Vélemény

Ezer sebből vérzik a kisebbségi politizálás, de legfőképpen annak lehetünk tanúi, ahogyan az elvtelen és morálisan légüres térben, üres malomként működő inkonzisztens politizálás, nagy sebességgel és drámai módon rohan a vesztébe. Ha voltak, akik úgy képzelték, hogy a politikai filozófia, az elvek, amelyek mentén a kisebbségi politizálás folytatható másodrangúak, sőt lényegtelenek, és a populista etno-nacionalista lózungok és vágyálmok megalapozhatnak politikai stratégiát, mára bizonyára maguk is meggyőződhettek arról, hogy illúzió ilyesmiben reménykedni. (tovább…)

Világunkat Colin Crouch angol politológus a ?posztpolitika? világának nevezi. A valóban súlyos döntéseket ma már nem a politikai intézmények, hanem senki által nem választott, a pénz hatalmának alávetett bürokraták hozzák. S a döntéseket úgynevezett szakértői ? vagy a pénz szorításában azzá nemesedett ? kormányok hajtják végre. (tovább…)

A PADIF-on láthattunk egy ?antik mesejátékot? is. A műsorlap legalábbis így nevezi meg a Zalán Tibor darabja ? a Rettentő görög vitéz ? alapján készült előadást. Ami8 Bessenyei István színész szerint az antik görög dráma paródiája. Bessenyei István csak tudja, hiszen besegített Bodea Györgynek, a PADIF házigazdájának az előadás megrendezésében. Én az előadás láttán azt jegyeztem fel, hogy ironikus szöveg, amit a szilágycsehi diákszínjátszók rendkívül komolyan mondanak. (tovább…)

Két téma borzolja a kedélyeket és a rommagyar médiatér poshadó állóvizét, és egyikben sem haladunk előre, szóval nem haladunk semerre, leállni és elakadni viszont még itt is színvonalsülyedést jelent. Nemcsak a vitakultúra hiányzik ahhoz, hogy demokratikus és plurális nyilvánosságban, felnőtt emberek módjára, a közös okoskodás hasznát keresve, álláspontokat meghallgatva és árnyalva, jobbító szándék mellett vitázva végiggondoljuk ügyeinket, de lassan már fogalmaink sincsenek, amivel a valóságot megjeleníthetnénk. (tovább…)

Annak a tájat szemlélő utasnak, aki vonattal teszi meg a Brassó-Marosvásárhely távot, Gyergyószentmiklós után egy hatalmas templom ragadja meg a tekintetét, amelyet leszállás után sem felejt és nem véletlenül. Hiszen Gyergyóditrónak az 1908 és 1913 között épült neogotikus katolikus imahelye Románia legmagasabb kéttornyú temploma és az építészek azt is feljegyzik, hogy a maga 75 méterével, magasság tekintetében, az ötödik helyen áll az országban. (tovább…)

Hallgassa meg!

A klímaválság fejleményeit két aktuális történés helyezi ismét a nemzetközi közvélemény figyelmének előterébe. Az egyik Trump amerikai elnök döntése, miszerint felmondja a párizsi Klímacsúcson született egyezményt. A másik, hogy a németországi un. Jamajka koalíció létrejöttének egyik legfontosabb akadálya is a klímapolitika körüli nézetkülönbség. (tovább…)

Bukarestben az Állami Zsidó Színház még mindig keresi a helyét ? a szó szoros értelmében is, és egyáltalán. Legújabb bemutatója ? a Karpilevski ? a Kis Színház termében volt, a Sărindari-on. Pedig a Zsidó Színház épülete ? legalábbis kívülről ? gyönyörűszép, gondozott, frissen festett, rendben van. De belülről? Ott biztos még gond van, mert bemutatójához még mindig más színháztól kell termet kölcsönöznie. (tovább…)

A román politika színpadának ? a nyilvánosságnak ? legkifejezőbb metafórája a labirintus, sőt egyre inkább egy Ariadné fonala nélküli útvesztő, melyből sem a politikai aktorok, sem a közönség nem ismeri a biztos kiútat. Ezért minden egyes útelágazásnál gondot okoz a választás, nincsenek egyértelmű eligazító sémák, és ha a politikai cselekmény egyszer letér, a többihez látszatra mindenben hasonló, kivezető útról, akkor esélye sincs kikeveredni a számtalan csapdából: mellékösvényeken, zsákutcákon és a reménytelenségben bolyong az összes szereplő. (tovább…)

Azt hiszem, majd mindenkinek akad példája rá, hogy a véletleneknek meg van a maguk összjátéka. Hogy mi áll mögötte, káoszelmélet, valószínűségszámítás, játékelmélet, nem eléggé ismert társadalmi folyamatok ? azt majd eldöntik a tudós elmék. Én viszont egy ilyen véletlenről szeretnék beszélni mai jegyzetemben, de – nem véletlenül. (tovább…)

Kedves hallgatóim, bevallom, szurkoltam Katalóniának. Szurkoltam már amikor meg sem voltam: amikor a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal; amikor 1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták Barcelonát. (Közismert, hogy Katalónia a polgárháborúban a köztársaságpárti oldalhoz csatlakozott a fasiszta diktátor vezette jobboldali nacionalista erőkkel szemben.) (tovább…)

Ferences István, aki már a Székelyföld hasábjain kísérletet tett arra, hogy a román költészet legjelentősebb 20. századi alakjának származását tisztázza, a napokban Arghezi ? Ergézi címmel kétnyelvű kötetben tette közzé kutatásának eredményeit. Munkája egy doktori disszertáció összes erényeit felmutatja: eredeti, következetes, szakszerű. S mindezek mellett krimiszerűen izgalmas is. (tovább…)