Minél nagyobb a kenyérnek hiánya, annál nagyobb az igény a cirkuszra, és mert politikai kiáltványokból, de mégoly fennkölt diskurzusokból sem lesz kenyér, hát a politikai osztály a(z ingyen, de szigorúan lovas) cirkuszról gondoskodik gondolván, hátha műhold-távlatból ez politikai cselekvésnek tűnik? (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: A kölcsönösség tényleges esélye?
A migránsválság az Európai Unió legfontosabb fogyatékosságait hozta felszínre. A brüsszeli bürokrácia ugyanis az utóbbi években a nélkül próbálta egységesebbé tenni Európát, hogy ennek az egységesítésnek az egyes tagállamokban sikerült volna megteremteni a társadalomlélektani, ideológiai, politikai feltételeit. Ahhoz ugyanis, hogy Európa a szó demokratikus értelmében valóban egységessé váljon, mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy ? a közös érdekek tudatosításával párhuzamosan ? az egyes országok közti érdekellentétek is világosan körvonalazódhassanak. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Szólt a rádió
1956-ban, a Csíkszeredához tartozó Zsögödben nem volt túl sok rádió. Szüleim hálószobájában azonban ott kuporgott a maga titokzatos, zöldes varázsszemével egy Orion feliratú készülék, amely nem annyira a hosszú, mint a közép- és rövid hullámsávokkal behozta számunkra a világot. Soha nem felejtem, amint október 23-án Édesapám szinte rátapadt a hangszóróra, majd másnap, harmadnap, negyednap, főként esténként, bekopogtak hozzánk a szomszédok is, hogy hallgassák, a sok-sok szünetjel között mit mond a Szabad Kossuth Rádió, mi történik Magyarországon. (tovább…)
Continue ReadingÁgoston Hugó: Szavazás levélben
Hallgassa meg!
Continue ReadingMagyari Nándor László: Dragnea esete a késő-kommunizmussal
Ha a nagyobb képpel, a politikai szcéna általános állapotának a leírásával akarjuk kezdeni, akkor elmondhatjuk, hogy Romániában minden párt, legalábbis szándéka szerint, néppárt (és persze populista kartellpárt is), ezen fölül pedig zsákmányszerző meggondolásokra épül (party patronage), ebből következően, ideológiai elkötelezettségeiket tekintve zavarosak mindahányan, sőt egyenesen megtévesztőek. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: A sajtó hatalma ? a hatalom sajtója
Már a görög válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a német kormányzat ? a befolyása alatt álló Európai Központi Bank révén ? a görögökre diktatórikusan kényszerítette rá akaratát, annak ellenére is, hogy Görögország eladósodásáért a németeket és a franciákat csaknem akkora felelősség terheli, mint a görögöket. A görög közvélemény kénytelen volt alávetni magát az úgynevezett Trojka diktátumainak. Azt, hogy a németek által kikényszerített megszorítások valóban eredményre vezethetnek, egyetlen felelős szakember sem tarthatja valószínűnek. A hatalmas, s a megszorítások következtében feltehetőleg tovább növekvő hatalmas adósság visszafizetésére nincs valóságos esély. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Közösségi értékek, értéktárak
Székelyföldi napok. Értéket őrzünk és teremtünk. Ez a jelmondata annak az október nyolcadika és tizennyolcadika között zajló rendezvénysorozatnak, amely ezekben…
Continue ReadingZsehránszky István: Magyar évad bukarestben
Gazdag ez a színházi ősz ? egymást érik a fesztiválok. Gyergyóból most Bukarestbe ugrunk. A Nottara Színház Bulvár Fesztiválján ? amelynek immár a harmadik kiadása ez ? indulásból két magyar darabot láthattunk: Egressy Zoltántól a Portugál-t ás Forgách Andrástól a Kulcs-ot ? a vendéglátó színház, illetve a nagyváradi román színház előadásait. Mindkét előadást Victor Ioan Frunză rendezte ? aki már a Tóték-at is színre vitte Bukarestben. (tovább…)
Continue ReadingBíró Béla: ?Da’ să ?tim ?i noi??
A Visegrádi Államok létrehozatala zseniális gondolat volt. A Kossuth és társai által megálmodott Duna-medencei együttműködés (sőt távlataiban talán valamiféle szeretni-valóbb Európai Unió) előfutárát láthattuk benne. Már maga a megnevezés is megkapó volt. Visegrád Magyarországon van ugyan, de a neve nyilvánvalóan szláv eredetű, így tehát a csoport másik három tagja számára is vonzónak tűnhet, hiszen mindhárman szlávok. Igaz, a szövetség még egy olyan pillanatban jött létre, amikor Magyarország ? a 89-es átmenetben játszott szerepéből fakadóan ? még valóban valamiféle vezérszerepre tarthatott igényt. (tovább…)
Continue ReadingSzékedi Ferenc: Isten hozta, elnök úr!
Magyarország rendszerváltás utáni első elnökének, a hét elején elhunyt Göncz Árpádnak a nevét nagyon sokszor leírták ezekben a napokban az erdélyi magyar sajtóban is, a bukaresti rádió hallgatói pedig éppen a tegnap követhették nyomon Ágoston Hugó bensőséges szavait arról a közéleti személyiségről, aki közvetlenségével, polgári, demokratikus elkötelezettségével mindvégig nem a hatalmat akaró, hanem a közember, egy emberséges társadalom szolgálatában álló politikus jelképévé vált.
Continue ReadingÁgoston Hugó: Göncz Árpád, a demokrata
A kedden elhunyt Göncz Árpád, a rendszerváltozás utáni első magyar államfő, a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke olyan példaképe az államférfiúi erényeknek és méltóságnak, amelyhez előtte sem, és a múlt század utolsó évtizede óta sem tudott senki felnőni.
Continue ReadingZsehránszky István: Gyorsmérleg
A Gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokvium 11 napig tartott, 23 előadást láthattunk, és ebből 11-et, mint igazán jót és figyelemre méltót ajánlhatunk mind a Kedves Néző, mindpedig a legigényesebb színházi fórumok figyelmébe. Ezek: A mi osztályunk ? Nagyváradról, az Elektra ? a Temesvári Állami Német Színháztól, a Vízkereszt ? Sepsiszentgyörgyről, A Homokszörny ? Gyergyószentmiklósról, az Éjjeli menedékhely ? Csíkszeredából, a Manka ? Szatmárról, Az ördög próbája ? Marosvásárhelyről, a Tompa Miklós Társulattól, A Pentheszilea-program ? ugyancsak Vásárhelyről, (tovább…)
Continue Reading