulcs változása nemcsak a távfűtési rendszerre csatlakoztatott egyéni fogyasztókat és lakótársulásokat, érinti, hanem többek között a kórházakat, oktatási intézményeket, civil szervezeteket és egyházi intézményeket is.
2027. március 31. után az áfakulcs visszatér 21 százalékra.
A félelem rendszere címmel kétnapos tudományos konferencia zajlik a bukaresti Liszt Intézetben. A kedden kezdődött, román nyelven zajló konferencia célja, hogy az 1956-os magyar forradalom romániai következményeit több nézőpontból, a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben vizsgálja.
Szerdán, a konferencia zárónapján három előadáson vehetnek részt az érdeklődők. Elsőként 18 órától Csendes László, az egykori Securitate ügynökdossziéit átvizsgáló intézet (CNSAS) igazgatótanácsi tagja tart előadást A romániai egyházak és vallási közösségek üldözése az 1956-os magyar forradalom utáni években címmel. Ezt követően Cristian Vasile, a Nicolae Iorga Történettudományi Intézet kutatója az 1956-os magyar forradalomnak a romániai cenzúrára gyakorolt hatásáról értekezik, majd Denisa Bodeanu, a CNSAS leváltárosa A kommunista börtönöktől a felügyelet alatti szabadságig című előadásában idézi fel Márton Áron püspök meghurcolásának történetét.
Az 1956-os magyar forradalom romániai hatásait bemutató konferencia végén, 19:30 órától Kissné Hlatki Katalin, Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Perca bukaresti római katolikus érsek megnyitja a Találkozások Márton Áron püspökkel - Márton Áron 130 című vándorkiállítást. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös tárlata a püspök életútját, történelmi szerepét és máig érvényes szellemi örökségét mutatja be. Márton Áron életútja a püspök gondolatai, valamint korabeli fényképek és levéltári dokumentumok segítségével elevenedik meg. A bemutatott források a Gyulafehérvári Érseki Levéltárból és más gyűjteményekből, köztük a CNSAS levéltárából származnak. Márton Áron történetét ugyanakkor két, valós visszaemlékezések alapján megformált fiktív szereplő elbeszélésén keresztül is megismerhetik a látogatók. Ezek a történetek QR-kódok segítségével magyar, román és angol nyelven hallgathatók meg.
Nicuşor Dan államfő a leghatározottabban elítélte az Orosz Föderáció bármilyen részvételét Románia területén elkövetett szabotázscselekményekben, hozzátéve, hogy az ilyen cselekmények elfogadhatatlanok, és súlyosan sértik hazánk szuverenitását és biztonságát. Az elnök a Fekete-tengeren nemrég történt incidensekre tért ki. Az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy egyetlen külföldi szervezetnek sincs joga ilyen módon fellépni Románia vagy más európai állam területén. Évek óta Oroszország a legkülönbözőbb eszközöket vet be az európai demokráciák gyengítésére. A választási folyamatokra gyakorolt befolyásolási kísérletek, a dezinformációs kampányok, az információs háború, a kibertámadások és a szabotázscselekmények mind része annak a hibrid háborúnak, amelyet Oroszország folytat Európa ellen – közölte az államfő.
Visszautasította a bukaresti orosz nagykövetség a román hatóságok vádjait, amelyek szerint Oroszországnak köze volt a brassói Carfil fegyvergyárnál szeptember 14-én történt tűzesethez – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A diplomáciai képviselet szerint a román fél nem mutatott be bizonyítékokat állításai alátámasztására. A nagykövetség kedd esti Facebook-bejegyzésében megerősítették, hogy Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet aznap bekérették a román külügyminisztériumba. A román fél tiltakozott Oroszországnak az incidensben való állítólagos szerepvállalása miatt, a diplomata azonban megalapozatlannak és rágalmazónak nevezte a vádakat. Kijelentette, hogy Moszkva sem Romániában, sem más országokban nem tervezett, nem irányított és nem hajtott végre szabotázsakciókat. Lipajev a fekete-tengeri hajózási incidensekért sem tartja felelősnek Oroszországot. Az ezzel kapcsolatos vádakat politikai cinizmusnak és képmutatásnak minősítette. A bukaresti orosz nagykövetség szerint a térségben kizárólag Ukrajna és az őt fegyverekkel támogató országok veszélyeztetik a hajózás biztonságát. A diplomáciai képviselet szerint Lipajev arra intette a román felet, hogy ismerje fel: Romániára nem Oroszország jelent veszélyt, hanem az, hogy engedelmesen követi a NATO és az Európai Unió szerinte valóságtól elszakadt vezetésének eszkalációs politikáját.
