Bíró Béla: Kurz Európában

Sebastian Kurz, az osztrák néppárti csodagyerek, ahogy a választási győzelem eufóriáját kiheverte, késedelem nélkül az Európai Unió fővárosa felé vette az útját, hiszen mielőtt a koalíciós tárgyalásokba belevágna, ki kell puhatolnia, hogy az európai partnerek hogyan vélekednek a lehetséges variánsokról. Kurz ugyanis eleddig még senki mellett sem kötelezte el magát egyértelműen. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Konrád György műve

A múlt héten – pénteken, szeptember 13-án – elhunyt Konrád György, az európai értelmiségi körökben legismertebb, legnagyobb hatású kortárs magyar alkotó, a rendszerváltás egyik központi alakja. A volt ellenzéki, aki mondhatni életveszélyekkel teli gyermekkora óta „mély bizalmatlansággal tekintett az állam önkényére”.

(tovább…) Continue Reading

Székedi Ferenc: Tell Vilmák

Hogyha az utcán több jövő-menőt megkérdeznének, mi jut Svájcról az eszébe, akkor alighanem ilyen és ehhez hasonló válaszokat hallanánk: Alpok, óra, sajt, a jólét és a demokrácia hazája, a nyelvek egyenjogúsága, a kantonok és így tovább. És persze, többször is, Tell Vilmos, aki lelőtte fia fejéről az almát és így vált szabadságharcos legendává.

(tovább…) Continue Reading

Székedi Ferenc: Nem élünk egy szigeten

Beke Györgyről, nemzedékem médiamunkásainak jól ismert újságíró elődjéről, sok-sok erdélyi barangolás-könyv szerzőjéről nem sokat hallanni napjainkban.. És én sem azért beszélek most róla, mert az idén akár két kerek évfordulójáról is megemlékezhettünk volna, hiszen kilencven éve, 1927-ben született, és tíz esztendeje, 2007-ben hunyt el, hanem más szempontok alapján említem meg a nevét. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Egy asszimiláns feljegyzései

Kedves hallgatóim, rövidesen megjelenik egy rendkívül érdekes könyv egy felkavaró témáról. Székely Ervin legújabb regénye az erdélyi magyarok identitásproblémáiról szól. Alapvonásaiban róla magáról, a szerzőről, de sok szempontból mindazokról, akik a romániai diktatúra körülményei között szembesültek az asszimiláció ?gyakorlati? és tudati, lelkiismereti problémáival, de szembesülnek ma is, a megváltozott körülmények között. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: A tűréshatár ostroma

A múlt hét elején Budapesten a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően megváltoztatnák a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek működését, finanszírozását. Közben már kiderült, hogy az azoknak szánt összegek ki is kerültek az MTA költségvetési keretéből.

(tovább…) Continue Reading

Zsehránszky István: A párbeszéd hiánya

Kedden a Kollokvium előadásain szemet szúrt a párbeszéd hiánya. Erre hívta fel a figyelmet ? már délután – az olvasószínházi előadás. Dézsi Szilárd rendezésében felolvasták Závoda Péter JE SUIS AMPHITRION című darabját. A darab ? szinte kivétel nélkül ? monológokból áll. Dialógus csak apró technikai kérdések esetén észlelhető ? vagyis a párbeszéd a fontoskodás velejárója. Ilyen lenne a mai világ? (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Populizmus és világválság

A ? mindenekelőtt a jobboldali, és nacionalizmussal kapcsolt ? populizmusok előretörése, sőt sikere úgy értelmezhető, mint egyféle válasz arra, amit a hiperglobalizáció, a neoliberális gazdaságpolitikák, de lényegében, mint a világrendszer strukturális válságának kihívása jelent. Más kérdés, hogy a jobboldali populizmusok, és különösen az alt right (alternatív jobb) válaszai hatékonyak-e, illetve vezethetnek-e bármiféle (köz)jóra ? ahogy most éppen az osztrák választások eredménye mutatja ? népszerűek. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Szülővárosom, szeretlek

Végre szóvá tették: az uz-völgyi cirkusz nem valami spontán tiltakozás, hanem előre megfontolt szándékkal szervezett összecsapás. Romániában is, akárcsak az egykori szovjet birodalom országaiban, léteznek olyan személyek és csoportok, akiknek érdekében áll az, hogy a különböző nemzetiségű állampolgárok időnként egymásnak essenek. Cornel Vâlcu kolozsvári egyetemi tanár szerint: „el akarják terelni a figyelmet arról, hogy az országban nem mennek jól a dolgok: nem működik az igazságszolgáltatás, a tanügy, az egészségügy, nincsenek autópályák”. Vagyis, tennénk hozzá: a hatalom gyakorlói – a korrupt politikusok – miközben zsebre vágják az ország pénzét, amit ugye többek között iskolákra, kórházakra, autópályák építésére kellene fordítani, nemzetiségi konfliktusokat szerveznek. Szembeállítanak egymással románt és magyart – és bárkit! – Huligánokat, gátlástalan szurkolókat vezényelnek az uz-völgyi temetőbe, hogy rongálják meg a sírokat, miközben ők hivatalosan a román hősi emlékmű felszentelését végzik. Mondhatjuk: gyönyörű vallási ünnepet rendeztek…

(tovább…) Continue Reading

Bíró Béla: Románia és a V4-ek

Románia, bár elmaradottabb náluk, szinte már minden szempontból a visegrádi ?négyekhez? tartozna. Nemcsak gazdasági, de politikai és kulturális érdekei is ehhez a társéghez csatolják. A Duna-medencei népek érdekszövetsége jó másfél évszázados ellenségeskedés után mintha csak manapság válna a felek többsége számára nyilvánvalóvá. Hogy Magyarország két tradicionális ellenlábasa Csehország és Szlovákia összefogott a magyarokkal, (tovább…)

Continue Reading

Sarány István: Sapientia, avagy bölcsesség

„Kedves barátaink, győztünk!” Ezekkel a szavakkal indította beszédét a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem első csíkszeredai tanévnyitó ünnepségén, 2001. október 5-én Németh Zsolt, akkor a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. S méltán használta a győzelem kifejezést, ugyanis számos akadályt, gáncsoskodást kellett legyőzniük az intézményalapítóknak, emellett a kishitűséggel, a kételyekkel, az ellendrukkerekkel is küzdeniük kellett.

(tovább…) Continue Reading