Vélemény

A hét végén Erdély legnagyobb városnapjának mondott, tudott rendezvényén voltam. Harmincéves fennállása alatt letisztult a rendezvénysorozat, fokozatosan elválasztották a búzát az ocsútól, az ószer–oroszpiac–kínaibolt-hangulatú zsibvásár megszűnt, csupán egy két bóvliárus húzódott meg a kézművesvásár sátrai között.

Még vatikáni tudósító voltam, amikor viszonylag jó barátságba kerültem egy akkori magyar jezsuita pappal. S bár én ateistaként egészen más szemüvegen keresztül néztem a világot, igazi szellemi kihívás volt számomra, hogy mégis közös pontokat találjak kettőnk eltérő szemléletében.

Hogyha én színházi rendező lennék, akkor úgy fogalmazhatnék, hogy az utóbbi időben az RMDSZ-kongresszusok mindig egy prológus és egy epilógus között zajlanak.

Ha Kristály Lehel, a Bihari Napló főszerkesztője a közelmúltban nem okozott volna egy halálos áldozatokat is követelő autóbalesetet, akkor talán észre sem vettük volna, hogy megszűnt a Tusványosi nyári szabadegyetem. Pontosabban a fizika törvényeit követve nem veszett el, csak átalakult. Ennek kapcsán talán érdemes felidézni ennek a rendezvénysorozatnak a történetét.

Ma már kevesen emlékeznek az egykor népszerű filozófus, költő, esszéíró Ancsel Évára. Jómagam a múlt század hetvenes, nyolcvanas éveiben találkoztam vele, amikor a magyar televízió műsorában beszélt elsősorban etikai kérdésekről.

A falanszter szót eredetileg az utópista szocialisták egyike, a francia Charles Fourier használta a szocialista társadalom alapsejtjének megnevezésére. Szerinte a távoli jövőben az emberek kb. kétezres csoportokban élnek majd közös lakó- és munkatelepeken, amelyeken mindenki a neki legkedvesebb munkát választhatja, s egyenlő arányban részesül a közös javakból.

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának felméréséből.

Derűlátó következtetések láttak napvilágot a sajtóban az Iskola Alapítvány megrendelésére a SoDiSo Research kutatócég által készített oktatási elemzés eredményei kapcsán, a legfőbb üzenet, hogy a lemorzsolódás ellenére is jól teljesít a hazai magyar oktatás.

Az utóbbi évtizedekben Kína mind nagyobb mértékben terjeszti ki befolyását a harmadik világ országaira. Ez a törekvés Amerikában és szövetségeiben is veszélyérzetet kelt és arra készteti őket, hogy maguk is erőteljesebben latba vessék lehetőségeiket befolyásolási zónái megtartásáért, illetve a korábban elhanyagoltak megszerzéséért.