Főszerepben az ősi igekötőnk

Ma a ki igekötő lesz a főszereplő. A leggyakoribb, ősi igekötőnk ideális a kifelé irányulás szemléltetésére, és itt a kiszól, kilép, kitesz szavakat hoznám fel példaként. Emellett a befejezettségre is utalhatunk vele egyebek között a kihirdet, kinyomtat szavakkal, sőt ellentétet, egyéb jelentésmódosítást is jelölhet. Utóbbi kategóriára jó példa a kicsomóz, a kitakar, a kinevez, illetve a kifog valakin.

(tovább…) Continue Reading

A madarakról és a fákról

Két nappal ezelőtt madarakat és fákat ábrázoló képek köszöntek vissza néhány ismerősöm közösségi oldaláról. Egyiküknél egy idézet is megjelent, amely így szól: „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez a mondat az 1835. június 26-án született Herman Ottótól származik, aki természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus volt egy személyben, legalábbis az Akadémiai Kiadó – napjainkban is folytatódó – kismonográfia-sorozata szerint, amely A múlt magyar tudósai címmel jelenik meg 1970 óta.

(tovább…) Continue Reading

Jókai nyomában

„Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon” – idézem Jókai Mórt, aki száztizennyolc éve, 1904. május 5-én, Budapesten hunyt el.

(tovább…) Continue Reading

Főszerepben a könyvtáros

„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki ma nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.

(tovább…) Continue Reading

Verne és a magyaros témák

Múlt héten Jules Verne, magyarosított nevén Verne Gyula nyomába eredtem, ugyanis száztizenhét éve, 1905. március 24-én hunyt el. Az összefoglalót azzal zártam, hogy a sokak által ismert és kedvelt francia író öt története magyar tárgyú, annak ellenére, hogy sohasem járt Magyarországon. Milyen művekről van szó? Sándor Mátyás, Várkastély a Kárpátokban, Storitz Vilmos titka, A dunai hajós, valamint a Disz úrfi és Esz kisasszony című mese; utóbbi jórészt ismeretlen. Bár tárgyi tévedések is vannak a felsorolt művekben, Verne népszerűségét ez sem csorbította Magyarországon.

(tovább…) Continue Reading

Verne nyomában

„Az amerikaiak, oroszok, németek, angolok és természetesen hazája népe, a franciák ugyanúgy magukénak vallották, mint mi. A regényein felnőtt több nemzedéknyi olvasó magától értetődő természetességgel magyarosította nevét…” – olvastam nemrég a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapján megjelent Magyar neve Verne Gyula című cikkben. Valószínűleg már sejteni lehet, hogy a mai részben a nemzetközi hősként is emlegetett Jules Verne lesz a főszereplő, ugyanis a sokak által ismert és kedvelt francia író száztizenhét éve, 1905. március 24-én hunyt el.

(tovább…) Continue Reading

A világ legelső telefonbeszélgetése

„Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre!” Így lehetne lefordítani magyarra a világ legelső telefonbeszélgetését. Száznegyvenhat éve, 1876. március 10-én, Bostonban Alexander Graham Bell felhívta az egyik szomszédos szobában ülő munkatársát, Thomas Watsont, aki sokak szerint a híres feltaláló árnyékában élt, noha ő is kulcsszerepet játszott a telefon fejlesztésében.

(tovább…) Continue Reading

A helyesírás szavunk megalkotója

„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet a ma kétszázhetvenkét éve, 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.

(tovább…) Continue Reading

Az igazi Tarzan

Kilencvennyolc évvel ezelőtt, 1924. február 17-én Johnny Weissmüller megdöntötte a 100 yardos gyorsúszás rekordját; 52.4 másodperces eredménnyel nyert. Bár látszólag nem sok keresnivalója van egy ilyen hírnek a nyelvi rovatban, én mégis úgy érzem, hogy érdemes beszélni róla. Elsősorban azért, mivel a számos Tarzan-filmből jól ismert Johnny Weismüller 1904-ben, a ma már Temesvárhoz tartozó Szabadfaluban született egy bánsági sváb család gyermekeként Weismüller János Péter néven.

(tovább…) Continue Reading

Mit enged meg a bár és a noha?

Annak ellenére, hogy börtönbüntetésre számíthat, visszatér a hazájába…” – olvastam nemrég az egyik cikkben. Az annak ellenére szókapcsolat idegen mintára terjedt el a nyelvünkben, és a nyelvészek szerint nyugodtan helyettesítjük a bár vagy a noha megengedő kötőszóval. Az eredeti mondat így hangzana kétféleképpen: „Bár börtönbüntetésre számíthat, visszatér a hazájába…” „Noha börtönbüntetésre számíthat, visszatér a hazájába…”

(tovább…) Continue Reading

Gutenberg nyomában

A kanadai újságíró és irodalomtudós, Marshall McLuhan A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt évszázadokat, és úgy vélte, hogy a könyvek előbb-utóbb elveszítik a jelentőségüket.

(tovább…) Continue Reading