Recep Erdogan török államfő Allah ajándékának tekinti a legutóbbi puccskísérletet. Mert mint mondta: ?alkalmat ad arra, hogy megtisztítsák a hadsereget?. Elég furcsa ajándék ez, s főleg az Istentől. Mert tudomásunk szerint a török hadsereg tisztább a török polgári világnál. A török hadsereg a modern Törökországot megalapító hadvezér, Kemal Atatürk által meghirdetett elveket követi: a demokratikus, független és civil állam létezése fölött őrködik. A török hadsereg valóban több államcsínyt is kezdeményezett, de nem a hatalom megragadásáért tette ezt, hanem csupán azért, hogy helyreállítsa a korrupció útjára, vagy más hasonló tévutakra tévedt polgári hatóságot. És az új kormányzat megválasztása után a török hadsereg mindig visszavonult a maga lövészárkába, s csak akkor jött elő onnan, ha a katonai szolgálatról szóló, 1935 óta érvényben lévő törvény szerint, helyre kellett állítania a polgári kormányzatot. S mint a történelem igazolja, a török hadsereg ezidáig becsülettel teljesítette a modern török állam megalapításakor Kemal Atatürk által reá osztott feladatot.
Nagyon gyanús ez a mostani puccs. Volt-e ilyen egyáltalán? Mert miként egy román szemtanú, egy Isztambulban tanuló román diáklány írta az Adevărulban, a katonai államcsíny valójában nem volt megszervezve katonailag. A szegény kis fiatal katonák azt hitták, hogy gyakorlatoznak, s közben a rendőrség meg a titkosszolgálat agyonlőtte őket. Kinek a lelkén szárad az ő vérük? És nem furcsa az is, hogy a puccsista légierő lényegében díszkíséretül szolgált Erdogan elnöknek ahhoz, hogy az égei-tengeri nyaralójától az elnöki repülőgéppel Isztambulba szálljon ? és ott beszédet mondjon a puccs ellen. A lázadók repülőgépei egyetlen lövést sem adta le Erdogan gépére. Ami azt a gyanút kelti, hogy csupán nagyszabású színjáték volt ez az egész puccs.
Mindenesetre a vártnál bonyolultabbá vált a helyzet. Törökország iszlamista elnöki diktatúra felé tart. Az senki számára sem kétséges, hogy Erdogan elnök iszlamista, hiszen a 7o-es és a 8o-as években törvényesen elítélték iszlamista magatartása miatt. És később, a hatalomra jutását elősegítő politikai programjában is szerepelnek iszlamista nézetek, célkitűzések. Az csak megtévesztésül szolgál, hogy a muzulmán hitszónok, Fethullah Gülen kiadatását kéri az Egyesült Államoktól. A diktátor ugyanis sajátmagán kívül nem ismer el más szónokot. Ezt már láttuk szép hazánkban, a kommunista diktátorok idején. Erdogan magatartása csak megerősíti a szabályt.
Törökország, ha a diktátor kezébe kerül ? és úgy tűnik, hogy ez már elkerülhetetlen -, sok gondot fog okozni az európai országoknak. És nemcsak politikait, hanem gazdaságit is. Amitől Isten mentsen? Lehet, hogy Erdogannak ajándék ez, de számunkra nem tekinthető annak.