Farkas-Ráduly Melánia

Ma egy olyan témáról lesz szó, amely korábban is terítékre került, de úgy érzem, érdemes visszatérni rá. Az igetős kapcsolatok írásmódjára céloztam, azonban mielőtt részletesen kifejteném a témát, emlékeztetőként felidézem, milyen igekötőkkel találkozhatunk nap mint nap…

Ma folytatjuk a kalandozásunkat a helyesírási szabályzatokkal; legutóbb azzal az információval zártam, hogy 1901-ben jelent meg A magyar helyesírás szabályai legelső kiadása. Az iskolákban azonban nem fogadták kitörő örömmel, ezért az akkori vallás- és oktatásügyi miniszter, Wlassics Gyula arra kérte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának tagját, Simonyi Zsigmondot, hogy dolgozzon ki egy rövid és könnyen érthető szabályzatot a diákoknak. Simonyi az MTA-hoz benyújtott módosítási javaslataiból „egyszerűbben fogalmazott kivonatot készített”, amelyet végül 1903-ban adtak ki Iskolai helyesírás címmel. 

Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? A válaszadást Önökre bízom, én csak szeretném felvázolni a legfontosabb mérföldköveket ebben a történetben… egy részüket ma, a többit jövő csütörtökön.

A mai rész első felében a szóismétlésekről lesz szó, ezért gyorsan, gyorsan rátérek az írásmódjukra. A gyorsan szót ezúttal nyomatékosítás végett kettőztem meg, magamat akartam sürgetni… ilyen esetben vesszőt teszek a gyorsan, gyorsan közé. Ugyanez a helyzet többek között a várt, várt, illetve a fiam, fiam alkalmilag megismételt szavakkal is, amelyek nem alkotnak összetételt.

Mivel mostanában jóval több időt töltök a természetben, mint általában, már-már gyermeki lelkesedéssel várom a Föld napjának testvérünnepét, a madarak és fák napját, amelyet minden év május 10-én tartanak. Maga a megnevezés a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írandó.

Ma van a magyar film napja, amelyet 2018-ban tartottak meg először. A Nemzeti Filmintézet honlapja szerint „április 30. az évfordulója Zsitkovszky Béla és Pekár Gyula alkotása, A táncz címmel készült ismeretterjesztő film első nyilvános bemutatójának, ami 1901-ben volt. Az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképünkből csak fotók maradtak fenn. Azóta minden időszakban kiemelkedő filmes tehetségek alkottak, akik pályájuk során világhírűvé tették a magyar filmet”.

Ma van a könyv és a szerzői jogok napja, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep és történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt az említett dátumon.

Minden év április 16-án van a hang világnapja, amely brazil orvosok, logopédusok, illetve énektanárok kezdeményezésére került be a köztudatba 1999-ben. Ma a Budapesthez közeli Telkiben élő ének-zene tanár, zeneterapeuta, pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember, Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó oszt meg velünk érdekes, elgondolkodtató információkat a jeles nap apropóján.

Két nap múlva, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor az 1905-ben született költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még sejtelme sem lehetett róla, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz. Mint ahogy azt sem sejthette, hogy sokan fogják idézni a magyar nyelv különlegességét ecsetelő, elgondolkodtató szavait, amelyeket most felolvasok a hallgatóknak.

Ma kezdődött meg a húsvéti szentháromnap – azaz nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat –, amikor a kereszténység megemlékezik az utolsó vacsoráról, Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. És nem mellékesen nagyhét van, a nagyböjt utolsó hete, amely a virágvasárnaptól nagyszombatig terjedő időszakot öleli fel.

Március 22-én, azaz vasárnap volt a magyar fordítók és tolmácsok napja, amikor arra emlékeztünk, hogy 1974-ben aznap alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmácsképző Központja.

Többször is ünnepelünk az elkövetkező napokban: 21-én, szombaton lesz a költészet világnapja, 22-én, azaz vasárnap a magyar fordítók és tolmácsok napja, illetve a víz világnapja. Mi a közös bennük? Bár angolul a csupa nagy kezdőbetűs írásmódot használják, a magyar nyelvben mindegyik szót kis kezdőbetűvel kell írni.