Vélemény

A mai napon többen, többször és több helyen is elmondták, leírták, hogy immár törvénnyel is alátámasztva, Romániában november 13-án ünnepeljük a Magyar Nyelv Napját. Akár úgy is mondhatnám: péntek13 ezúttal roppant szerencsés csillagzat alatt köszöntött ránk és ennek megfelelően erdélyszerte írók, költők, szerkesztők, színészek, képzőművészek, könyvtárak, iskolák, szerkesztőségek fogtak össze, hogy a magyar nyelv szépségéről, gazdagságáról beszéljenek, illetve szokatlanabb formában, az írott és a vizuális nyelv közötti átmenetek példázatával, netán éppen flashmobokkal ? vagy ahogyan magyarul próbáljuk megnevezni, de nem akar meghonosodni ? villlámcsődületekkel próbálják bevonni a világhálóhoz szokott ifjú közönséget a rendezvényekbe.

(tovább…)

„Ha a beígért reálbér- és életszínvonal-emelő intézkedések elmaradnak, könnyen meglehet, hogy a másik oldal: a dolgozók, a közalkalmazottak, a szegények…

Gergely Tamás legújabb könyvében Vadmalac „a főhős” felmászik egy tölgyfára. Megkérdezi a barátjától, hogy „Elég magasan vagyok?” Aztán kinyújtja a karját, mancsában – bocsánat, a kezében! – „egy papondekliből kivágott” nagy Cével. És azt mondja a barátjának: „Mutattam neked egy kitartott magas Cét! Mint az operában.”

(tovább…)

Agorának, a közösségi politizálás megszentelt terének indultak a Colectiv-klubbeli gyász és változtatni akarás elemi felindultságából induló tüntetések, de mára már kiégtek a megmozdulások. A hirtelen fellángolt ?forradalmi hangulat?, és az utcai megmozdulások nagyon gyorsan elvesztették dinamizmusukat, egyfelől, mert a kezdeti követelések ?megvalósultak?, a legtöbben csak Victor Ponta és Gabriel Oprea távozását akarták; másfelől meg a bejelentett és hőn vágyott új kurzus, a politikai osztály megtisztítása, várat magára ? érdeklődés híján elmarad ? és mert végiggondolni is nehéz a sok-sok elégedetlenséget, nemhogy rendszerbe szervezni és lépésről-lépésre megváltoztatni a politikai felvilágot. (tovább…)

Kedves hallgatóim, amennyire lehetséges, kerülni szoktam az idegen szavakat, de mai jegyzetemet kénytelen vagyok egy olyan angol kifejezéssel kezdeni, amelynek egy az egyben nincsen magyar megfelelője. Establishment ? így hangzik ez a szó, de hiába érezzük ki belőle román áthallás vagy latin eredet nyomán a stabilitást, a megállapodottságot, valamiféle nyugalmat, mégsem ezeket jelenti. (tovább…)

Hallgassa meg!

Mekkora megrázkodtatásra van szüksége egy mély álomba szenderült társadalomnak, ahhoz hogy felébredjen, hogy végre észhez térjen? Hogy ne utóbb keseregjen tragikus események fölött, hanem felelősen, sőt éberen figyeljen arra, ami körülötte történik, hogy a szolidaritás ne a temetőkapuban, hanem a hétköznapokban ?jusson eszébe?? Mekkora tragédia kell ahhoz, hogy valahogy kibéküljön magával, sőt megszeresse sajátmagát, egy elidegenedett társadalom, hogy ne a képmutatás, hanem a valódi együttérzés vezesse? (tovább…)

A három napon át Bukarestben tárgyaló német parlamenti küldöttség vezetője, Günther Kirchbaum arra a kérdésre, hogy a küldöttség miért nem óhajtott találkozni Victor Ponta államfővel, azt válaszolta, hogy Pontának ?más intézményekkel van tárgyalnivalója?. Ami egyértelműen arra utal, hogy Pontának még az Orbán Viktor elleni ? a nagy német tévéadók által is többször sugárzott ? amerikai kirohanása sem sokat használhatott. (tovább…)

Az igazság az, hogy én mostanig csak gyermekkorom meséskönyveiben láttam aranycipőt. A napokban azonban egy hasonló lábbeli olyan közel került hozzám, hogy nem győztem csodálni, pedig már tisztes korral rendelkezett, hiszen egy fél évszázad is elrepült fölötte. Igen, mert ezt az arany futballcipőt a magyar focilegenda , Albert Flórián kapta az 1962-es chilei világbajnokság után, mivel a csoportjában a legtöbb gólt szerezte és az egykori csatár személyes tárgyainak és sport trófeáinak erdélyi körútján, Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy után, most Csíkszeredába is eljutott. (tovább…)

Kedves hallgatóim, hónapok óta várom, hogy itthon, az erdélyi magyar közéleti sajtóban többet lássak-halljak-olvassak egy küszöbön álló magyar világsikerről, de néhány kötelességtudó beszámolón kívül nincs melegen tartott hír róla, a viszonyulás amolyan ?erről már beszámoltunk, majd ha lesz valami, megkommentáljuk?. (tovább…)

A múlt hét végén, a PADIF mostani ? vagyis XVII-ik ? kiadásán az általános iskolások előadásai jelentették a meglepetést. A kisiskolások is mostmár önmagukat ? gondjaikat, érzéseiket, szorongásaikat ? hozták a PADIF-ra, a Párciumi Diákszínjátszó Fesztiválra, Szilágycsehbe. Nem pedig a háziolvasmányok jólnevelt felmondását ? amire a gimnazisták szereplése a régebbiekben szorítkozott. (tovább…)