Két nap múlva, május 10-én lesz a madarak és fák napja, amelynek kapcsán egy rövid idézetet szeretnék felolvasni: „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez a mondat az 1835. június 26-án született Herman Ottótól származik, aki természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus volt egy személyben. Maga a megnevezés – vagyis a madarak és fák napja – a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írandó.
(tovább…) Continue ReadingGondolatok nagycsütörtökön
Ünnepi hangulatban töltjük a következő néhány percet, hisz nagyhét van, ma pedig a Leonardo da Vinci remekművén is megörökített utolsó vacsorára emlékezünk. Ennek kapcsán szeretném felolvasni Dsida Jenő Nagycsütörtök című versét.
(tovább…) Continue ReadingA magyar költészet napja küszöbén
Holnap, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor a költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még nem is sejthette, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz.
(tovább…) Continue ReadingA színházi világnaptól Rejtő Jenőig
„Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében.”
(tovább…) Continue ReadingA csillagászati tavasz kezdetének napján
A rovatunk legutóbbi részében már utaltam a tavaszi nap-éj egyenlőségre, amely idén március 20-ra esik… tehát csillagászati értelemben ma kezdődött meg a tavasz. Az Értelmező szótár szerint „az a jelenség, illetve időpont, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszú, tehát a napkelte és a napnyugta közt 12 óra van”.
(tovább…) Continue ReadingJeles napok a böjtmás havában
Szombaton lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója, e jeles napot pedig érdemes a helyesírás szemszögéből is megközelíteni. Kezdjük a március 15–e írásmódjával. Egy-egy programajánlóban pontot tettek a 15-ös szám és a kötőjel közé, ami helytelen, ugyanis a szabályzat szerint az évet és a napot jelölő számjegyekhez pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok.
(tovább…) Continue ReadingKözeledik a nőnap
Két nap múlva, március 8-án lesz a nemzetközi nőnap, amelynek a gyökerei százhatvannyolc évvel ezelőttre nyúlnak vissza. 1857. március 8-án negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért New Yorkban. Ennek emlékére ünnepeljük a nemzetközi nőnapot. Fontos megjegyezni, hogy a helyesírási szabályzat szerint a megnevezést csupa kisbetűvel írjuk, és az sem mellékes, hogy a Boldog nőnapot kívánok! jókívánságban csupán a mondat elején lévő szó kezdődik nagybetűvel.
(tovább…) Continue ReadingArany János és Révai Miklós nyomában
Közeledik Arany János születésének az évfordulója… A magyar irodalom egyik legismertebb alakja 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán, kétszáz évvel később, 2017-ben Arany János-emlékévet ünnepeltünk az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia döntésének köszönhetően.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben az anyanyelv
Holnap, vagyis február 21-én lesz az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részben ez a jeles esemény lesz a főszereplő. Mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? „Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.”
(tovább…) Continue ReadingMagyar bál Svájcban
Az idén százhatvanegy éves Zürichi Magyar Egyesület 2025. január 25-én szervezte meg az 52. Zürichi Magyar Bált, amely a svájci magyarság egyik legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben.
(tovább…) Continue ReadingHelyesírás romantikával fűszerezve
A mai részben romantikus lesz a hangulat… több okot is találtam rá. Az egyik a február 14-i Bálint-nap, amely a magyar nyelvterületen az angol név közvetlen átvétele miatt Valentin-napként is használatos, valamint a házasság hete.
(tovább…) Continue ReadingGutenbergre emlékezünk
A kanadai újságíró és irodalomtudós, Marshall McLuhan A Gutenberg-galaxis című, 1962-ben megjelent művében végigelemezte a könyvnyomtatás óta eltelt évszázadokat, és úgy vélte, hogy a könyvek előbb-utóbb elveszítik a jelentőségüket.
(tovább…) Continue Reading