A világban egyre inkább eluralkodik a klímafélelem. A klíma apokalipszissel kapcsolatos aggodalmakat a tudósok szentesítik, a politikusok pedig meglovagolják. Reménykedhetünk-e, hogy az apokaliptikus jóslatok sem bizonyulnak helytállóbbnak, mint a korábbiak?
Fraser Myers a Spiked magazinban állítja, hogy nincs minden veszve, az apokalipszis óráját vissza lehet még állítani vagy legalábbis meg lehet állítani feltéve, ha nem vesz erőt rajtunk a pánik és nem követünk el végzetes butaságokat.
A legnagyobb butaság, ha természetesnek fogadjuk el, hogy indokolt a főként a fiatalok körében beteges méreteket öltő klímapánik és a jövővel kapcsolatos általános kilátástalanság érzete, a letaglózó pesszimizmus. Mint bármely apokaliptikus félelem, a klímaváltozással kapcsolatos pánik is a radikális és antidemokratikus politikának kedvez, annak az ideológiának, hogy ha a Föld túlélése a tét, akkor nem szabad demokratikus pepecseléssel vesztegetni az időt, és a felmelegedés megfékezéséhez minden eszköz megengedett. És a feljogosított politikusok, akik nemcsak passzív haszonélvezői a hisztériának, maguk is szítják a félelmeket, önkényuralmuk biztosítása érdekében. Elsősorban a tudósok véleményét szajkózzák, meglovagolván a hisztériát, amelyet a klímaszakértők szentesítenek. Ám abból, hogy tudósok is kongatják a vészharangot, még nem következik, hogy valóban a küszöbön áll a világvége – véli Myers.
Korábban több apokaliptikus jóslat sem vált valóra – figyelmeztet. Emlékeztet, hogy a globális felmelegedés csak a nyolcvanas évek óta kísért, előtte a Föld kihűlése miatt aggódtak a tudósok. Még korábban a termőtalaj eróziójától és a népességnövekedés által okozott globális éhínségtől várták – egyebek között Nobel-díjas tudósok is – az emberiség kipusztulását. Mások a hetvenes években azt jósolták, hogy tíz éven belül gázálarcban fogunk járni a légszennyezettség miatt.
Myers szerint a világvége előrejelzések fontos tényeket hagynak figyelmen kívül. Például azt, hogy az elmúlt évszázad során jelentősen csökkent a szélsőséges időjárás és a természeti katasztrófák okozta halálesetek száma. A technológia fejlődésének köszönhetően a természeti katasztrófák gazdasági kára is közel húsz százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben.
Az emberiség sokkal jobban képes alkalmazkodni, mint amennyire a végítéletet hirdetők hiszik – véli Myers, aki töretlenül bízik benne, hogy a vészmadarak ismét tévednek. Állítja, hogy nem történik semmi különös, az emberiség régi szokása szerint most is csapatostul rémüldözik. Ami újdonság, hogy politikai mozgalmak szinte vallást kreálnak a természet körül. „Egyfajta újpogány kultuszt építenek a természet köré” – írja Chilton Williamson. Williamson úgy látja, hogy a szarvasmarhák ugyanúgy hajlamosak a tömegpánikra, mint az emberek. A klímapánik pedig csupán ennek az ősi gyökerű hajlamunknak legutóbbi, világméretű megnyilvánulása.
Chesterton úgy fogalmazott, hogy amikor az ember megszűnik hinni a kereszténységben, akkor nem az következik be, hogy nem hisz majd semmiben, miközben képes lesz bármit elhinni.
„A világvégevárók azt a végzetes hibát követik el, hogy az emberiség ellen fogadnak” – írja Fraser Myers.
A pánik valóban nem jó tanácsadó, de a tudományos tények helyén való kezelésével, a szükséges korrekciók megtételével épp úgy túlélhetjük a klímakatasztrófát, mint a katasztrófa lovagok támadását.