Ma egyebek között szó lesz a műemlékvédelmi világnapról, valamint Zsolnay Vilmos keramikusról. Bár első hallásra úgy tűnhet, hogy nincs közük a rovat témájához, mindkettőnek vannak olyan vetületei, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak hozzá.
A hallgatók közül bizonyára többen is tudják, hogy ma van a műemlékvédelmi világnap. Az interneten számos cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, és sok helyen mindkét szót nagybetűvel kezdték. Ebben az esetben is érvényes az a szabály, miszerint a magasztos érzelmi töltet ellenére kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, nevezetes napok, időszakok, valamint a történelmi események nevét, és ebből kifolyólag a műemlékvédelmi világnapot is.
1984 óta az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS kezdeményezésére minden év április 18-án világszerte felhívják a figyelmet a műemlékekre, főként azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség.
És eljött a pillanat, amikor tisztázni kell a műemlék és az emlékmű közötti különbséget, ugyanis sokan összemossák a kettőt. A Magyar értelmező kéziszótár szerint a műemlék művészeti vagy történeti szempontból értékes épület, építmény, ezzel szemben emlékműnek nevezzük azt a nagyobb szabású építészeti vagy képzőművészeti alkotást, amely valamely eseményre vagy személyre emlékeztet, ezek emlékét örökíti meg. A műemlékek közé sorolható a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, míg a hungarikumok táborát is erősítő aradi Szabadság-szobor emlékmű. Maga a műemlékvédelem kifejezés a műemlékek intézményes hatósági megóvását és gondozását jelenti.
Bár hosszasan lehetne taglalni a műemlékkel kapcsolatos kérdéseket, itt az ideje, hogy rátérjek a másik témára. Holnap, azaz április 19-én lesz Zsolnay Vilmos keramikus születésének 196. évfordulója. Ő indította el a világhírnév felé az addig veszteségesen működő Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amely később Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. néven vált ismertté.
Az évforduló kapcsán felvetődött a kérdés, hogyan kell helyesen leírni a Zsolnay porcelán, Zsolnay kerámia vagy a Zsolnay váza szókapcsolatokat. Mivel időközben a Zsolnay személynévből márkanév lett, a szabályzat szerint, ha a márkanév után megadjuk a típus vagy dolog jelölésére szolgáló közszót, a kettőt különírjuk. Amikor a Zsolnay kimondottan személynévként szerepel, akkor a kötőjeles forma is elfogadott.