Adásunkban szólunk az idei Kölcsey-díjakról és a száz évvel ezelőtt született Erdélyi Helikon mozgalomról, majd interjút hallhatnak Gálfalvi Ágnessel, a marosvásárhelyi Lector Kiadó főszerkesztőjével.
Bukaresti Rádió/SRR
A Kölcsey-díjat olyan személyeknek – olykor intézményeknek – adományozzák, akik sokat tettek az aradi magyarságért, és önzetlen szolgálatukkal a helyi magyar kulturális, oktatási, egyházi vagy közösségi életet gyarapították, gazdagították. Idén Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át a kitüntetést. Erről hallhatunk Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállításában.
A marosvásárhelyi székhelyű Lector Kiadó Doina Gecse-Borgovan Haza: úton című prózakötetével vett részt idén a bukaresti Liszt Intézet által szervezett Irodalmi szálak elnevezésű kortárs irodalmi és műfordítói minifesztiválon. A kiadó főszerkesztőjével, Gálfalvi Ágnessel Forró László készített interjút.
Erdélyi Helikon (1926-2026) címmel tartott előadást Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Dávid Gyulát a Kolozsvári Rádió munkatársa, László Tibor kérte mikrofonhoz az előadást követően.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy elkészült az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciamegállapodás tervezete. A héten háromoldalú találkozót tartanak Abu-Dzabiban az ukrán, amerikai és orosz delegációk részvételével, ahol a tárgyalási kereteket véglegesítik. Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll „valódi lépésekre” egy tartós béke érdekében, és számít az amerikai támogatásra a helyreállítási és gazdasági dokumentumok kidolgozásában. Az elnök úgy véli, a pénteken életbe lépett eszkalációcsökkentő intézkedések erősítik a lakosság bizalmát, és segítik a háború lezárásához szükséges feltételek megteremtését.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 50 százalékról 18-ra csökkenti az indiai termékekre kivetett vámokat, miután India vállalta, hogy leállítja az orosz olaj vásárlását.
Narendra Modi miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy India nagy mennyiségben vásárol majd amerikai olajat, szenet, technológiát és mezőgazdasági termékeket. A megállapodás része lehet a venezuelai olajimport is.
A bejelentés egyelőre nem tartalmaz pontos dátumokat vagy hivatalos dokumentumokat. A Fehér Ház még nem adott ki elnöki rendeletet a vámcsökkentésről - mutat rá a Reuters.
Az Európai Ügyészség egy kiterjedt autócsalási hálózatot leplezett le, amely súlyosan megrongálódott vagy totálkáros amerikai autókat hozott be Európába, majd…
A jogszabályjavaslatot 97 támogató és egy ellenszavazattal, hét tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A többpárti parlamenti kezdeményezésként, több mint…
A Clinton házaspár végül beleegyezett, hogy tanúskodjon az amerikai Képviselőház felügyeleti bizottsága előtt a Jeffrey Epstein-ügyben. A döntés azután született,…
Az EU külügyi vezetője szerint „rendkívül veszélyes” lenne egy külön európai hadsereg létrehozása a NATO mellett. Egy norvégiai biztonsági konferencián…
Az Európai Uniónak valódi föderációvá kell válnia, különben elkerülhetetlenné válik a gazdasági lemaradás és a deindusztrializáció – erre figyelmeztetett Mario…
A 2025-2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – közölte az európai projektekért…
A döntés automatikusan született meg, miután a kormány ellen benyújtott két bizalmatlansági indítványt elutasította a parlament. A miniszterelnök, Sébastien Lecornu…
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtestületi tagjainak többsége támogatásáról biztosította Ilie Bolojan pártelnököt. Az alakulat hétfőn késő este kiadott közleménye…
Kérte a nyugdíjazását a bukaresti ítélőtábla alelnöke, aki többek szerint megerősítette, hogy a legfelsőbb bíróság elnökének a hivatalát jóval meghaladó…
A magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát…
Negyvenegyre emelkedett a crans-montanai szilveszteri tűzvész halálos áldozatainak száma. A helyi hatóságok közlése szerint egy 18 éves svájci fiatal a…
Az Európai Ügyészség egy kiterjedt autócsalási hálózatot leplezett le, amely súlyosan megrongálódott vagy totálkáros amerikai autókat hozott be Európába, majd újszerűként értékesített – köztük Romániában is.
