Vélemény

Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség napokban elhunyt elnökével soha nem beszéltem, de az évek során, újságírói pályámon, gyakran voltam Romániában olyan kongresszusokon, nagyobb értekezleteken, ahol a szerbiai magyarok képviseletében, meghívottként, rendszeresen ő szólalt fel.

November 1-jétől az építőiparban a bruttó minimálbér 4000 lejről 4582 lejre emelkedik, ami 14,6%-os növekedést jelent, a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban pedig 14,53%-os lesz az emelkedés, azaz a jelenlegi 3000 lej helyett 3436 lej lesz a minimálbér – közölte a RADOR Hírügynökség.

Gyakran hallani, mikor az elsőbbség kérdése kerül szóba, hogy mindenki álljon a nagyapja sírja mellé, s majd akkor… A mondat befejezése mindig az adott témához kötődik. Főként, ha nem rólunk van szó, hanem másokról: a betolakodókról, a jövevényekről.

A tömegkommunikációs szakértők mind gyakrabban mutatnak rá, hogy a jövőben semmi sem lesz olyan, amilyennek látszik. Néhány hamisítást már sikerült leleplezni.

„Nos, eddig csak én beszéltem magamról, most hallgassunk meg téged is. Mondd, mi a véleményed rólam?” Ez a rövid idézet persze csak karikatúrája az úgynevezett nárcisztikus embernek.

Mindkét esemény része volt az október végén végetérő XIV. Nemzetiségi Színházi Kollokviumnak, és egyben utalt arra is, hogy a rendezvénysorozat ezúttal alaposan túlnőtte a hagyományos kereteit, és a legkülönbözőbb szemszögekből igyekezett a színházra összpontosítani.

Mint ismeretes Romániának és Magyarországnak a háborút megelőzően komoly disputái voltak Ukrajnával, mindenekelőtt az ukrán oktatási törvény, a nyelvtörvény és a nemzeti kisebbségek jogállása kapcsán.

A falanszter szót eredetileg az utópista szocialisták egyike, a francia Charles Fourier használta a szocialista társadalom alapsejtjének megnevezésére. Szerinte a távoli jövőben az emberek kb. kétezres csoportokban élnek majd közös lakó- és munkatelepeken, amelyeken mindenki a neki legkedvesebb munkát választhatja, s egyenlő arányban részesül a közös javakból.

Furcsa nyelvi szokás kezdett elterjedni nálunk: az idősebbeket egyszerűen néninek, bácsinak szólítják a hivatalokban, orvosi rendelőben, utcán. S nem öregemberekről és öregasszonyokról van szó, hanem a pult vagy az íróasztal másik felén ülőnél pár évvel korosabb személyekről.

Ursula von der Leyen izraeli látogatása, melyre Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét is magával vitte, heveny elégedetlenséget váltott ki az Európai Tanácsban, de magában az Európai Parlamentben is.

Amikor a békében cseperedő fiúgyermek ólomkatonákkal játszik, s képzeletében meghódítja a padlásra vezető lépcsőt, az ebédlőasztalt vagy a konyha padlóját, még semmit sem tud arról, milyen az igazi háború. Ellentétben a földgolyó más táján békétlenségben cseperedő gyermekkel, aki másfajta ólmok valóságával szembesül saját háza küszöbén, vagyis a háborúval.

Miközben a papír-, avagy nyomtatott-, avagy a printmédia példányszámai rohamosan csökkenek és mifelénk is csak néhány  újság, folyóirat tud megkapaszkodni, ugyanez nem mondható el a rádiókról. Persze ez esetben nem olvasottságról, hanem hallgatottságról van szó, amelyet kisebb-nagyobb rendszereséggel mérnek is.