Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3771 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak…
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem…
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza…
Az energiaárak emelkedése az egyik fő témája az uniós energiaügyi miniszterek luxemburgi tanácskozásának. Az iráni, ukrajnai és jemeni konfliktusok jelentősen…
68-ra emelkedett a Madrid közelében történt vasúti szerencsétlenség halálos áldozatainak száma, írja a Reuters. Pedro Sánchez miniszterelnök háromnapos nemzeti gyászt…
A bukaresti ítélőtábla jogerősen harminc nappal meghosszabbította Călin Georgescu volt államfőjelölt előzetes letartóztatását. A döntéssel megváltoztatták az alsóbb fokú bíróság…
Az oktatási rendszer decentralizálását és a bürokrácia csökkentését nevezte elsőrendű feladatának a nemrég beiktatott oktatási miniszter. Sorin Costreie közlése szerint…
Nyolcszázmilliós eurós hitelt vesz fel a Nuclearelectrica SA a cernavodai atomerőmű egyes blokkjának korszerűsítésére az Európai Beruházási Banktól (EBB). Az állami többségi tulajdonban lévő vállalat részvényesi közgyűlése tegnap jóváhagyta a hitelszerződés megkötését - közölte az energiaügyi minisztérium.
A szaktárca szerint az Európai Unió fejlesztési bankja már jóváhagyta a projekt finanszírozását. A Nuclearelectrica részvényesei 22 éves futamidőt, valamint a tőketörlesztésre vonatkozó négyéves türelmi időt akarnak belefoglalni a finanszírozási szerződésbe. A hitel igénybevétele a tőkeösszeg 80 százalékára kiterjedő állami garanciának a hatályba lépésétől is függ – tájékoztat a minisztérium.
A beruházás eredményeként az erőmű 1-es blokkja további 30 évig üzemelhet. Az atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát képes fedezni.
A rendőrség szerint a füsttel járó tüzet a repülőtér tűzoltói gyorsan eloltották, a feltételezett elkövetőt pedig a helyszínen azonosították. A román állampolgárságú nő több pszichiátriai intézmény nyilvántartásában is szerepel páciensként. Orvosi vizsgálatok után a közlekedési rendőrségre viszik kihallgatásra, az ügyben rongálás és testi sértés gyanújával folyik nyomozás.
A hatóságok szerint a történtek nem okoztak fennakadást a légi forgalomban, sérültek és jelentősebb anyagi károk sem keletkeztek.
Kibertámadás gyanújával vizsgálja a Pentagon azt a rendkívüli eseménysorozatot, amelynek során augusztusban több amerikai katonai bázis élelmiszerraktárainak fagyasztói egyszerre hibásodtak meg. A Reuters értesülései szerint legalább hat katonai üzletet érintett az eset, és volt olyan helyszín, ahol a hűtőberendezések hőmérsékletét éjszaka távolról megemelték, így reggelre nagy mennyiségű élelmiszer megromlott. Az amerikai katonai nyomozók a francia hatóságokkal is együttműködnek, mivel októberben Franciaországban több mint 350 üzlet hűtőrendszerét érte hasonló kibertámadás.
A Pentagon egyelőre nem közölt részleteket a vizsgálatról, és azt sem tudni, sikerült-e azonosítani az elkövetőket. A szakértők szerint az ügy rávilágít arra, hogy a kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó, elavult digitális vezérlőrendszerek mennyire sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben.
A szavazatok többségének összesítése alapján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártszövetsége végzett az első helyen az előrehozott parlamenti választáson, de nem szerezte meg az önálló kormányzáshoz szükséges többséget, írja a Reuters. A jobboldali, vallásos és szélsőjobboldali pártokból álló blokk várhatóan 53 mandátumot szerez a 120 fős parlamentben, míg a Gadi Eisenkot vezette ellenzék 48 helyre számíthat.
A kormányalakításhoz szükséges 61 mandátum egyik oldalnak sincs meg, ezért hosszas koalíciós tárgyalások várhatók.
Elemzők szerint Netanjahu legnagyobb eredménye nem is a győzelem, hanem politikai túlélése, hiszen a 2023-as Hamász-támadásokat követő bírálatok ellenére továbbra is ő áll a legnagyobb parlamenti blokk élén.
Az arab pártok várhatóan rekordszámú, 19 mandátumot szereznek, és kulcsszereplői lehetnek a következő kormány megalakításának.
Három nappal a brazílai elnökválasztás elvesztése után családjával együtt az Egyesült Államokba érkezett Flavio Bolsonaro konzervatív szenátor, aki ellen odahaza korrupció vádjával vizsgálódnak.
Akárcsak négy éve apja, Jair Bolsonaro, a 45 éves politikus választási puccsal vádolta meg a brazil legfelsőbb bíróságot, valamint az újraválasztott Luiz Inácio Lula da Silva elnököt.
Kijelentette: magát tartja Brazília „jogszerű vezetőjének”. A Reuters ugyanakkor hozzáteszi, hogy Lula győzelmét nemcsak a brazil választási hatóságok ismerték el, hanem nemzetközi megfigyelők, a nemzetközi közösség, sőt Bolsonaro pártja is.
Az ügy tovább növelheti a feszültséget Latin-Amerika legnagyobb országa és az amerikai kormányzat között, amely nyíltan támogatta a Bolsonaro család politikai visszatérését.
Legalább 13 ember meghalt, amikor orosz csapás érte az ukrajnai Dnyipro központi vasútállomását. Az ukrán állami vasúttársaság közlése szerint egy sugárhajtású drón csapódott a peronba, miközben egy elővárosi vonat indulásra készült a délkeleti Zaporizzsja felé.