A járműveket csak felületesen javították, sok esetben rejtett hibákkal, működésképtelen biztonsági rendszerekkel kerültek vissza a forgalomba, komoly veszélyt jelentve a vásárlókra.
A hálózat hamis papírokkal és fedőcégekkel kerülte el a vám- és áfafizetést.
A nyomozás több európai országra kiterjed, Romániában is tartottak házkutatásokat, és több gyanúsítottat őrizetbe vettek. A kár értéke több tízmillió euróra tehető.
A jogszabályjavaslatot 97 támogató és egy ellenszavazattal, hét tartózkodás mellett fogadta el a felsőház.
A többpárti parlamenti kezdeményezésként, több mint 250 törvényhozó támogatásával előterjesztett tervezet jogi értelemben meghatározza a nőgyilkosság (femicídium) fogalmát, előírja az ezzel kapcsolatos adatok gyűjtését és évi rendszerességgel történő közzétételét, védelmet biztosít a nőgyilkosság nyomán árván maradt kiskorúaknak, és súlyosbító körülménynek minősíti a kiskorú jelenlétében elkövetett tettlegességet.
A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy nemi alapú erőszak esetén a hatóságok feljelentés hiányában, hivatalból is eljárást indíthatnak.
A tervezetről a képviselőház szavaz döntő házként.
A Clinton házaspár végül beleegyezett, hogy tanúskodjon az amerikai Képviselőház felügyeleti bizottsága előtt a Jeffrey Epstein-ügyben. A döntés azután született, hogy a republikánus többségű bizottság előkészítette a kongresszus megsértése miatti eljárást Bill és Hillary Clinton ellen, ami akár pénzbírsággal vagy börtönnel is járhatna.
A bizottsági elnöke, James Comer közölte: bár a házaspár vállalta a megjelenést, a megállapodás még nem végleges, és nem vonják vissza automatikusan a felelősségre vonási kezdeményezést. A republikánusok hónapok óta követelik a Clintonoknak szóló idézés teljesítését, miután újra előtérbe került Bill Clinton korábbi kapcsolata Epstein-nel.
A bizottságban több demokrata képviselő is a teljes átláthatóság mellett szavazott, támogatva a Clintonnal szembeni eljárás előmozdítását.
Az EU külügyi vezetője szerint „rendkívül veszélyes” lenne egy külön európai hadsereg létrehozása a NATO mellett. Egy norvégiai biztonsági konferencián felszólaló Kaja Kallas úúgy vélte, egy kettős katonai struktúra válsághelyzetben összezavarná a parancsnoki láncot, és gyengítené a közös fellépést. Hangsúlyozta: az európai védelmi együttműködésnek a NATO-t kell erősítenie, nem pedig párhuzamos rendszert építenie.
A konferencián a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre emlékeztetett: Norvégia a NATO első védelmi vonala Oroszországgal szemben, és az európai hozzájárulás a szövetséghez jóval nagyobb annál, mint amit egyes amerikai nyilatkozatok sugallnak.
Kallas szerint nincs törés a NATO és az EU között, de Európának tovább kell erősítenie saját védelmi képességeit, hogy hosszú távon is biztonságban legyen.
Az Európai Uniónak valódi föderációvá kell válnia, különben elkerülhetetlenné válik a gazdasági lemaradás és a deindusztrializáció – erre figyelmeztetett Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke.
Szerinte a globális rend összeomlott, az Egyesült Államok vámokkal sújtja Európát, Kína pedig stratégiai ellátási láncokat tart ellenőrzése alatt.
