A helyesírás szavunk megalkotója

„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet az 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.

(tovább…) Continue Reading

Főszerepben az anyanyelv

Tegnap, vagyis február 21-én volt az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részt ennek a jeles eseménynek szentelem. De mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? „Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.”

(tovább…) Continue Reading

Romantikus helyesírás

Ma romantikusabb lesz a hangulat, mint korábban; több okunk is van rá. Szó lesz a házasság világnapjáról, a házasság hetéről, illetve a sokat emlegetett Bálint-napról, amely a magyar nyelvterületen az angol név közvetlen átvétele miatt főként Valentin-napként ismerős. És nem hagyhatom ki a két kakukktojást, a rádiózás világnapját, valamint a könyvajándékozás világnapját; utóbbi célja, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet az olvasás fontosságára. 

(tovább…) Continue Reading

Főszerepben az idegenszerűségek

Ma az idegenszerűségek, vagyis a barbarizmusok kerülnek nagyító alá. Tágabb értelemben olyan nyelvi kifejezőeszközökről van szó, amelyek nem az adott nyelv sajátos, belső, történetileg kialakult törvényeit, hanem egy más, idegen nyelv jellegzetességeit tükrözik. Szűkebb értelemben a szakemberek idegenszerűségnek tekintik azokat a kifejezéseket, amelyek magyar elemekből állnak, de idegen mintára, idegen gondolkodásmódot követve jöttek létre.

(tovább…) Continue Reading

Megállunk néhány szóra – Grétsy Lászlóra emlékezünk

A mai részt egy idézettel kezdem. „Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – vallotta Grétsy László. A közismert magyar nyelvész, főiskolai tanár, rádiós és televíziós személyiség 2024. január 21-én hunyt el, február 13-án töltötte volna be a 92. életévét.

(tovább…) Continue Reading

Minden idők legtehetségesebb díszítő szépírója

Egy szomorú hírrel kezdem a nyelvi rovatunk mai részét: elhunyt Grétsy László, akit a magyar nyelvművelés örök legendájaként is emlegettek. A halálhírét A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn, kora délután, a bejelentés után egyperces csenddel emlékeztek rá. Az ismert nyelvész február 13-án töltötte volna be a 92. életévét; a következő részben kizárólag az ő munkássága kerül nagyító alá.

(tovább…) Continue Reading

Ünnepnevek… Mégis hogyan írjuk?

Ma egy olyan témáról beszélek, amely többször is előkerült az elmúlt években, de úgy érzem, hogy sohasem árt az ismétlés. Ilyenkor, az ünnepek táján egyre több hirdetés kerül az utcára, a különböző internetes oldalakra, a cégek nyereményjátékokat népszerűsítenek, köszönőleveleket küldenek a hűséges ügyfeleiknek, támogatóiknak, és közben a jókívánságok sem maradnak el. Számos idegen nyelv hatására több helyen is csupa nagy kezdőbetűs ünnepi üdvözletekkel lehet találkozni, ami a magyar helyesírás szabályai szerint helytelen.

(tovább…) Continue Reading