Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? A válaszadást Önökre bízom, én csak szeretném felvázolni a legfontosabb mérföldköveket ebben a történetben… egy részüket ma, a többit jövő csütörtökön.
Kezdődhet az időutazás? Az 1832-es esztendőben járunk: megjelent a harminckét lapos, első magyar helyesírási szabályzat hétszázötven példányban. A Magyar Tudós Társaság, azaz a későbbi Magyar Tudományos Akadémia adta ki Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai címmel.
Az illetékesek csupán az akadémiai kiadványok helyesírásának egységesítését tűzték ki célként, a szabályokat azonban még a társaság tagjainak sem volt kötelező betartani. A bevezetőben ugyanis ez állt: „a Társaság szabadjokra hagyja még tagjainak is, hogy e’ szabásokat… általlátásukhoz képest követhessék”.
Ebben a szabályzatban rögzítették a hangjelölésül szolgáló betűk állományát és formáját; akkoriban harmincnyolc betűből állt az ábécé. A maihoz képest hiányzott a dz és a dzs betű, a jelenlegi c elődje pedig a cz volt, és a cs után következett a felsorolásban. Az olyan tőszavakban, mint például az asszony csonkítva jelentek meg a kétjegyű mássalhangzók, az összetett szavak tagjait pedig nemcsak kötőjellel, hanem egybe is lehetett írni. Emellett az a névelő, valamint az s kötőszó elejére hiányjelet kellett tenni. Nem mellékes, hogy az ünnepek nevét már akkor is csupa kisbetűvel írták.
Negyvennégy évet, azaz 1876-ig, a következő nagyobb horderejű szabályváltozásig ugrunk előre az időben, ugyanis akkor jelent meg A magyar helyesirás elvei és szabályai a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Eszerint el lehetett hagyni a hiányjeleket, a mely, milyen, illetve az olyan névmásokban pedig a kettőzött lly-t az egyszerű ly váltotta fel.
Mivel az új kiadás sokakat összezavart, az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja, Simonyi Zsigmond a helyesírás szabályainak újabb felülvizsgálását és korszerűsítését javasolta az Akadémiának. 1901-ben így jelent meg A magyar helyesírás szabályai legelső kiadása. Kedves hallgatóink ennyi fért a nyelvi rovatunk mai részébe, jövő héten innen folytatom, sőt az is kiderül, milyen fogadtatása volt a szabályzatnak az iskolákban.