Farkas-Ráduly Melánia

Minden év április 16-án van a hang világnapja, amely brazil orvosok, logopédusok, illetve énektanárok kezdeményezésére került be a köztudatba 1999-ben. Ma a Budapesthez közeli Telkiben élő ének-zene tanár, zeneterapeuta, pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember, Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó oszt meg velünk érdekes, elgondolkodtató információkat a jeles nap apropóján.

Két nap múlva, azaz április 11-én lesz a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. Amikor az 1905-ben született költő papírra vetette az Ars poetica Németh Andornak című vers első két sorát – „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga” –, még sejtelme sem lehetett róla, hogy a születése napja jó pár évtized múlva a magyar költészet napja lesz. Mint ahogy azt sem sejthette, hogy sokan fogják idézni a magyar nyelv különlegességét ecsetelő, elgondolkodtató szavait, amelyeket most felolvasok a hallgatóknak.

Ma kezdődött meg a húsvéti szentháromnap – azaz nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat –, amikor a kereszténység megemlékezik az utolsó vacsoráról, Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. És nem mellékesen nagyhét van, a nagyböjt utolsó hete, amely a virágvasárnaptól nagyszombatig terjedő időszakot öleli fel.

Március 22-én, azaz vasárnap volt a magyar fordítók és tolmácsok napja, amikor arra emlékeztünk, hogy 1974-ben aznap alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmácsképző Központja.

Többször is ünnepelünk az elkövetkező napokban: 21-én, szombaton lesz a költészet világnapja, 22-én, azaz vasárnap a magyar fordítók és tolmácsok napja, illetve a víz világnapja. Mi a közös bennük? Bár angolul a csupa nagy kezdőbetűs írásmódot használják, a magyar nyelvben mindegyik szót kis kezdőbetűvel kell írni.

Múlt héten a nőket ünnepeltük, most pedig a márciusi ifjakra is emlékezünk. Három nap múlva lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulója, és úgy érzem, érdemes a helyesírás szemszögéből is megközelíteni e jeles dátumot. Kezdjük a március 15-e írásmódjával. Néhányan pontot tesznek a 15-ös szám és a kötőjel közé, ez viszont helytelen, mivel szabályzat szerint az évet és a napot jelölő számjegyekhez pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok, és ez minden egyes esetre érvényes.

Közeledik a nemzetközi nőnap, ezért ma olyan magyar hölgyekről lesz szó, akiknek a neve sokak számára ismert, és több évtized, évszázad távlatából is méltán emlékezünk rájuk.

Ma az irodalom kerül a középpontba, egyrészt azért, mert közeledik Arany János születésének a 209. évfordulója. A nagyszalontai születésű költő 1817. március 2-án látta meg a napvilágot, tehát egy év múlva, 2027-ben ünnepeljük a születésének a 210. évfordulóját.

Kedden zártuk a farsangi időszakot, tegnap volt a hamvazószerda, ma pedig torkos csütörtök van, legalábbis a magyar nyelvterületen.
A valamikor hamvas, száraz-, böjtfogó- és böjtfőszerdaként is emlegetett hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, mozgó ünnep, amelynek legkorábbi lehetséges időpontja február 4-re, a legkésőbbi pedig március 10-re esik.

Jó néhány napja minden a szerelmesek napjaként is emlegetett, kötőjellel írandó Valentin-nap körül forog, amelyet gyakran Bálint-napként is emlegetnek. Virágüzletek, szállodák, éttermek, wellnessközpontok kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat, ami azt bizonyítja, hogy mára egy teljes iparág épült a február 14-i szerelmesek napja köré, közben pedig sokak szerint elsikkad a lényeg.

Szinte hihetetlen, de hamarosan átlépünk az év második hónapjába. Februárban több jeles nap is vár ránk: 8-án lesz a házasság világnapja, 8. és 15. között a házasság hete, 11-én a betegek világnapja, 14-én a Bálint-nap, amelyet sokan Valentin-napként ismernek, míg 21-én az anyanyelv nemzetközi napját ünnepeljük. Február 17-én zárul a farsangi időszak, majd másnap, 18-án lesz a hamvazószerda, a nagyböjt első napja.