A www.internations.org nemrégen közzétett egy rendkívül alapos, a világ 68 államára kiterjedő Expat Insider című tanulmányt. A tanulmány alapját alkotó felmérés 18 000 interjúalany válaszára épül, és – a 2018-as helyzetre alapozva – azt méri fel, hogy a külföldiek (angol terminussal: expats) hogyan érzik magukat a világ különböző államaiban belföldiként (insiders). A kutatásba csak azok az államok kerültek be, melyekben legalább 75 interjúalany válaszolt a kérdéskör minden fontosabb részletére kiterjedő kérdőív kérdéseire. Végül 68 állam akadt fönn a rostán.
Ugyanis annak, aki külföldre telepszik (végleg vagy átmenetileg) egy új államban, egy új városban, új lakásban és lehetőség szerint egy új munkahelyen kell megtalálnia a helyét. A barátok és család a régi hazában maradnak, s neki társadalmi vonatkozásban egy teljesen új környezetbe kell beilleszkednie. Új ismeretségeket kell kötnie, új baráti kört kell létesítenie.
A felmérés azt mutatta, hogy ez a feladat csak 57 százalékuk számára bizonyult viszonylag könnyűnek. A felmérést az InterNations nevű szervezet évente megrendezte, de tavaly minden korábbinál nagyobb számú interjúalanyt kérdezett meg. A kérdőív is alaposabb volt.
A legizgalmasabb kérdés (a több tucatnyiból) az volt, milyen könnyen találhat egy expatriált az egyes államokban új barátokra. Az összesítés meglepő eredményre vezetett. A legkedvezőbb válaszok Mexikóból, Bahrainból, Szerbiából, Costa Ricaból, Equadorból, Ugandából, Kolumbiából, Taiwanról, Izraelből és Portugáliából érkeztek. Izrael kivételes eset, hiszen oda meghatározott (bizonyos összetartozásérzést már eleve feltételező) kritériumok alapján lehet letelepedni. A többi állam „előkelő” helyezése viszont meggondolkodtató. Annál is inkább mert a nyugati demokráciák közül a fenti top 10-ben mindössze két állam szerepel: Szerbia és Portugália. Egyik sem az európai demokrácia zászlóshajója. A többi állam azonban az Amnesty International és a Human Right Watch nemzetközi rangsoraiban az emberi- és női jogok, a sajtószabadság, a jogállam kritériumai alapján valahol a lista végén szoktak szerepelni.
De talán még ennél is meggondolkodtatóbb az Expat Insider-rangsor tíz utolsó államának lajstroma. Az őshonosakkal baráti kapcsolatokat létesíteni Észtországban, Ausztriában, Finnországban, Norvégiában, Németországban, Szaudi Arábuában, Svájcban, Dániában, Svédországban és Kuwaitban a legnehezebb. Szaudi Arábia és Kuwait rendben is lenne, hiszen főként az előbbiben nem csak a xenofóbia dühöng, de ma is embereket fejeznek le, börtönöznek be, hallgattatnak el. A kínos kérdés az, hogyan kerülnek Szaudi Arábia közvetlen szomszédságába és főleg mögé az európai demokrácia, a jogállamiság, a sajtószabadság, a női emancipáció és az emberi jogok olyan zászlóhajói mint Németország és főként Svédország?
Ha a többi kérdést is figyelembe vesszük, a helyzet némileg árnyaltabbá válik, hiszen a kérdőív a pénzügyi helyzetre, az életminőségre, a munkahelyi elégedettségre, az egészségügyi szolgáltatásokra, az áttelepülés arányaira, a szabadidőre, a család számára rendelkezésre álló kínálatra és egyebekre is rákérdezett.
Magyarország és Románia a legtöbb vonatkozásban a rangsor közepe táján található, a 24 és 45 közötti sávban. Románia a digitális lehetőségek vonatkozásában foglalja el a 24. helyet. Ami az egészségügyi ellátást illeti, viszont a 45. Magyarország az életminőség vonatkozásában kapja a legjobb helyezést (29. pozíció) de az egészségügy vonatkozásában maga is a legrosszabbat (43. pozíció).
Magyarország a betelepülők számát tekintve is rossz helyezést kap, de ezzel olyan előkelő szomszédságban találja magát, mint Svájc és az Egyesült Államok. De vannak más különösségek is. A megélhetési költségek vonatkozásában Kelet-közép Európa előkelő helyen van. A megélhetés a vizsgálatba bekerült 68 állam közt Bulgáriában a legolcsóbb, de Csehország is a 7. helyen áll, Magyarország és Románia ebben a vonatkozásban is szomszédok. (Magyarország a 13., Románia a 15.)
Az azonban, ami nem hagy nyugodni, az expatriáltak többségi társadalom általi befogadottságának (azaz a baráti kapcsolatok lehetségességének) siralmas aránya és a demokrácia, a jogállamiság, az emberi- és a női jogok elismertsége közti – túlzás nélkül égbekiáltó – diszkrepancia.
Lehetséges lenne, hogy a világ legdemokratikusabb, legemberségesebb, legszabadabb társadalmaiban: Németországban, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, Dániában, Svájcban lenne a legerősebb a xenofóbia egyik nyilvánvaló formája, az expatriáltaktól való elzárkózás, a hidegség és a barátságtalanság épp azokban az államokban, melyeknek elitje az elmúlt években a legtöbb bevándorlót fogadta be?
Az InterNationes felmérésében a 2015 utáni bevándorlók még nem szerepelnek. De ha szerepelnének is… A közembernek sem az expatriáltakkal, sem a bevándorló közösségek tagjaival nem kötelező baráti kapcsolatokat ápolnia, az is elegendő, ha kulturáltan elviselik egymást. Azaz, ha az eltérő nyelvi-kulturális közösségek és nem az egyének azok, melyek, illetve akik elfogadják egymás másságát. S ehhez a mássághoz képesek tiszteletteljesen viszonyulni. Sajnos nem erről van szó. Nem csak a törökök, de még a kelet-európaiak is úgy vélik, hogy a német népesség (így: en bloch) barátságtalanul viszonyul hozzájuk. Ez 30 százalékuk véleménye. Az átlag 17 százalék, de 14 százaléknyi áttelepült a felmérést összegző tanulmány némileg eufemikus megfogalmazásában „kifejezetten elégedetlen a helyzetével”. Legalábbis az általam idézett rangsor alapjául választott kritérium vonatkozásában, melyben Németország a 68 állam közül a 63. helyet foglalja el, azaz éppen az 5. – ha a rangsor vége felől nézzük.
A fentiekből szomorú végkövetkeztetés adódik: az Expat Insider adatai sajnos kibékíthetetlen ellentmondásban állnak a Willkommenskultur eufóriájával és az Amnesty International, illetve a Human Right Watch adataival. Valakik őszintétlen színjátékokat inszceníroznak, illetve – valóságidegen kritériumokra alapozva – gátlástalanul hamisítanak.
Csakhogy kegyes vagy kegyetlen hazugságokra (egyre megy) nem lehet sem társadalmakat, sem államszövetségeket, sem – valóságos közösség gyanánt értelmezett – emberiséget alapozni.
Sajnos.