Miközben a mai téma után kutattam, az egyik cikkben rátaláltam Skoff Elza történetére. Az első bekezdésben csupán ennyit írtak róla: „Száztizenhat éve, 1905. november 19-én megszületett Skoff Elza, a Magyar Rádió bemondója, korrektor.” Később az is kiderült, hogy 1941 júniusától dolgozott a Magyar Rádióban bemondóként, emellett több nyelven beszélt.
(tovább…) Continue ReadingKözeledik a magyar nyelv napja
„A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele” – ezzel a címmel jelent meg egy cikk 2020. november 13-án a Múlt-kor című történelmi magazin honlapján. Mivel szeptemberben volt tíz éve annak, hogy a Magyar Országgyűlés egy határozattal november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, arra gondoltam, hogy a mai részben az anyanyelvünk kapja a főszerepet.
(tovább…) Continue ReadingA Magyar Tudomány Ünnepének margójára
„A tudomány döntő kérdése nem a »mit tudok?, hanem« a »honnan tudom, amit tudok?«. Hiszen ha nem tudom szakszerűen demonstrálni, hogy honnan tudom – akkor az nem tudomány, legföljebb hagyomány, sejtés vagy intuíció” – idéztem Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító szavait. Az ok egyszerű: november 3-án volt a Magyar Tudomány Ünnepe, amely kitüntetett esemény a magyar tudomány eredményeinek magyarországi bemutatásában.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben az animáció
„A növényevés csak akkor árt az egészségnek, ha a csősz észreveszi” – hangzik el a közismert, Kérem a következőt! című magyar rajzfilmsorozatban. A főhőse dr. Bubó, egy bagoly orvos, aki az erdő lakóit próbálja gyógyítani viszonylag kevés sikerrel. A nagyérdeműt 1974-től 1983-ig szórakoztatta: ez idő alatt három évad készült, összesen harminckilenc résszel, és bár közel négy évtized telt el az utolsó rész bemutatása óta, a sorozat a mai napig népszerű, nekem például az egyik kedvencem.
(tovább…) Continue ReadingNagyító alatt a kitüntetések és díjak
Ma a kitüntetések és díjak nevének helyesírásáról lesz szó, ugyanis számos példa van a helytelen írásmódra. Az ötletet egy, a mai naphoz köthető évforduló adta: 1833. október 21-én született Alfred Nobel svéd kémikus, vegyészmérnök, a dinamit feltalálója, a Nobel-díj alapítója. 1896. december 10-én hunyt el, a halála után pedig sokakat meglepett, amikor a végrendeletéből kiderült, hogy azt szeretné, ha a hagyatékát a fizikai, a kémiai, az élettan és orvostudományi, az irodalmi és a békedíjhoz használnák fel. Kifejezett kérése volt, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem. 1968-ban a Svéd Nemzeti Bank a Nobel-díjak kiegészítéseként megalapította a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amelynek célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése volt.
(tovább…) Continue ReadingA szerénykedő nyelvhasználat
Legutóbb a közéleti nyelvről volt szó, és egyebek között megemlítettem, hogy egy-egy szónoklatnál érdemes elkerülni a szerénykedő bevezetést vagy lezárást. Valójában ez a mondat adta az ötletet a mai témához, a szerénykedő nyelvhasználathoz.
(tovább…) Continue ReadingAz aradi vértanúktól a közéleti nyelvig
„Az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi és két pesti mártír, köztük Batthyány Lajos gróf, Magyarország első miniszterelnöke hősi viselkedésükkel megmutatták, hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni. Utolsó perceikkel is a nemzetnek és a világnak mutattak példát a magyar szabadságharcosokról, akiket sok osztrák csupán felforgató aljanépnek nézett.” Ez az idézet akár egy október 6-i megemlékezésen is elhangozhatott volna, azonban nem így történt. A Múlt-kor című történelmi folyóirat 2019. október 6-án megjelent cikkéből származik, amelynek a címe: Utolsó perceikben is félelem nélkül néztek szembe a halállal az aradi vértanúk.
(tovább…) Continue ReadingA kávé világnapjának margójára
„Van a kávé… A fekete. Olyan, mint az élet. Sötét és keserű. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem. Az iránt, akivel a kávézás élményét az ember megosztja. Attól kezdve minden csésze kávé ezt jelenti. A másikat. Még akkor is, ha nincs jelen. Emléke, emlékeztetője lesz. És ekkor már nem sötét, és nem keserű” – vallotta a kávéról Csitáry-Hock Tamás író, újságíró és kommunikációs szakember.
(tovább…) Continue ReadingA nyelvek európai napjának küszöbén
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács közös kezdeményezésére 2001 óta, vagyis pontosan húsz éve ünnepeljük a nyelvek európai napját szeptember 26-án, és mivel csak néhány nap választ el e jeles dátumtól, arra gondoltam, hogy ma ezzel a témával foglalkozom.
(tovább…) Continue ReadingHasonló alak, más jelentés: a helységtől az árúig
„Kiadó üzlethelység Soroksáron.” „70 m²-es üzlethelység kiadó.” „A helység egy hosszú évek óta jól működő, exkluzív fitneszstúdióval egy épületben található.” A három példamondatban két dolog közös: hirdetések szövegében találtam rájuk, emellett mindegyikben ott van a helység szavunk, amely ebben a szövegkörnyezetben helytelen.
(tovább…) Continue Reading„Olvasni az egyik legjobb dolog a világon”
A hét elején rábukkantam arra a hírre, hogy minden év szeptember 8-án ünnepeljük az olvasás nemzetközi napját. Már akkor eldöntöttem, hogy ezt a témát választom erre a hétre, azonban később rádöbbentem, hogy legtöbb helyen elírták a megnevezést.
(tovább…) Continue ReadingFénykép vagy fotó?
Lassan lejár a szabadságolások időszaka, az emlékekről pedig legtöbb esetben csupán egy-egy fotó árulkodik. Bár a nyelvészek azt tanácsolják, hogy alkalomadtán a fénykép főnévvel helyettesítsük a görög elemekből alkotott fotográfia nemzetközi szóból rövidült, hosszú ó betűvel írandó fotó szavunkat, úgy éreztem, hogy a korábbi mondatban nincs szükség a magyarításra. Az értelmező szótár szerint ugyanis a fénykép elsődleges jelentése fényképezéssel létrehozott, fényérzékeny papírra másolt kép. A nyaralásokon készített fotókat azonban csak nagyon kevesen hívatják elő manapság, ugyanis könnyedén visszanézhetők az okostelefon vagy a számítógép, illetve a laptop képernyőjén.
(tovább…) Continue Reading