Szövegkovács

Ma az idegen nyelvekből átvett közszavak magyaros írásmódjáról lesz szó. Ezek egy idő után annyira meghonosodhatnak, hogy feledésbe merül, valójában honnan is erednek. Az idegen szavakat attól függően írjuk magyaros vagy az eredeti írásmód szerint, hogy mennyire épültek be a magyar nyelvbe. (tovább…)

Ma főként a tulajdonnevek írásáról lesz szó, előbb viszont a különféle típusait idézzük fel. Vannak személynevek, állatnevek, tárgynevek, földrajzi nevek, csillagászati elnevezések, intézménynevek, márka- és fajtanevek, címek, sőt kitüntetések és díjak nevéről is beszélhetünk. (tovább…)

Április 23-án ünnepelték a könyv és a szerzői jogok napját? Hozzá kell tennem, hogy egy olyan világban, ahol már-már ritkaságszámba megy, ha valaki könyvet, újságot olvas a buszon vagy a parkban, helyette okostelefonjukkal babráló fiatalokat, sőt elvétve még időseket is látni. Néha még én is beleesem a csapdába, pedig gyerekkorom óta mágnesként vonz a könyvek világa. (tovább…)

Előre is elnézést kérek a hölgyektől, mivel ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, de bízom benne, hogy egy-két dolog nekik is fog tetszeni. Miért esett a választásom a sportra? Talán azért, mert javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság, amelyet kötőjellel kell írni, ugyanis a szótagszám meghaladja a hatot. (tovább…)

Múlt héten az idegen eredetű közszavak magyaros írásmódjáról volt szó, a legvégén pedig jeleztem, hogy ma az idegen eredetű tulajdonnevek kerülnek nagyító alá. Mielőtt belemélyednék a témába, szeretnék megosztani Önökkel egy személyes történetet. Gyerekkoromban rengeteget olvastam, egyik kedvenc szerzőm volt Jules Verne. (tovább…)

Ma abból indulok ki, hogy a szavak egy részében az i, í, u, ú, illetve az ü, ű ejtése ingadozhat, írásban viszont a kialakult szabályokat kell követni. Mit is jelent ez pontosan? (tovább…)

Múlt héten egyebek mellett olyan idegen nyelvekből átvett szavakkal foglalkoztam, mint a szelfi, a lájkol, vagy éppen az okostelefon. A felsorolt példák közül mindhármat megtaláljuk A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában, az első kettő magyaros írásmóddal szerepel, vagyis úgy, ahogy halljuk. (tovább…)

Ma a -ban, -ben, illetve a -ba, -be helyhatározóragokról lesz szó, amelyeket sokan következetesen felcserélnek, sőt olyan is előfordul, hogy valamelyik párost mellőzik. Még az egyik romániai áruházlánc hirdetésében is az szerepelt, hogy ?szerélmes Olaszországban?. Igen, jól hallották? Mivel nem ellenőriztették a magyar szöveget megjelenés előtt, egy é betű is befurakodott a szerelmes szóba. Valószínűleg azt akarták írni, hogy ?szerelmes Olaszországba?, legalábbis így több értelme van. (tovább…)

Ma többek között szó lesz a műemlékvédelmi világnapról, valamint Zsolnay Vilmos keramikusról. Bár első hallásra úgy tűnhet, hogy egyiknek sincs köze a nyelvműveléshez, mindkét témának vannak olyan vetületei, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak ehhez a témakörhöz. (tovább…)

Április 11-én volt a magyar költészet napja, amelyet 1964 óta minden évben József Attila születésnapján tartanak. (tovább…)

Nehéz dolgom volt, amikor döntenem kellett, hogy milyen témára élezem ki a nyelvművelő rovat mai részét. Ugyanis március 27-én ünnepeltük a színházi világnapot, annak emlékére, hogy 1957-ben aznap volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának az évadnyitója. (tovább…)

Minden év március 22-én arra emlékezünk, hogy 1974-ben ezen a napon alakult meg az ELTE Bölcsészettudományi Karának Fordító- és Tolmácsképző Központja. 1999-ben e jeles dátumot a magyar fordítók és tolmácsok napjának nyilvánították. (tovább…)