Ma egy olyan témára térek ki, amelyet rendszeresen alkalmazok, miután megírom a szövegeimet… mégpedig a hangos olvasásra. A közösségi médiában például egyre-másra jelennek meg olyan hirdetések, blogbejegyzések és hozzászólások, amelyek tele vannak elírásokkal, betűcserékkel, helyesírási hibákkal. Ezek kiszűrésében sokat segítene, ha a szöveg szerzője hangosan felolvasná az általa leírtakat, így valószínűleg időben észrevenné az esetleges hibákat. És most kizárólag az ember által írt szövegekről beszélek, bár a mesterséges intelligencia által szerkesztett szövegekben is rendszerint előfordulhatnak hibák.
(tovább…) Continue ReadingAz ifjúsági és a diáknyelv nyomában
Ma elsőként az ifjúsági nyelvről lesz szó, amely leginkább a szókincsében különbözik a köznyelvtől és a többi csoportnyelvtől. Mielőtt jobban belemerülnék a témába, néhány mondat erejéig kitérek az imént említett csoportnyelvre, amelyről ez olvasható a nyelvművelő szótárban: „Nyelvünk nemcsak földrajzilag, tájegységek szerint oszlik meg (ezek a nyelvjárások), hanem egyazon helyen is, »függőlegesen«, aszerint, hogy milyen társadalmi rétegek, csoportok érintkeznek általa. Elkülönül a különféle foglalkozások szókincse, kifejezéskészlete.”
(tovább…) Continue Reading„Miért csinál valaki ilyet?”
„Miért csinál valaki ilyet?” Olvastam néhány napja figyelemkeltő címként egy YouTube-videó mellett, és rögtön feltettem magamnak a kérdést, hogyan lehetett volna másként fogalmazni…
(tovább…) Continue ReadingA foci a helyesírás tükrében
Bízom benne, hogy a hölgyek nem fogják kirekesztve érezni magukat, ugyanis ma a foci kapja a főszerepet. Miért választottam ezt a témát mára? Javában zajlik Mexikóban, az Egyesült Államokban, illetve Kanadában a negyvennyolc csapatos labdarúgó-világbajnokság, amellyel sportszerkesztőként is foglalkoztam az elmúlt egy-két napban. Magát a kifejezést kötőjellel kell írni, ugyanis a szótagszám meghaladja a hatot.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben az igekötők
Ma egy olyan témáról lesz szó, amely korábban is terítékre került, de úgy érzem, érdemes visszatérni rá. Az igetős kapcsolatok írásmódjára céloztam, azonban mielőtt részletesen kifejteném a témát, emlékeztetőként felidézem, milyen igekötőkkel találkozhatunk nap mint nap…
(tovább…) Continue ReadingA helyesírási szabályzatok nyomában – 2. rész
Ma folytatjuk a kalandozásunkat a helyesírási szabályzatokkal; legutóbb azzal az információval zártam, hogy 1901-ben jelent meg A magyar helyesírás szabályai legelső kiadása. Az iskolákban azonban nem fogadták kitörő örömmel, ezért az akkori vallás- és oktatásügyi miniszter, Wlassics Gyula arra kérte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának tagját, Simonyi Zsigmondot, hogy dolgozzon ki egy rövid és könnyen érthető szabályzatot a diákoknak. Simonyi az MTA-hoz benyújtott módosítási javaslataiból „egyszerűbben fogalmazott kivonatot készített”, amelyet végül 1903-ban adtak ki Iskolai helyesírás címmel.
(tovább…) Continue ReadingA helyesírási szabályzatok nyomában – 1. rész
Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? A válaszadást Önökre bízom, én csak szeretném felvázolni a legfontosabb mérföldköveket ebben a történetben… egy részüket ma, a többit jövő csütörtökön.
(tovább…) Continue ReadingA szóismétlésektől a túlzófokig
A mai rész első felében a szóismétlésekről lesz szó, ezért gyorsan, gyorsan rátérek az írásmódjukra. A gyorsan szót ezúttal nyomatékosítás végett kettőztem meg, magamat akartam sürgetni… ilyen esetben vesszőt teszek a gyorsan, gyorsan közé. Ugyanez a helyzet többek között a várt, várt, illetve a fiam, fiam alkalmilag megismételt szavakkal is, amelyek nem alkotnak összetételt.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben a madarak és a fák
Mivel mostanában jóval több időt töltök a természetben, mint általában, már-már gyermeki lelkesedéssel várom a Föld napjának testvérünnepét, a madarak és fák napját, amelyet minden év május 10-én tartanak. Maga a megnevezés a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írandó.
(tovább…) Continue ReadingKözéppontban a magyar film… és a tánc
Ma van a magyar film napja, amelyet 2018-ban tartottak meg először. A Nemzeti Filmintézet honlapja szerint „április 30. az évfordulója Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula alkotása, A táncz címmel készült ismeretterjesztő film első nyilvános bemutatójának, ami 1901-ben volt. Az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképünkből csak fotók maradtak fenn. Azóta minden időszakban kiemelkedő filmes tehetségek alkottak, akik pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet”.
(tovább…) Continue ReadingA könyvektől a szerzői jogokig
Ma van a könyv és a szerzői jogok napja, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep és történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt az említett dátumon.
(tovább…) Continue Reading„Használni a hangot”
Minden év április 16-án van a hang világnapja, amely brazil orvosok, logopédusok, illetve énektanárok kezdeményezésére került be a köztudatba 1999-ben. Ma a Budapesthez közeli Telkiben élő ének-zene tanár, zeneterapeuta, pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember, Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó oszt meg velünk érdekes, elgondolkodtató információkat a jeles nap apropóján.
(tovább…) Continue Reading