Immár hét éve vagyok az egyik szervezője a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet, ismertebb nevén a TEMISZ Mikulás-napi ünnepségének. Ebben az időszakban általában száz-kétszáz gyereknek készítünk elő ajándékcsomagot, egyeztetünk a fellépőkkel, és természetesen szólunk a Mikulásnak, mert nélküle nem lenne igazi… Idén kénytelenek voltunk megváltoztatni az eddig jól bevált forgatókönyvet: a személyes találkozó helyett egy körülbelül félórás videóval készülünk december 5-ére.
(tovább…) Continue ReadingNagyító alatt a labdarúgás… nyelvezete
A közeli, sőt egy-egy távoli ismerősöm is tudja rólam, hogy gyerekkorom óta rajongok a sportért, másodikos voltam, amikor édesanyám beíratott egy tornakörre, ahol egyebek között megtanultam cigánykerekezni, szaltózni, 5–8. osztályban kézilabdáztam, atlétikára jártam, huszonévesen pedig versenytáncos lettem.
(tovább…) Continue ReadingÍgy is lehet ünnepelni a vállalkozónőket
„A vállalkozó szó hallatán sokan még mindig az aktatáskás férfira asszociálnak, pedig egyre több a vállalkozónő, még ha sokan még mindig úgy hiszik, hogy a nő vállalkozása egyfajta hobbi, igazából a férfi a családfenntartó” – nyilatkozta az egyik interjújában Keveházi Kata, a Jól-lét Alapítvány vezetője.
(tovább…) Continue ReadingA ragadványnevek nyomában: a legnagyobb magyartól az ecsedi boszorkányig
Pontosan kilencvenöt éve, 1925. november 5-én a magyar nemzetgyűlés törvényt fogadott el, amely gróf Széchenyi Istvánnak állított emléket. Mielőtt belemerülnék a mai témába, szeretném tisztázni a sokoldalú politikus családnevének helyesírását.
(tovább…) Continue ReadingMosolycsalogató világnapok
Önök hallottak-e arról, hogy tegnap, azaz október 28-án volt az animáció világnapja? Megünneplését 2002-ben kezdeményezte az Animációs Filmszövetség annak emlékére, hogy 1892-ben ezen a napon volt az egyik első próbálkozás a rajzolt figurák vetítésére – derül ki az Erdélyi Filmes Portál, a filmtett.ro egyik cikkéből.
(tovább…) Continue ReadingSzínesíti az iskolai életet… tömören a diáknyelvről
Az elmúlt napokban egyre több településen vezettek be szigorú korlátozó intézkedéseket a járványhelyzet fokozódása miatt, a megszorítások pedig az oktatást is érintették; a diákok kénytelenek online tanulni. Nem fogok jobban belemerülni a témába, tulajdonképpen csak ürügyet kerestem arra, hogy ma a diáknyelvről beszéljek.
(tovább…) Continue ReadingA csalogató bejegyzésekért
Szinte minden egyes nap megosztok valamilyen bejegyzést a Facebookon, legtöbbször persze az anyanyelvünkkel kapcsolatban. Olyankor nemcsak a helyesírásra, hanem a tálalásra is figyelek, vagyis arra, hogyan jelenik meg a nagy nyilvánosság előtt.
(tovább…) Continue ReadingÖtletek a saját szövegeink javításához
Az elmúlt hónapokban rengeteg cikket elolvastam a korrektúrával kapcsolatban, egyebek között arról, hogy miért lehet szükségünk rá, hogyan javíthat a szövegeinken, illetve mit tehetünk mi, ha senkit sem ismerünk, aki át tudná nézni, amit írtunk. Mielőtt kitérnék az utóbbira, szeretnék megosztani Önökkel egy tanulságos történetet…
(tovább…) Continue ReadingA legszebb magyar szavak nyomában
Ha most valaki megkérdezné tőlem, hogy szerintem melyik a tíz legszebb magyar szó, valószínűleg nagy gondban lennék. Még akkor is, ha nap mint nap az anyanyelvemen írok és beszélek. Szerencsére van egy lista, amelyből ki lehet indulni, ugyanis a szép szavak mestere, vagyis Kosztolányi Dezső az elsők között foglalkozott ezzel a témával. Szerinte a tíz legszebb magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, kard, szűz, csók, vér, szív, sír. A folyton megújuló nyelvészet című könyv szerint egytől egyig versbe való, rövid, választékos szavak.
(tovább…) Continue ReadingAz edző szavunk különös eredete
„Ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma edző sem. Az edzők különböző háttérrel, más tapasztalatokkal és motivációkkal rendelkező pedagógusok, akik egy dologban mégis hasonlítanak egymáshoz, hiszik, hogy sportolóik általuk válhatnak jobbá vagy legjobbá, illetve a mozgás az ő befolyásukkal válik életformává” – olvasható a Magyar Olimpiai Bizottság holnapján. Bár elsőre furcsának tűnhet egy ilyen idézet a nyelvművelő rovatban, hamarosan Önök is rájönnek, hogy miért lett libabőrös a karom, amikor a mai téma után keresgéltem.
(tovább…) Continue ReadingA lehető leghelyesebbek legyenek a szövegek!
Az elmúlt években többször is szó esett a gyakori helyesírási hibákról, de arról kevesebbet beszéltem, hogy milyen módon lehet elkerülni ezeket. Mivel szinte mindennap írok valamilyen szöveget, el sem tudnám képzelni, hogy ne nézzem át még egyszer, amit el akarok küldeni vagy közzé szeretnék tenni. Mert szerintem ez az egyik legfontosabb lépés, amikor olyan szöveget írunk, amelyet másokkal is szeretnénk megosztani.
(tovább…) Continue ReadingAz olvasás is lehet „se hall, se lát-élmény”
Szeptember 8-án egy érdekes kérdéssel találkoztam az egyik magyarországi ismerősöm Facebook-oldalán. Így hangzik: „Te mit olvasol az olvasás világnapján?” Néhány másodpercre elgondolkodtam, ugyanis aznap elég keveset olvastam, sőt nem is szórakoztam közben. Egy angol nyelvű e-könyvet, azaz elektronikus könyvet vettem elő, amely a korrektúrával foglalkozó vállalkozások marketingjéről szól.
(tovább…) Continue Reading