Draghi úgy véli, az EU ott erős, ahol már részben föderális – például a kereskedelemben és a versenypolitikában –, de más területeken a tagállami megosztottság bénítja a döntéshozatalt. A volt miniszterelnök szerint Európának közös iparpolitikára, nagyobb stratégiai autonómiára és gyorsabb, egységes döntéshozatalra van szüksége ahhoz, hogy megőrizze globális súlyát.
A 2025-2026-os tanévre járó összesen 310,2 millió lej tanszertámogatást töltöttek fel a szociális elektronikus kártyákra – közölte az európai projektekért és beruházásokért felelős minisztérium.
Az uniós alapokból finanszírozott tanszertámogatásban a hátrányos helyzetű óvodások és iskolások részesülnek.
A minisztériumi közlemény értelmében a kártyákra hétfőn feltöltött összeg egy része az előző tanévre, a másik része a jelenlegi tanévre jár. A 2024-2025-ös tanévre 115 ezer, az idei tanévre 620 kedvezményezettnek utaltak tanszertámogatást.
A döntés automatikusan született meg, miután a kormány ellen benyújtott két bizalmatlansági indítványt elutasította a parlament.
A miniszterelnök, Sébastien Lecornu pénteken élt az alkotmány 49.3-as cikkelyével, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadjon el törvényeket.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a baloldali pártok egy része emiatt kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – sikertelenül, miután a Szocialisták a kormány mellé álltak. Cserébe több engedményt kaptak, köztük a nyugdíjkorhatár-emelés elhalasztását a 2027-es elnökválasztás utánra.
Franciaországban lassan három éve nincs stabil többség. A jelenlegi miniszterelnök két elődje is a költségvetés körüli vitákba bukott bele, miközben az országra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fékezze az államadósság növekedését.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtestületi tagjainak többsége támogatásáról biztosította Ilie Bolojan pártelnököt. Az alakulat hétfőn késő este kiadott közleménye szerint az országos politikai büró tagjai közül 47-en támogatták Ilie Bolojant, hárman ellene szavaztak. A bizalmi szavazást maga a pártelnök kérte.
A vezető testület ugyanakkor elutasította Bolojan javaslatát, amely szerint menesztették volna a legutóbbi választásokon a leggyengébben teljesítő tíz megyei szervezet vezetőségét.
Az ülésen Ilie Bolojan miniszterelnök és Alexandru Nazare pénzügyminiszter ismertették a gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomag főbb irányvonalait. A pénzügyi tárca vezetője elmondta, a csomagot úgy állították össze, hogy összhangban legyen Románia makrogazdasági céljaival.
Az intézkedéscsomag két részre osztható. Az egyik az állami támogatások rendszerének átalakítását célozza, a másik a mikrovállalkozásokat, illetve a teljes üzleti szférát érintő adókedvezményekről szól.
A Szociáldemokrata Párt ragaszkodik hozzá, hogy az általa javasolt szolidaritási csomagot beépítsék az idei állami költségvetésbe, jelentette ki Sorin Grindeanu, a PSD elnöke. Az alternatíva az lenne, hogy a kormány külön csomagban, parlamenti felelősségvállalással fogadja el a kért intézkedéseket.
A csomag célja a nyugdíjasok és más kiszolgáltatott csoportok védelme a megszorítások hatásaitól. Grindeanu azt is közölte, hogy lezárultak a tárgyalások a gazdaságélénkítő csomagról és a közigazgatási reformról, és a PSD támogatja, hogy a kormány sürgősségi eljárásban fogadja el ezeket.
A liberálisok szerint meg kell vizsgálni a Szociáldemokrata Párt által javasolt szolidaritási csomag költségvetési vonzatát, nehogy veszélybe kerüljenek az elmúlt időszakban elért eredmények a pénzügyi egyensúly helyreállítása terén.
Kérte a nyugdíjazását a bukaresti ítélőtábla alelnöke, aki többek szerint megerősítette, hogy a legfelsőbb bíróság elnökének a hivatalát jóval meghaladó befolyása van az igazságszolgáltatásra.
