Közösségi értékek, értéktárak

Székelyföldi napok. Értéket őrzünk és teremtünk. Ez a jelmondata annak az október nyolcadika és tizennyolcadika között zajló rendezvénysorozatnak, amely ezekben a napokban  Kovászna, Hargita és Maros megye számos városát és községét átfogja. A fő szervezők, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok valamint a Nyárádmenti és a Kis-Küküllő térségi társulások mellett több mint száztíz intézmény és civil szervezet fogott össze, hogy a gazdag programot kidolgozza és nagyságrendjét mi sem igazolja jobban, mint az az ötven oldalas, színes műsorfüzet, amely már-már kisebb könyvszámba megy. Jómagam több rendezvényen is részt vettem, de mindenekelőtt annak a konferenciának a következtetéseit szeretném megosztani a bukaresti rádió hallgatóival, amely Erdély minden magyar vagy magyarok is lakta települését érintheti. Egészen röviden arról van szó, hogy a magyar nemzeti értékek magyarországi gyűjtését, jegyzékbe vételét követően mifelénk is elindul az erdélyi magyar értékgyűjtő mozgalom. A feladat irányítását a Kriza János Néprajzi Társaság vállalta magára, a székelyföldi koordinációval pedig az Élő Erdély Egyesület foglalkozik. Noha a két szervezet neve azt sugallja, hogy mindenekelőtt néprajzi vagy természeti értékekről lenne szó, ezt már a bevezetőben meg kell cáfolnom, a cél ugyanis jóval sokrétűbb. Minden településen szeretnének létrehozni olyan helyi értéktárat, amelybe az ott lakók bármit bejavasolhatnak, amit közösségi értéknek tartanak. Hogy néhány szélsőséget említsek, ez lehet egy, a településhez tartozó természeti kuriózum ugyanúgy, mint csak arra a falura jellemző étel- vagy italféleség, hagyományőrző tánc vagy egy még mindig élő legenda, netán az onnan elszármazott neves író életútja, egyik regényének a főhőse, valamilyen neves épület vagy éppen olyan termény, haszonállat, netán valamiféle sportjáték, amely a településen egyedinek számít. Egyszóval majd minden, amit a közösség a sajátjának érez és értéknek tekint. Amennyiben a leírt érték nem csupán az illető településre, hanem egy nagyobb tájegységre jellemző, netán egész Erdélyre kiterjed a hatósugara, akkor az adott tájegységi vagy erdélyi értéktárba is bekerül. Mindezeknek az értékeknek a nyilvántartásba vételét a helyi lakosok javasolják ugyan, de az értéktárba való besorolást egy helyi, tájegységi vagy erdélyi bizottság hagyja jóvá. A piramisszerű építkezésnek köszönhetően a legjobb erdélyi magyar értékek majd bekerülnek a magyar nemzeti értékek általános értéktárába, onnan pedig a legjobbakat esetleg hungarikumoknak, azaz  világszerte egyedi magyar értékeknek is nyilváníthatják.Minthogy Magyarországon három esztendővel ezelőtt az Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely az egész Kárpát-medencében felméri a magyar nemzeti értékeket, ehhez a munkához minden bizonnyal pályázatok alapján különböző mértékű pénzügyi forrásokat is biztosít. Mostanig mintegy félezer magyarországi településen hoztak létre értéktárat és nyolc kategóriában a magyarságra jellemző többezer nemzeti értéket azonosítottak, közülük pedig ötven vált hungarikummá. Nem kétséges, hogy a most kibontakozó erdélyi értékgyűjtő mozgalom alaposan megnöveli majd mindezeket a számokat.