Ma az operett, opera, és a musical világába kalauzolom Önöket, természetesen anélkül, hogy bármit is megpróbálnék elénekelni.
(tovább…) Continue ReadingHogyan lett a kerékből kör?
Ma olyasvalakiről lesz szó, aki az első magyar regény szerzője, sőt nyelvújítóként is maradandót alkotott. Dugonics András piarista szerzetesről, íróról, egyetemi tanárról van szó, aki kétszáznyolcvanhárom évvel ezelőtt, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba.
(tovább…) Continue ReadingAz emberközpontú nyelvművelőre emlékezünk
Harminc évvel ezelőtt, 1993. október 11-én hunyt el a szentgáli születésű nyelvész, nyelvművelő és egyetemi tanár, Lőrincze Lajos, aki azt vallotta, hogy a „magyar nyelv jövője a magyarság jövője is”. 1939-ben megnyerte az első Jó magyar kiejtési versenyt, és akkor ismerte meg a tiszta beszéd ügyéért is küzdő Kodály Zoltánt, akivel később nagyon jó barátságba került.
(tovább…) Continue ReadingKét világnap nagyító alatt
Ma két jeles dátumról fogok beszélni: október 1-jén volt az idősek világnapja, tegnap pedig az állatok világnapja. Bár számos ellenpéldát találunk az interneten, a helyesírási szabályzat szerint mindkét megnevezést kisbetűkkel írjuk.
(tovább…) Continue ReadingA golyóstoll nyomában
Egy idézettel kezdem a mai részt, kíváncsi vagyok, rájönnek-e, kire utalt a szerző. „Rendkívül széles érdeklődési körű személyiség volt. Ma akár a végletek emberének is nevezhetnénk: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, később vámügyekkel foglalkozó hivatalnokként tevékenykedett, de nem állt messze tőle az autóversenyzés sem. S ha már erre a területre is elmerészkedett, kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amely iránt a General Motors mutatott nagy érdeklődést.
(tovább…) Continue ReadingKözéppontban a hála
Ma van a hála világnapja, és úgy érzem, ez a legideálisabb alkalom arra, hogy köszönetet mondjak Önöknek azért, mert lassan hét éve követik a nyelvi rovatot. És köszönöm a lehetőséget is, hogy itt, a rádióban beszélhetek arról, ami hosszú évek óta foglalkoztat, pontosabban a helyesírás fontosságáról… ha legalább egy emberhez eljut az üzenet, máris megérte.
(tovább…) Continue ReadingAz eufemizmus és a kakofemizmus nyomában
Ma két olyan kifejezés kerül előtérbe, amelyeket viszonylag ritkán használunk a mindennapokban, pontosabban az eufemizmusról, illetve a kakofemizmusról van szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint az eufemizmus „kellemetlennek vagy illetlennek minősülő jelenségek szépítő, enyhítő megnevezése. Általában az udvariasságnak, a szeméremnek, a hallgató iránti tapintatnak, kíméletnek a megnyilatkozása”.
(tovább…) Continue ReadingKorrektorok segédanyagai a minőségi szövegekhez
A mai részből kiderül, hogy milyen eszközökkel dolgoznak azok, akik a különféle cikkeket, könyveket, reklámszövegeket javítják. Napirenden vannak a helyesírási szabályokkal, de azt nem állíthatom, hogy mindegyiket kívülről tudják. Ennek ellenére sokan azt hiszik, hogy a helyesírás őrének is nevezett korrektor minden egyes, neki feltett kérdésre egyből képes válaszolni… bizony még azoknak a szakembereknek is segítségre van szükségük, akik huszonvalahány éve igyekeznek nyomdakésszé varázsolni a szövegeket. Számos könyv, illetve internetes forrás áll a rendelkezésükre, most ezek közül sorolok fel néhányat, a lista pedig Önöknek is segíthet.
(tovább…) Continue ReadingA magyar fotográfia napja margójára
Augusztus 29-én a magyar fotográfia napját ünnepeltük annak emlékére, hogy 1840-ben ezen a napon készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Százhetvenkilenc éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben a csinál
Ma bármennyire is szeretném, nem tudom mellőzni a csinál igét, főként azért, mert főszerepe lesz ebben a részben. Egyébként szláv jövevényszó, és az értelmező szótár szerint több dolgot is takar, például azt, hogy valamely cselekvést végez. Bár gyakran használjuk, sokan arra intenek, hogy igyekezzünk rokon értelmű szavakat találni helyette vagy írjuk körül.
(tovább…) Continue ReadingSzent István napja küszöbén
Néhány nap választ el az egyik legrégibb magyar ünnepnaptól, Szent István király napjától, a magyar államalapítás, illetve az állam több mint ezeréves folytonosságának emléknapjától. Szokás szerint idén is Budapesten lesz a központi megemlékezés, a kapcsolódó rendezvényeket pedig egyebek között így harangozták be a programturizmus.hu nevű honlapon: „Ismét eljött az idő, mikor együtt ünnepeljük Szent István királyunkat és az államalapítást. A Szent István-napi eseménysorozatot 2023-ban augusztus 18–20. között rendezik meg.
(tovább…) Continue ReadingÁllatkerti séta
Állati nap van mögöttünk, elsősorban azért, mert Magyarországon tegnap volt az állatkertek napja, ez pedig jó alkalom arra, hogy néhány szót ejtsek az állatnevek helyesírásáról, emellett olyan szólásmondásokat is megemlítek, amelyeket bizonyára gyakran hallottak, de valószínűleg sosem próbálták kideríteni, honnan erednek.
(tovább…) Continue Reading