Bíró Béla

Az Amerikai Képviselőház 60,8 millió dolláros – zömmel katonai jellegű – Ukrajnának nyújtott kölcsöne, az egész Nyugatot ismét háborús lázba hozta. Igaz, a kölcsönt még a szenátusnak is meg kell szavaznia, de a sikert minden szakértő bizonyosnak tekinti.

Az illegális bevándorlók befogadása körül hosszú évek óta zajló huzavona, végül is vezetett némi eredményre. De ahogyan azt a Welt kommentátora Christoph B. Schlitz megállapítja: az Európai Parlament által – főként a baloldal támogatásával jóváhagyott –egyezmény alig több a kevéskénél is.

A 20-30 éves korosztály munkaerőpiacot is érintő bizonytalanságainak Nyugaton ma már gazdag irodalma van. A jelenséget Abby Wilner és Alexandra Robbins már 1997-ben a közismert midlife-crisis (kapuzárási pánik) mintájára quarterlife-crisisnek nevezte el, melyet magyarul az immár meghonosodott kapuzárási pánik mintájára kapunyitási pániknak is nevezhetnénk.

A Moszkva melletti Koncertcsarnok ellen intézett terrortámadás, melynek eleddig minimum 133 halálos áldozata és nagyszámú sebesültje van, ismét magas fordulatszámra pörgette a Moszkva és Kijev között zajló propaganda kampányt.

Az illegális bevándorlás leállítását a Willkommenskultur éveiben szóba sem lehetett hozni. Magyarországon különösen nem. Ha valaki mégis merészkedett rá, rögtön rákattant az ítélet: Idegenellenesség, sőt időnként akár rassszizmus…

Az úgynevezett Világgazdasági Fórum egyfajta világállamról álmodozik. Vannak megfontolandó elgondolásai. A konzervatív nyilvánosság ráadásul ezeket is hajlandó félreérteni.

Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint a Székelyföld autonómiája soha nem létezett és soha nem is fog létezni, a román nyilvánosság nagy része ma is a szakmailag nagyon kétséges dáko-román kontinuitás-elmélettel támasztja alá. Az internet is tele van efféle kommentekkel.

A nyugati mainstream jobboldal a mérsékeltebb népieket, s főként a radikálisabb jobboldaliakat egy ideje következetesen populizmussal vádolja. Ami nem jelent egyebet, mint a szélsőjobboldalnak való hízelgést, melynek egyetlen értelme és célja a politikai hatalom minden áron való megszerzése. A demokrácia manipulálása…

Christoph Heusgen, a müncheni biztonsági konferencia főszervezője, amint azt a német sajtóból megtudhattuk, mind komolyabb gondban van. Pedig ő, aki Angela Merkel külpolitikai tanácsadójaként szerzett nevet, ritkán tévedett.

Lassan divattá válik az illegális bevándorlás csődjét a multikulturalizmus álmának összeomlásával összemosni. A Willkommenskulturnak becézett illegális bevándorlás intézményesítését megelőzően Angela Merkel is a multikulturalizmus eszméjének kudarcáról beszélt.

Ez a – nem általánosságban, csupán egy részletkérdésben elhangzott, de mindenképpen megdöbbentő mondat – az európai demokrácia díszének tekintett Németország külügyminiszternőjétől, Annalena Baerboctól származik.

Van a német demográfiai helyzetnek egy olyan aspektusa, melyet a nagymérvű bevándorlás sem enyhíthetett, s melynek számunkra is lehetnek tanulságai. Ez pedig az öregek helyzete. Egyre több a támasz nélkül maradt, gondozásra szoruló férfi és főként nő.