Korábban a román külügy is beszámolt arról, hogy Dan Neculăescu tárcavezető bekérette a minisztériumba kedden Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet a brassói Carfil fegyvergyárnál szeptember 14-én történt, Oroszországból irányított szabotázsakció ügyében. A külügyminisztérium közleménye szerint a román fél határozottan tiltakozott a történtek miatt, és közölte, hogy a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok igazolják az orosz fél felelősségét. Románia elítélte az orosz erők kereskedelmi hajók elleni rendszeres fekete-tengeri támadásait is. A román külügyminisztérium szerint ezek sértik a nemzetközi jogot, veszélyeztetik a hajózás biztonságát és szabadságát, és tovább rontják a térség biztonsági helyzetét.ű
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) és az Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hétfői bejelentése szerint három külföldi - két fehérorosz és egy ukrán - állampolgár ellen gyűjtöttek bizonyítékokat, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjai, és érintettek voltak a brassói tűzesetben.
A következő napokban elfogadhatja a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást – értesült az Agerpres kormányzati forrásokból. A döntést pénteken vagy…
Hivatalos látogatást tesz kedden a Moldovai Köztársaságban Luca Niculescu miniszterelnök, aki hivatalba lépése óta első alkalommal utazik külföldre. A kormány…
Elfogadott a szenátus egy törvénytervezetet, amely életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését a közutakon elektromos rollerrel vagy elektromos kerékpárral…
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon…
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu…
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök öngyilkos döntésnek minősítette az adók és illetékek esetleges emelését 2027-ben, hozzátéve, hogy a szövetség nem fog támogatni…
Bécs, Nagyvárad és Debrecen ad otthont a Musicum Laude nemzetközi bel canto énekverseny karácsonyi kiadásának, amelynek döntőjét december 21-éntartják Debrecenben…
Legalább egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült a Kijevet mára virradó éjszaka ért, ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadásban. Az ukrán…
Izraelben ma reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, melyeken az ország történetének huszonhatodik parlamentjét, kneszetjét választják meg. Negyvenöt éve a legmagasabb részvételi…
A világ leggazdagabb 0,1 százaléka, vagyis 8 millió ember több szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a világ népességének legszegényebb 44 százaléka, azaz…
A következő napokban elfogadhatja a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást - értesült az Agerpres kormányzati forrásokból. A döntést pénteken vagy a jövő hétre tervezett kormányülésen hozhatják meg. Luca Niculescu miniszterelnök a kabinet parlamenti beiktatásakor sürgős feladatnak nevezte a költségvetés kiigazítását, és hangsúlyozta, hogy azt a hiány növelése nélkül kell végrehajtani. A kormányfő a további prioritások között említette a jövő évi költségvetés elfogadását, a téli energiaellátás biztonságának szavatolását és az uniós helyreállítási alap forrásainak maradéktalan felhasználását.
Hivatalos látogatást tesz kedden a Moldovai Köztársaságban Luca Niculescu miniszterelnök, aki hivatalba lépése óta első alkalommal utazik külföldre. A kormány tájékoztatása szerint a román miniszterelnököt moldovai hivatali kollégája, Vasile Tofan, valamint a parlament elnöke, Igor Grosu és Maia Sandu államfő is fogadja Chișinăuban.
Elfogadta a szenátus azt a jogszabályjavaslatot, amely szerint a 35 éven aluliaknak a jelenlegi 15 százalék helyett mindössze 5 százalékos önrészt kellene fizetniük, ha az Új otthon program keretében 70 ezer és 140 ezer euró közötti finanszírozással vásárolnak lakást. A kedvezményt azok vehetnék igénybe, akik az adásvételi előszerződés megkötésekor még nem töltötték be a 35. életévüket. A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.
Elfogadott a szenátus egy törvénytervezetet, amely életkortól függetlenül kötelezővé tenné a bukósisak viselését a közutakon elektromos rollerrel vagy elektromos kerékpárral közlekedők számára. A jogszabályjavaslatot 98 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el. A hagyományos kerékpárral közlekedők esetében továbbra is csak 16 éves kor alatt lenne kötelező a sisak használata az úttesten. A szenátus első házként tárgyalta a jogszabályjavaslatot, amelyről a képviselőház szavaz döntő házként.
A közigazgatási reformnak a közszolgáltatások javítását és az állami kiadások csökkentését kell eredményeznie, a települések összevonása pedig nem önkéntes alapon történne - jelentette ki Sorin Grindeanu. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke elmondta, hogy a közigazgatási reform előkészítésével foglalkozó testületnek mielőbb ki kell dolgoznia a települések összevonásának feltételeit. Hangsúlyozta, hogy a döntéseknél nem kizárólag a lakosságszámot, hanem más szempontokat is figyelembe kell venni. A PSD elnöke szerint a reformot parlamenti felelősségvállalásával kellene elfogadnia a kormánynak, még a jövő évi költségvetés jóváhagyása előtt, hogy az intézkedések pénzügyi hatásait vegyék figyelembe a büdzsé összeállításakor. Grindeanu hangsúlyozta, hogy a PSD ragaszkodik mind a helyi, mind a központi közigazgatás reformjához.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a parlamentben kijelentette, hogy a reformról parlamenti vitát kell folytatni, és nem lehet figyelmen kívül hagyni az állampolgárok akaratát. 'Véleményem szerint ez antidemokratikus intézkedés lenne' - fogalmazott az RMDSZ szóvivője. Csoma Botond hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem ellenzi a reformot, de az nem sértheti az etnikai közösségek jogait, amelyeket nemzetközi egyezmények is védenek.
