Brexití- exit

Megszólít egy ismerősöm a főutcán és fagy ide, hó oda, el kezdi magyarázni, hogy nem érti, ott Londonban, miért vacakolnak annyit ezzel a Brexittel, hol így szavaznak, hol meg amúgy, és egyáltalán, mi ez az összevissza beszéd, amikor a nép már egyszer eldöntötte, hogy hátat fordít az uniónak. Ott demokrácia van – válaszoltam egyetlen szóval, hiszen az évszak és a helyszín aligha volt megfelelő arra, hogy mélyebb fejtegetésekbe kezdjek a közvetlen és a képviseleti demokrácia viszonyáról, a felső- és alsó házról és egyáltalán az angol parlamentarizmusról, amelynek kezdetei még a tizenharmadik századba nyúlnak vissza.

(tovább…) Continue Reading

Tíz év és a következők

A hét elején, Marosvásárhelyen, fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Televízió. Úgy hozta a média-sors, hogy már megalakításának első heteiben találkoztam vele, szerepeltem több műsorában, akár mint riportalany, akár mint kommentátor, például az RMDSZ nagyváradi kongresszusán, jártam többször is a stúdióban az általam tanított Sapientiás egyetemistákkal, de nem is ez lényeg. Hanem az a tény, hogy az ETV maga mögött tudott hagyni tíz olyan esztendőt, amelyben kereste-kutatta önmagát, többször is változtatta műsorszerkezetét, szerkesztőit, javított műszaki felszereltségén, és az analóg műsorkészítés után a digitális műsorokra átállva bekerülhetett az erdélyi kábelhálózatokba, megnövelve mind földrajzilag, mind nézőszámok tekintetében a vételkörzeteit.

(tovább…) Continue Reading

Balási Csaba – MFIAP

Ma délután, néhány percig, arra kérem a kedves hallgatókat, hogy kalandozzanak el velem a nemzetközi fotóművészet útjain, és mint néhány mondat után kiderül, nem véletlenül. De hadd kezdjem egy betűszóval: FIAP. Nos, ez nem más, mint a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség, amely 1946-ban alakult meg belga, holland, olasz, portugál és svájci országos fotószövetségek részvételével, és jelenleg több mint kilencven ország a tagja. (tovább…)

Continue Reading

Jön a pápa

Amikor a tegnap este több forrásból is hallottam-olvastam, hogy május végén Ferenc pápa három napra eljön Romániába – a román források szerint Bukarest-Kolozsvár- Iasi az útvonal, a magyar források kérdőjelekkel ugyan, de Balázsfalvát és Csíksomlyót is hozzácsatolták – a világhálón megkerestem a Vatikán állam illetve a Szent Szék hivatalos honlapját, amelyet még soha nem böngésztem, és a különböző friss sajtóközleményekben  megpróbáltam felfedezni a hír igazolását, de nem sikerült.

(tovább…) Continue Reading

A múlt emlékei

Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész tizenhét esztendővel ezelőtt, az ezredfordulón, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének a felkérésére, ugyancsak látványos, terméskő és…

Continue Reading

Élni a változásokkal

A múlófélben levő héten az erdélyi magyar média a csituló tüntetések, a parlamenti viták, az alkotmánybirósági döntések nyomán nagyon bele lendült a jogászkodásba, a fogalom- értelmezésekbe, noha akadt volna egy olyan téma, amely ha nem is  nagyobb, de mindenképpen megkülönböztetett  figyelmet érdemel. És ez nem más, minthogy végre-valahára alternatív tantervek és tankönyvek alapján kezdik oktatni az egy-négy osztály után az ötödik-nyolcadik osztályban is a román nyelvet. (tovább…)

Continue Reading

Mítosz és valóság

Csíkszeredában nemrég az első világháborús megemlékezések keretében a  Székely Hadosztály történetéről mutattak be könyvet. A háború végén összeálló katonai alakulatról mindmáig meglehetősen ellentmondásosak a feljegyzések, a történészek azt tűzték ki célul, hogy eredeti forrásmunkák alapján, a lehető legtárgyilagosabban térképezzék fel ennek a mikor elhallgatott, mikor az egekig magasztalt különítménynek a  sorsát, amelyet jelentős mértékben befolyásoltak a korabeli, a magyarországi tanácsköztársaság megalakulásával együtt járó kormányzati és társadalmi változások. (tovább…)

Continue Reading

A felszín alatt

Voltaképpen most vették észre, hogy Bukarestben egy olyan húszas-harmincas nemzedék nőtt fel, amely az európai trendekkel összhangban öltözködik, nyelveket beszél, digitális információs kellékeit ugyanúgy használja, mint például a budapestiek az emlékezetes, internetadó elleni tüntetésen, és nem hajlandó visszatérni egy olyan társadalmi rendszerbe, amely egyetlen tekintélyelvű központból szeretné osztogatni a parancsait.

Continue Reading

Garabonciások

A garabonciás diák mindenféle bübájos, ördöngős mesterséghez értő varázsló. Valami ilyesmit tartott a néphit azokról a fiatalokról, akik egykoron, gyalogszerrel, egyik településről a másikra vándoroltak és ha mást nem tettek, akkor is legalább vitték a hírt és beszéltek a másságról az oly gyakran önmagukba teljesen bezárkozott közösségeknek. Nem tudom, hogy 1976-ban, amikor Mátray László színész a Garabonciás nevet javasolta az újonnan megalakult temesvári együttesnek, gondolt-e egyáltalán valamiféle  varázslatra, (tovább…)

Continue Reading

A könyvek maradnak

A napokban beugrott hozzám Ferencz Imre, egykori újságíró kollégám, de ami ennél is fontosabb, kiváló költő, és stílszerűen, a következő két sorral dedikálta válogatott verseinek frissen megjelent kötetét: „ Bekerültem a székely százba, hála Istennek még lábon állva…” A „székely száz” esetünkben a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány száz kötetesre tervezett, Székely könyvtár elnevezésű könyvsorozatát jelenti, amely időben és térben többszáz évet és több olyan országot, régiót átfog, ahol székely alkotók megfordultak, (tovább…)

Continue Reading

Négyezer hegedű halálára

Ebben a csattogó hidegben-fagyban jó érzés visszagondolni a nyárra, és mint nemsokára kiderül, nem véletlenül jutott eszembe éppen most a Görgény-völgye. Amikor az ember Szászrégenből nekilódul a hegyeknek, először óriási tölgyek között vezet az útja, majd juharfák és fenyők közé jut, és csodálja a kisebb keresztvölgyeket, amelyek fürge patakok mentén ereszkednek be a folyóhoz. (tovább…)

Continue Reading