Ambrus Attila

Anyanyelvünk – akárcsak a többi nyelv – különleges és egyedi is. A magyar nyelv 14 magánhangzót ismer, az olasz például csak 5-t. Alliteráló. A magyar nyelvben nincsenek nyelvtani nemek, nem diszkriminál. Nagy tömörítő képessége van, egy-egy szóval egész mondatokat is ki tudunk fejezni: Értelek. Segítek. Szeretlek. Eldöntendő kérdésre az igekötővel is tudunk válaszolni: – Megtartod? – Meg!

Ezekben a forró, aszályos napokban egyre többször jut eszembe Frank Herbert regényfolyama, a Düne. Az Arrakis bolygó gazdag lakóinak volt a szokása, hogy amikor mulattak, kötelezően a padlóra loccsantottak egy-egy pohár vizet, amit törülközővel feltörültek, majd a nedves törülközőt a vizet koldulóknak adták.

Jönnek a hírek és az álhírek. És egyre irracionálisabbak. Mondják, növekszik a nyomor a világban és a bizonytalanság. Nem csoda, ha a hírterjesztő újságírók presztízse is apadóban. Igaz, ehhez hozzájárulnak egyes zsurnaliszták is.

Mikor ér véget az orosz–ukrán háború? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fordultak a háborút szítók az OpenAI mesterséges intelligencia csevegőrobotjához. 

Bevallom nagy rajongója vagyok a Csillagok háborújának. No, nem az Amerikai Egyesült Államok által a nyolcvanas években elindított fegyverkezési hajszának – noha az eredménye a szocializmus bukása lett –, hanem George Lucas filmjének.

Kifogott a nyolcadikos képességvizsgázókon egy egyszerű aritmetikai feladat, amely felkerült a Facebookra és a felnőttek több mint fele hibás  megoldást ajánlott. Igazolták, hogy a hazai természettudományos gondolkodás a béka talpa alatt van.

Könnyű volt Bajor Andornak! Panaszkodott ugyan, hogy nem érti a kurdokat, de ez csak amolyan érdeklődést felkeltő kommunikációs fogás volt. Értette ő az erdélyi magyarokat, hogyne érthette volna a kurdokat!

Ma délelőtt mutatták be Nádudvary György Gusztáv Jenő a brassói magyar művelődéstörténet elmúlt 160 évéről szóló könyvét. Az olvasmányos mikrotörténeti tanulmányt, amely cáfolja, hogy Brassó csak  ipari város és rámutat Brassó hegyenépült világító város jellegére.

Olvasom, hogy hat óránként valaki életét veszti közúti balesetben Romániában. Döbbenetes adat, akkor is, ha ismert, hogy az autóbalesetben elhunytak száma a leggazdagabb és a legszegényebb országokban is magas. Míg a magas jövedelmű országokban jelentősen csökkent az autóbalesetekben életüket vesztők száma, addig az utóbbi évtizedekben világszerte a karambolban elhunytak száma szinte nem változott. Romániában is szinte magasan állandósult ez a mutató.