Az év első kilenc hónapjában 24,17 milliárd lejjel 78,3 milliárd lejre csökkent Románia államháztartási hiánya, ami a bruttó hazai termék (GDP) 3,81 százalékának felel meg - derül ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból. A tavalyi év azonos időszakában a deficit még 102,47 milliárd lej, a GDP 5,31 százaléka volt. A hiány nominálisan több mint 23 százalékkal, GDP-arányosan pedig 1,5 százalékponttal mérséklődött. A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetési bevételek 11,9 százalékkal nőttek az első kilenc hónapban, miközben a kiadások 5,5 százalékkal emelkedtek.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök öngyilkos döntésnek minősítette az adók és illetékek esetleges emelését 2027-ben, hozzátéve, hogy a szövetség nem fog támogatni ilyen intézkedést. A Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta: a társadalom, a gazdaság és az állampolgárok már nem bírják elviselni, nincs miből fizetniük, ezért bármilyen adóemelés megbocsáthatatlan hiba lenne a kormány részéről. Felidézte, hogy tavaly átverték őket, hiszen a koalícióban megkérdezték, hány százalékkal emelik a helyi adókat, mire azt válaszolták, hogy 70 százalékkal, ennek ellenére bizonyos esetekben 200 és 300 százalékkal magasabb helyi adót kellett fizetniük az embereknek - mondta az RMDSZ elnöke.
Bécs, Nagyvárad és Debrecen ad otthont a Musicum Laude nemzetközi bel canto énekverseny karácsonyi kiadásának, amelynek döntőjét december 21-én tartják Debrecenben - közölték a szervezők az MTI-vel. A jelentkezés október 12-én indult és december 1-jéig tart. A verseny december 1. és 7. között videós előválogatással kezdődik, amit énekmesterekből álló zsűri bírál el. A jelöltek listája december 7-én jelenik meg. A továbbjutóknak az elődöntőre és a meghallgatásra december 19-én Bécsben vagy december 20-án Debrecenben kell megjelenniük, attól függően, hogy melyik város van közelebb az otthonukhoz. A döntő és az operagála december 21-én lesz a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban. A verseny díjalapja 30 000 euró. A nemzetközi zsűrit operaházak castingigazgatói és menedzserek alkotják. December 14-18. között Nagyváradon mesterkurzust is tartanak a résztvevőknek egy világsztár tanárral.
Legalább egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült a Kijevet mára virradó éjszaka ért, ballisztikus rakétákkal végrehajtott orosz légitámadásban. Az ukrán főváros hat kerületében keletkeztek károk, a Pivdennij hidat, a Dnyipro folyó egyik legfontosabb átkelőjét is találat érte. A Kijevet a hétfő esti óráktól több hullámban ért légicsapásokban többszintes lakóépületek, családi házak, egészségügyi intézmények, egy metróállomás, az egyik egyetemi kollégium, egy irodaház, egy közigazgatási épület és több jármű is megrongálódott - számolt be a rendőrség sajtószolgálata.
Izraelben ma reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek, melyeken az ország történetének huszonhatodik parlamentjét, kneszetjét választják meg. Negyvenöt éve a legmagasabb részvételi adatokat mérték az első órákban. Három és fél hónappal korábban oszlatták fel a kneszetet, a legutóbbi parlamenti választást pedig négy évvel ezelőtt tartották, amely Benjamin Netanjahu győzelmével zárult. A választók este tíz óráig adhatják le szavazatukat a 36 párt valamelyikére. A hivatalos eredményeket várhatóan csütörtök délután, de legkésőbb péntek estig hozzák nyilvánosságra.
A világ leggazdagabb 0,1 százaléka, vagyis 8 millió ember több szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a világ népességének legszegényebb 44 százaléka, azaz 3,5 milliárd ember összesen - hívta fel a figyelmet az Oxfam segélyszervezet a novemberi törökországi ENSZ éghajlati csúcstalálkozó (COP31) előtt. A leggazdagabbak hozzájárulása a mai szélsőséges hőhullámokhoz csaknem 400-szor nagyobb, mint a legszegényebb 50 százaléké. Az elemzés rámutatott, hogy világszerte mintegy 250 ezer ember használ magángépet, de ezek a repülők tavaly összesen 16 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe. A magángépek két másodperc alatt több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit a világ legszegényebb 50 százalékába tartozó egy ember egy év alatt termel.
A következő napokban elfogadhatja a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást - értesült az Agerpres kormányzati forrásokból. A döntést pénteken vagy a jövő hétre tervezett kormányülésen hozhatják meg. Luca Niculescu miniszterelnök a kabinet parlamenti beiktatásakor sürgős feladatnak nevezte a költségvetés kiigazítását, és hangsúlyozta, hogy azt a hiány növelése nélkül kell végrehajtani. A kormányfő a további prioritások között említette a jövő évi költségvetés elfogadását, a téli energiaellátás biztonságának szavatolását és az uniós helyreállítási alap forrásainak maradéktalan felhasználását.
