Ambrus Attila

Az európai elit egy Isten nélküli vallást követ, amely vezeklést követel a földrész lakóitól. Az Isten hit üldözésével a jóságvallást terjesztik a fiatalok körében, ez azonban nincs tekintettel a realitásokra, így több kárt okozhat, mint amennyi jót.

Anyanyelvünk – akárcsak a többi nyelv – különleges és egyedi is. A magyar nyelv 14 magánhangzót ismer, az olasz például csak 5-t. Alliteráló. A magyar nyelvben nincsenek nyelvtani nemek, nem diszkriminál. Nagy tömörítő képessége van, egy-egy szóval egész mondatokat is ki tudunk fejezni: Értelek. Segítek. Szeretlek. Eldöntendő kérdésre az igekötővel is tudunk válaszolni: – Megtartod? – Meg!

Ezekben a forró, aszályos napokban egyre többször jut eszembe Frank Herbert regényfolyama, a Düne. Az Arrakis bolygó gazdag lakóinak volt a szokása, hogy amikor mulattak, kötelezően a padlóra loccsantottak egy-egy pohár vizet, amit törülközővel feltörültek, majd a nedves törülközőt a vizet koldulóknak adták.

Jönnek a hírek és az álhírek. És egyre irracionálisabbak. Mondják, növekszik a nyomor a világban és a bizonytalanság. Nem csoda, ha a hírterjesztő újságírók presztízse is apadóban. Igaz, ehhez hozzájárulnak egyes zsurnaliszták is.

Mikor ér véget az orosz–ukrán háború? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordultak a háborút szítók az OpenAI mesterséges intelligencia csevegőrobotjához. 

Bevallom nagy rajongója vagyok a Csillagok háborújának. No, nem az Amerikai Egyesült Államok által a nyolcvanas években elindított fegyverkezési hajszának – noha az eredménye a szocializmus bukása lett –, hanem George Lucas filmjének.

Kifogott a nyolcadikos képességvizsgázókon egy egyszerű aritmetikai feladat, amely felkerült a Facebookra és a felnőttek több mint fele hibás  megoldást ajánlott. Igazolták, hogy a hazai természettudományos gondolkodás a béka talpa alatt van.

Könnyű volt Bajor Andornak! Panaszkodott ugyan, hogy nem érti a kurdokat, de ez csak amolyan érdeklődést felkeltő kommunikációs fogás volt. Értette ő az erdélyi magyarokat, hogyne érthette volna a kurdokat!

Ma délelőtt mutatták be Nádudvary György Gusztáv Jenő a brassói magyar művelődéstörténet elmúlt 160 évéről szóló könyvét. Az olvasmányos mikrotörténeti tanulmányt, amely cáfolja, hogy Brassó csak  ipari város és rámutat Brassó hegyenépült világító város jellegére.