Közben Moszkva polgármestere közölte, hogy az ukrán erők egyetlen éjszaka alatt több mint hatszáz drónt indítottak az orosz főváros térségébe. A támadás egybeesett az orosz fővárosban zajló Oroszország-Afrika csúcstalálkozóval, illetve azzal, hogy Moszkva és Kijev novemberre újabb béketárgyalások előkészítésén dolgozik.
A Kreml szerint az egyeztetések menetrendjét a közel-keleti helyzet is befolyásolja, ezért Moszkva egyelőre nem javasolt konkrét dátumot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor azt reméli, hogy a találkozóra november 6. és 10. között Abu-Dzabiban sor kerülhet. A diplomáciai erőfeszítések részeként telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Alexander Stubb finn államfő és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök is, akik a háború lezárására szólították fel a Kreml vezetőjét.
A lépés azért figyelemre méltó, mert az elmúlt években több nyugat-európai vezető kerülte a közvetlen kapcsolatfelvételt a Kremllel, viszont az amerikai politika változása új helyzetet teremtett a konfliktus diplomáciai kezelésében.
Az energiaárak emelkedése az egyik fő témája az uniós energiaügyi miniszterek luxemburgi tanácskozásának. Az iráni, ukrajnai és jemeni konfliktusok jelentősen növelték az olaj és a földgáz árát.
Az európai referencia-gázár meghaladta a 100 eurót megawattóránként, ami 2022 decembere óta nem fordult elő. Az Európai Bizottság szerint jelenleg nem a fizikai ellátás jelent problémát, hanem az energia megfizethetősége. Az uniós gáztárolók töltöttsége jelenleg 75 százalékos.
68-ra emelkedett a Madrid közelében történt vasúti szerencsétlenség halálos áldozatainak száma, írja a Reuters. Pedro Sánchez miniszterelnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el, és teljes körű vizsgálatot ígért. Ez az idei második halálos kimenetelű baleset a Madridot Sevillával összekötő nagysebességű vasútvonalon, és a legsúlyosabb európai vasúti tragédia 2013 óta.
Az első adatok szerint egy nagysebességű vonat egy álló szerelvénynek ütközött Toledo közelében. A balesetet megelőzően egy kommunikációs hiba miatt vörös jelzés lépett életbe, majd tévesen engedélyezték az egyik vonat továbbhaladását.
A szerencsétlenség kapcsán ismét fellángolt a vita a spanyol nagysebességű vasúthálózat állapotáról. A januári baleset körülményeiről készült előzetes jelentés szerint a pálya, a sínek vagy hegesztési hiba is szerepet játszhatott a tragédiában. Az is kiderült, hogy bár évente átlagosan másfél milliárd eurót költenek a hálózatra, a források többségét új beruházásokra fordítják, miközben karbantartásra, felújításra és korszerűsítésre mindössze a kiadások 16 százaléka jut Spanyolországban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 1,87 millió lej kárt okoztak a medvék Kovászna megyében, csaknem kétszer annyit, mint tavaly egész évben. A környezetvédelmi hatóság adatai szerint 409 kárbejelentést regisztráltak, és több száz juhot, szarvasmarhát, illetve baromfit pusztítottak el a nagyvadak.
A medvék egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken is. A megye idén 86 egyed megelőző kilövésére kapott engedélyt.
A bukaresti ítélőtábla jogerősen harminc nappal meghosszabbította Călin Georgescu volt államfőjelölt előzetes letartóztatását. A döntéssel megváltoztatták az alsóbb fokú bíróság korábbi határozatát, amely házi őrizetet és hasonló hatósági felügyeletet rendelt el.
Georgescut az ügyészek azzal gyanúsítják, hogy több társával több mint egymillió eurós csalásban vett részt. A politikus november 27-éig marad előzetes letartóztatásban.
Az oktatási rendszer decentralizálását és a bürokrácia csökkentését nevezte elsőrendű feladatának a nemrég beiktatott oktatási miniszter.
Sorin Costreie közlése szerint a tanároknak kevesebb adminisztratív terhet és több időt kell biztosítani az oktatásra. A miniszter hangsúlyozta: az iskolák biztonságának növelése, az esélyegyenlőség, valamint a korai nevelés fejlesztése is a prioritások között szerepel.
A tárcavezető csütörtökön tartja első egyeztetését a diák-, hallgatói, szülői és pedagógusszervezetek képviselőivel.
Az OMV Petrom az idei év első kilenc hónapjában 4,1 milliárd lej nettó nyereséget ért el, ami 18 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A beruházások értéke 27 százalékkal, 6,6 milliárd lejre emelkedett.
A vállalat kiemelten finanszírozza a Neptun Deep földgázprojektet, a megújuló energiatermelést és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokat. A társaság szerint a fekete-tengeri gázkitermelés az előzetes terveknek megfelelően halad, a termelés beindulása 2027 első felében várható.
Nyolcszázmilliós eurós hitelt vesz fel a Nuclearelectrica SA a cernavodai atomerőmű egyes blokkjának korszerűsítésére az Európai Beruházási Banktól (EBB). Az állami többségi tulajdonban lévő vállalat részvényesi közgyűlése tegnap jóváhagyta a hitelszerződés megkötését - közölte az energiaügyi minisztérium.
A szaktárca szerint az Európai Unió fejlesztési bankja már jóváhagyta a projekt finanszírozását. A Nuclearelectrica részvényesei 22 éves futamidőt, valamint a tőketörlesztésre vonatkozó négyéves türelmi időt akarnak belefoglalni a finanszírozási szerződésbe. A hitel igénybevétele a tőkeösszeg 80 százalékára kiterjedő állami garanciának a hatályba lépésétől is függ – tájékoztat a minisztérium.
A beruházás eredményeként az erőmű 1-es blokkja további 30 évig üzemelhet. Az atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát képes fedezni.
