Június 23-án volt az olimpiai világnap, július 2-án a sportújságírók napját ünnepeltük, ráadásul javában zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság. Ahogy már sejthető, ma is sportos téma lesz, egyrészt azért, mert személyesen érint: 2006-ban kóstoltam bele először a sportújságírásba, és azóta is űzöm; jelenleg az egyik hetilap sportszerkesztője vagyok.
(tovább…) Continue ReadingA vizsgáktól a fesztiválokig
Mára olyan témákat választottam, amelyek rengeteg embert megmozgatnak… az első kettő szigorú szabályok közé szorított, a harmadik pedig többnyire a szórakozásról, lazaságról szól. Mire is gondoltam pontosan? A kisérettségire, az érettségire, illetve a különféle zenei, gasztronómiai vagy kulturális fesztiválokra.
(tovább…) Continue ReadingSportos különkiadás
Ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, elsősorban azért, mert javában zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, illetve az úszó-Európa-bajnokság. Az említett megnevezéseket két kötőjellel kell írni, de természetesen egyszerűsíthetünk is, például mondhatjuk azt, hogy a labdarúgók Európa-bajnoksága, valamint az úszók Európa-bajnoksága, így mindkét esetben eltűnik az első kötőjel, a második viszont kötelező. Mi az oka ennek? A szabályzat szerint, ha egy tulajdonnév valamilyen jelöletlen összetételt alkot egy köznévvel, akkor a két tagot kötőjellel kell összekapcsolni.
(tovább…) Continue ReadingA magyar feltalálók napján
„Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe.
(tovább…) Continue ReadingMagázunk, önözünk vagy tegezünk?
Ezúttal a magázásról, az önözésről és a tegezésről lesz szó, egy olyan témáról, amely a mai napig elbizonytalanít, hisz még most is magázom a szüleimet, illetve az idősebb rokonokat, ismerősöket, viszont van egy nyolcvannégy éves barátnőm, akit lassan tizennégy éve tegezek.
(tovább…) Continue ReadingGyermeknapon innen és túl
„Minden egészségesen született gyerek potenciálisan zseni, és hogyha megkapja azokat a feltételeket, azt a szeretetet, szakmai segítséget, meg ami ezzel jár, akkor minden gyerekből ki lehet hozni a maximumot, és nagyon nagy teljesítményt is tud hozni” – idéztem Polgár Juditot, a Magyar Szent István-renddel kitüntetett sakkozót, nemzetközi nagymestert, akinek az eredményeit még hosszasan lehetne sorolni.
(tovább…) Continue ReadingÚjabb fogalmazási hibák nyomában
Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben a fogalmazási hibák
Ma nagyító alá kerülnek a fogalmazási hibák, amelyekre a Nyelvművelő kéziszótárban is kitérnek; a szakkönyv szerint „a figyelmetlenség, igénytelenség sok zavart okoz a fogalmazásban”.
(tovább…) Continue ReadingA madarak és a fák napja küszöbén
Néhány éve madarakat és fákat ábrázoló képekkel találkoztam egy-egy ismerősöm közösségi oldalán, az egyik fotó mellett pedig egy idézet is megjelent, amely így szól: „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez a mondat az 1835. június 26-án született Herman Ottótól származik, aki természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus volt egy személyben.
(tovább…) Continue ReadingJókaitól a magyar nyelv hetéig
„Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon” – idézem Jókai Mórt, aki közel százhúsz éve, 1904. május 5-én, Budapesten hunyt el. Ma főként rá emlékezünk.
(tovább…) Continue ReadingA könyveket is ünnepeltük
Ezen a héten, pontosabban kedden ünnepeltük a könyv világnapját, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűkkel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep, történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt a korábban említett dátumon.
(tovább…) Continue ReadingA műemlékvédelem és Zsolnay nyomában
Ma egyebek között szó lesz a műemlékvédelmi világnapról, valamint Zsolnay Vilmos keramikusról. Bár első hallásra úgy tűnhet, hogy nincs közük a rovat témájához, mindkettőnek vannak olyan vetületei, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak hozzá.
(tovább…) Continue Reading