Vélemény

Hogyan váltunk idegenné ? saját hazánkban, és saját erőnkből? Talán ez lenne a témája Vida Gábor regényének, melynek a címe: Ahol az ő lelke. Elég furcsa címe van ennek a regénynek ? de el kell olvasnunk figyelmesen, hogy rájöjjünk: miről is van szó?

Mert sok mindenről szó van. Például arról, hogy Erdély elvesztése már jóval az első világháború előtt kezdődött ? Trianon csak a betetőzése volt mindennek. (tovább…)

A politikacsinálás posztmodern ? de sok más poszt-al kezdődő jelzővel is illethető ? populista szakasza, melyben élünk, stílusát tekintve allegorikus diskurzusok sorozata. Vagyis egy dolgot mondanak a politikusok, és más dolgot kell érteni alatta, ha el akarunk igazodni, ha értelmet akarunk tulajdonítani a politikacsinálás folyamatának. (tovább…)

A migráció kapcsán a nyugati és a kelet-közép európai sajtót (nem utolsó sorban a magyarországit) mindenekelőtt az európai határőrizet teljes hiánya, s az ebből fakadó terrorveszély foglalkoztatja. Ennek a sajtónak a fő félelmei abból erednek, hogy a jelenlegi körülmények közt bárki személyazonossági iratok nélkül átlépheti Európa határait, s maga közölheti azokat az adatokat, melyek alapján a hatóságok ? az érvényes emberjogi standardok szerint ? kötelesek őt menekültnek tekinteni. (tovább…)

Hadd beszéljek ma délután egy kissé haza, azaz hadd legyen szó a médiáról, mert több erdélyi magyar napilap ünnepli ezekben a napokban megjelenésének fél évszázados évfordulóját. Ötven esztendővel ezelőtt, a megyésítéssel egyidőben, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és másutt több megyei napilapot is létrehozták ? természetesen a román helyi lapokkal egyetemben ? vagy átszerveztek olyan újságokat, amelyek addig tartományi célokat szolgáltak. (tovább…)

Tudom, hogy sietek, korai még várni a tavaszt, a fagy nem élte ki dermesztő tartalékait ? de bevallom, nagyon kifárasztott ez a tél, kiürítettek szellemi és erkölcsi készleteimtől az utóbbi telek.

És hát lehet-e siettetni a tavaszt? Megtanultuk a népi kultúrából a tavaszvárás rítusait. Hogy annak ősi örömünnepe a farsang: jellemzően az evés-ivás, a lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások ideje. (tovább…)

A Bukaresti Nemzeti Színházban nemrég Egérfogó-ba kerültünk. Megmondták nyíltan: csak akkor hagyhatjuk el a termet, ha nem áruljuk el senkinek, hogy ki a gyilkos. Dehát ez nem is állt módunkban ? mert az egész előadás alatt csak célozgattak rá, de nem mondták meg soha. A színpadon valamennyi szereplő gyanúsítható volt ? s vajon a nézőtéren ülők is? (tovább…)

A politika ? mely mai formájában erősen közelít a káosz fele ? a leginkább a krimi műfajához hasonlít, mégpedig egy hosszú folyamú krimi-sorozathoz. És ez a műfaji besorolás egyfelől nem csak a politikusokat és segítőiket (politics makers) keretezi be, hanem azt is föltételezi, hogy ekként is olvassuk az általuk létrehozott történeteket, magyarán (ahogy azt Borges mondaná) hitetlenkedve, gyanakodva, egyfajta egészséges bizalmatlansággal, intellektuális távolságtartással kell fogyasztanunk a politikai sorozatokat. (tovább…)

Kosztolányi Halotti beszédének szavaival az ember ?Egyedüli példány./ (?) S mint fán sem nő egyforma két levél/ a nagy időn sem lesz hozzá hasonló.? Ki vonhatná kétségbe ezt a különös, szinte már megmagyarázhatatlan egyediséget, még ha a természetben és a társadalomban minden dolog, minden állat vagy emberi lény csoportokba sorolható, ismétlődik, másokhoz hasonlít, sőt, a szó bizonyos értelmében azonos is velük. (tovább…)

A Korrupcióellenes Ügyészség körül fellángoló vita, a magyarországi választási kampány begyűrűzése Erdélybe, Románia új kormányának első napjai, az Egyesült Nemzetek Szervezetének menekültügyi vitái, a dél-koreai téli olimpia, ahol az észak-koreai szurkolók a nagy díszfelvonulások koreográfiáját ismételgetik ? egyszóval bőven akadna téma, amivel ezen a hétvégén szóval tartsam a hallgatóimat, (tovább…)

A skizofrén helyzetnek, amelyben mi erdélyiek leledzünk, előnye, hogy a dolgoknak egyszerre láthatjuk a romániai és a magyarországi vetületeit, vonatkozásait, párhuzamot tudunk vonni, összehasonlíthatjuk a két országot például a gazdasági fejlődés, a demokrácia, a jogállamiság vagy a korrupció szempontjából. Vegyük ez utóbbit. (tovább…)

Sorin Mitu könyvének végén juttatja eszünkbe, hogy keresnünk kell az igazságot ? bármi áron! És ez nemcsak a történészek feladata, hanem minden tisztességes emberé! Azé, aki meg akar szabadulni az életünkön uralkodók, politikusok és egyebek, által terjesztett ? és nemcsak terjesztett, hanem nap mind nap életbe léptetett! ? hazugságoktól. (tovább…)

Azok a botrányos ?leleplezések és ellenleleplezések? (valójában kísérletek a politikai mezőny szimulált újratöltésére, diszkurzív, az igazságon túli valóság felépítésének kísérletei), melyek a közéletet tematizálják, a jogrendszer és a politika közötti feszültség terében zajló hibrid háború részei. Nem a törvényhozás tudományos ? az egyetemes tudás, az igazság keresésének a része ? beágyazásának a kísérletei zajlanak, nem jogi viták, hanem a korrupcióellenes politikák megfojtásának közvetlen, elkeseredett és brutális próbálkozásai. (tovább…)