Az 51 éves Ionela Tudor jelenleg a bukaresti ítélőtábla közigazgatási osztályát vezeti. Az ő nevéhez fűződik továbbá a Nicolae Ciucă plágiumügyében hozott vitatott döntés. A bíró azzal az indokkal függesztette fel a volt miniszterelnök doktori dolgozatának vizsgálatát, hogy az elmarasztalás destabilizálná a kormányt.
Ionela Tudor nyugdíjazási kérelmét február 5-én tárgyalja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Emlékezetes, hogy egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón – amelyen a bukaresti ítélőtábla vezetése reagált a Recorder tényfeltáró riportjára - különös jelenet zajlott. Miközben az elnök, Liana Arsenie válaszolt a kérdésekre, a mellette ülő Ionela Tudor a telefonjára nézett, majd azt mondta: „Hívott… Hívott Lia, megyek beszélek vele”, és kiment. Visszatérve egy üzenetet is felolvasott, amely szerint „kizárt, hogy Predoiu közbelépett”. A jelenet többek szerint megerősítette azt a feltételezést, hogy egyes bírák a legfelsőbb bíróság elnöke, Lia Savonea informális befolyása alatt állhatnak.
A szenátus elnöke továbbra is a liberális Mircea Abrudean. Az új alelnökök: Liviu Mazilu és Paul Stănescu a PSD-ből, Laurențiu Plăeșu az AUR-ból és Mihai Coteț a PNL-ből. A titkári és háznagyi tisztségeket többek között Doina Federovici, Vasile Blaga, Cristian Ghinea és Novák Levente töltik be.
A képviselőház is jóváhagyta új házbizottságát. Alelnök lett Natalia Intotero, Geanina Șerban, Adrian Cozma és Cătălin Drulă. A titkárok és háznagyok között Ovidiu Ganț, Simona Bucura Oprescu és Magyar Lóránd is szerepel. A házelnöki tisztséget Sorin Grindeanu szociáldemokrata elnök tölti be.
A frakciók bejelentették új vezetőiket is a tavaszi ülésszakra. A képviselőházban névváltoztatást jelentett be a Fiatal Emberek Pártjának frakciója, amely ezentúl Egyesülve Romániáért néven működne, ám a párt elnöke tiltakozott a döntés ellen, eljárási vitát jelezve.
A magyarországi Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és "az arányos választási rendszer helyreállításáról" szóló törvényjavaslatát - jelentette be tegnap Dobrev Klára, a párt elnöke. Hozzátette: ezt a javaslatot az eddigiektől eltérően nemcsak a kormányváltás után, hanem még a jelenlegi parlamenti ciklusban is be fogják nyújtani. Mint mondta, már mintegy félmillió határon túli regisztrált az április 12-i magyarországi parlamenti választásokra és ez szerinte nem véletlen.
Negyvenegyre emelkedett a crans-montanai szilveszteri tűzvész halálos áldozatainak száma. A helyi hatóságok közlése szerint egy 18 éves svájci fiatal a kórházban hunyt el sérülései következtében. A Le Constellation bárban január elsején keletkezett tüzet az eddigi vizsgálatok szerint tűzijáték okozta, amely meggyújtotta az alagsor hangszigetelő anyagát. A korábbi hivatalos jelentés 40 halottról és 116 sérültről szólt, közülük sokan továbbra is kórházi ellátásra szorulnak több európai országban.
Az Európai Ügyészség egy kiterjedt autócsalási hálózatot leplezett le, amely súlyosan megrongálódott vagy totálkáros amerikai autókat hozott be Európába, majd újszerűként értékesített – köztük Romániában is.
A járműveket csak felületesen javították, sok esetben rejtett hibákkal, működésképtelen biztonsági rendszerekkel kerültek vissza a forgalomba, komoly veszélyt jelentve a vásárlókra.
A hálózat hamis papírokkal és fedőcégekkel kerülte el a vám- és áfafizetést.
A nyomozás több európai országra kiterjed, Romániában is tartottak házkutatásokat, és több gyanúsítottat őrizetbe vettek. A kár értéke több tízmillió euróra tehető.
