Vélemény

Érdekes számadatokat hozott nyilvánosságra a statisztikai hivatal az idegenforgalommal kapcsolatban. A számsorok szerint – amelyeket átvettek a hírügynökségek, hírportálok is – országos szinten az év első negyedében 5,8 százalékkal 2,3 millióra nőtt a turisták száma. Ezen belül viszont 7,7 százalékkal, azaz 443 900-ra csökkent a külföldiek száma, így értelemszerűen növekedett a belföldieké: 9,7 százalékkal, azaz közel 1,9 millióra.

1989 táján, amikor mindannyian az úgynevezett rendszerváltások lázában égtünk, az egyik leggyakoribb fogalom, amely a politikai diskurzusban előfordult, a szubszidiaritás volt. A latin eredetű terminus a demokratikus politikai rendszer egyik meghatározó elvét rögzíti: a társadalmi problémákat azokon a szinteken kell és lehet valóban hatékonyan megoldani, ahol azok felbukkannak. Az elv szorosan kötődik a demokratikus politikai rendszerek egy másik meghatározó követelményéhez, a kompromisszumkényszerhez, azaz a szemben álló álláspontok kölcsönösen elfogulatlan (azaz nem érzelemmentes – mert az soha nem lehetséges –, hanem az irracionális indulatoktól függetlenített) megvitatásához és azoknak a mindenki számára elfogadható engedményeknek a felkutatásához, melyek a hosszú távú megoldások megtalálását lehetővé teszik.

Kedden rajtolt el Sepsiszentgyörgyön és holnap Csíkszereda utcáin ér véget a XIII. Székelyföld Kerékpáros Körverseny. Török, szerb, fehérorosz, osztrák és moldova-köztársaságbeli válogatottak vesznek részt a több mint félezer kilométernyi megmérettetésen, néhány holland, olasz, magyarországi és hazai klubcsapat mellett, de karikáznak különböző összetételű kontinentális csapatok is, közöttük a csíkszeredai Novák Team, amelynek névadója közel másfél évtizede ennek a körversenynek az ötletgazdája volt.

Aki Úz-völgyének hallja a nevét – márpedig ezekben a napokban gyakran emlegetik – és nem ismeri a vidéket, hajlamos arra, hogy a megnevezést csak egy kis kiterjedésű földrajzi térhez, vagy egy hasonló nevű településhez kösse. Pedig a fogalom voltaképpen azt a mintegy negyven kilométeres utat is jelöli, amely az erdélyi Csíkszentmártonból a moldvai Dărmăneşti -re vezet, de leginkább csak elméletben.

Nem kell futballszakértőnek, vagyis mindenkinek lenni ahhoz, hogy felfigyeljünk egy sajátos jelenségre: a szurkolók politikai radikalizálódására. Erre a nemzetközi foci is bőven szolgáltat iskolapéldákat. A már nevében királypárti Real Madrid szurkolótábora a labdarúgáson túl is állandó konfrontációban van a katalán függetlenséget jelképező FC Barcelona szurkolótáborával.

Legutóbb az európai parlamenti választásokon szerepelt egy helyi párt is, a POL. A neve magyarul: a Szabad Emberek Pártja. Marosvásárhelyen van bejegyezve – és nem kíván országos tömegpárttá válni – olyanná, mint a PSD vagy a Nemzeti Liberális Párt, hogy mást most ne említsünk… Vegyes pártnak nevezi magát – vagyis a helybeli románok és magyarok, valamint a többi nemzetiség pártjának. – Ilyen sem volt még! Legalábbis nem tudok róla…

Ki tudja hányszor írjuk le ezt minduntalan? Hosszú folyamatról van szó, amihez hasonló a fejlett világ sok országában tapasztalható, s…

Minap hallottam a rádióban egy remek műsort a hazai fesztivál-turizmusról. Fiatal bukaresti idegenforgalmi szakembert szólaltatott meg a riporter. Az interjúalany elmondta, hogy meredeken ívelnek felfelé a fesztivál-ipar mutatói – mind a rendezvények számát, mind azok látogatottságát, mind a bevételeket tekintve. S ha nem csalódok, azt mondta, hogy ez az iparág idén már 600 millió eurós forgalmat jegyzett.

Április 24-én volt a kereszténység egyik legnépszerűbb katonaszentjének, Szent Györgynek az ünnepe. A Szent György-legenda az egyik legszebb példázata annak a meggyőződésnek, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, legyőzve a gonoszt. A keresztény világban ez a nap a tavasz kezdetét jelzi, s az analógiát követve a tavasz is a győzelmet jelképezi a hideg felett, életre kel az alvó természet. Ezen a napon volt még nem is olyan régen az első kihajtás, s ezen a napon került szegre a téli cipő.

Az európai választásokon nem következett be az a radikális jobbrafordulás (német terminussal Rechtsruck), melyre a jobboldal számított. Ennek ellenére európai összesítésben jelentősen növekedett a jobboldali pártokra leadott szavazatok számaránya, sőt azt is sikerült elérniük, hogy az európai jobboldal a baloldali vagy a baloldalnak elkötelezett csúcsjelöltek helyett saját jelöltjét juttassa a Bizottság elnöki funkciójába. Ezzel lehetőség nyílt nem csak arra, hogy a jobboldal megvethesse lábát hatalomban, hanem arra is hogy némiképp a „konzervatív közép” is kiszabaduljon a baloldal, egészen pontosan a szociáldemokrata partner fogságából.

Németországban éveken át nem eshetett szó keresztényellenességről. Egyrészt, mert a német ateisták egy része is ellenszenvvel viszonyult a keresztény vallásokhoz, másrészt mert még a muszlimok keresztényellenességének emlegetésével nem veszélyeztethette a „társadalmi békét”. Elég kínos volt, hogy az antiszemitizmust mindenképpen el kellett utasítania. S aki ezt a Németországban sem ritka gyilkosságok, erőszaktételek, szervezett bűnözés kapcsán mégiscsak szóvá tette, rögtön el is nyerte a szélsőjobboldali jelzőt.

Az elmúlt napokban több információt is közzétettek Ferenc pápa romániai, és ami minket közelebbről érint, csíksomlyói látogatásával kapcsolatban. Többek között bemutatták a közösségi médiában és több hírportálon azokat a látványterveket, ahogyan a pápa cerebrálta szentmisére megnövelik a Hármas halom oltárt, hogy a több mint háromszáz koncelebráns pap, a kórus és mindenki más elférjen ott, ahogyan azt a Vatikán, a Gyulafehérvári Érsekség, a Ferences Szerzetesrend, Románia Államelnöksége, azaz a pápalátogatás  hivatalos szervezői eldöntötték.