Vélemény

Az új kormány miniszterré léptette elő Bogdan Trifet, az Országos Környezetvédelmi Felügyelőség vezetőjét ? és helyébe Szép Róbert lépett, Bogdan Trif eddigi helyettese, aki államtitkári rangot kapott, hogy jól elláthassa munkakörét. Ő lett tehát Romániában a környezetvédelmi főfelügyelő.

Iszonyú nagy munka vár rá, hiszen a Környezetvédelmi Felügyelőségnek 23 rendkívül összetett feladatot kell ellátnia egyidőben. (tovább…)

Azt hiszem eljött az ideje egy névváltoztatásnak, mégpedig egy lényegesnek, t.i. a jobb időkben magát RMDSz-nek nevező mostanra a Fidesz itteni fiókpártjává átvedlő párt érett meg a névváltoztatásra. És senki ne mondja majd, hogy nem láttuk, nem hallottuk, hogy meglepett ami történt, hiszen én csak megírtam, de több százezren szavazataikkal támogatták és sunyításukkal továbbra is fenntartják a folyamatot . (tovább…)

Bekövetkezett az, amire még nemigen volt példa Románia Trianon utáni történetében. A román legfelső hatalom egy képviselője, igaz, immár hatalmától megfosztva, de nyilvánosan bocsánatot kért a magyar kisebbséget súlyosan sértő kijelentései miatt. Az is igaz, hogy leváltása ? legalábbis a hivatalos argumentáció szerint ? nem e miatt a vétség miatt következett be. (tovább…)

Nem tudom, feltűnt-e a kedves hallgatóknak, hogy manapság mennyire elszaporodtak az akadémiák. Napjainkban nem csupán a tudományoknak, nemcsak a zenei, képzőművészeti vagy éppen katonai képzésnek, hanem a legtöbb művészeti ágnak és rengeteg sportágnak is meg van a maga külön akadémiája, így maga a fogalom is átértékelődött. (tovább…)

Tegnap, január 31-én azt álmodtam, hogy még nem vagyok túlkoros, és a neves erdélyi hírportálnál épp jóslat-összeállítást szervezünk az új évről, a publicisták ? a sok jóska, teljes állományban! ? egymást licitálják túl, hogy olvasóinknak kapaszkodót nyújtsanak az új évhez…. Aztán felébredtem.

Immár ébren olvastam egy világhírű tudós vízióját: ez év májusában az emberiség végre találkozik a földönkívüliekkel, és nem sok köszönet lesz benne. (tovább…)

Vasárnap temették Neagu Djuvarát. Életének 102-ik évében hunyt el. Tavaly augusztusban töltötte be a 101-ik esztendőt. És valóságos csoda: öregkorában volt a legtermékenyebb. Az utóbbi időben szinte évente jelent meg egy?egy új könyve. Csodálatos memóriával rendelkezett ? amit fejlesztett is. Hiszen naponta számos verset mondott fejből ? Eminescut, Arghezit, a román költészet klasszikusait. (tovább…)

Álságos módon még a kritikus elemzők is egyetlen lehetséges politikai kommunikációs fogásnak nevezik azt a jelenséget, mely korunk politikai mezőnyének és az ott ténykedő, illetve tétlenkedő személyeknek (stakeholders) a jellemzője, azt, hogy egyetlen éthosznak képesek hódolni és ez a képmutatásból és manipulációból fakadó haszonelvűség, az önös érdek paranoiás követése. (tovább…)

Az új német nagykoalíció (GroKo) körüli tárgyalások tétje korántsem pusztán Németországot érinti. Legalább annyira Európát is. Angela Merkel és Martin Schultz közt az Európai Egyesült Államok létrehozásának szükségességét illetően nincsenek nézeteltérések. Schultz szándékait kendőzetlenül ki is mondja. Úgy tűnik, hogy az Európai Parlament éléről voltaképpen ezzel a feladattal vonult vissza a német politikai szintérre. (tovább…)

Két dolgot lehet, többé-kevésbé biztosan, állítani az új miniszterelnök-jelölttel kapcsolatban ?  már azon a nyilvánvaló tényen túl, hogy szintén a PSD-elnök teleormáni fief-jéből való ? és mindkettő sötét időket vetít előre.

Egyik, hogy biztosan lojális pártelnökéhez, és ezt nem is rejti véka alá. (tovább…)

Bukarestben és az ország számos más városában lezajlott a szombat esti tömegtüntetés. A Palotateret körülbelül annyian töltötték meg, mint egy nagyobb könnyűzenei koncerten. Egyesek szerint hatvan- mások szerint nyolcvanezren.

A tüntetés nyilvánvalóan a korábbi amnesztia-törvények elleni tiltakozásokhoz kötődött, melyek a törvény visszavonásával és a miniszterelnök lemondásával zárultak. (tovább…)

Mai világunkban nagyon szeretjük a kerek évfordulókat, gyakran úgy tűnik, mintha a társadalom és az egyén élete is csak ilyen évszámok között zajlana. Amiről azonban mai jegyzetemben beszélni szeretnék, az semmiképpen nem kerek. Ha a születési évet veszem, akkor százkilenc, ha a halál esztendejét, akkor negyvenegy, a két szám között viszont ott rejtőzik annak a Horváth István költőnek az egész élete, (tovább…)