„Mátyás, az igazságos…” „Mátyás, az álruhás országjáró…” „Mátyás, a művelt reneszánsz király…” „Az okos király…” Ahogy már sejteni lehet, ma főként I. Mátyás királyról lesz szó, aki a köznyelvben Mátyás királyként maradt fenn.
Miért épp őt választottam mára? Egyszerű oka van: ötszázhetvennyolc éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron, és úgy éreztem, hogy megéri néhány szóban bemutatni. Számos legenda kering vele kapcsolatban, 1984-ben például Mesék Mátyás királyról címmel vetítettek egy tizenhárom részes televíziós animációsfilm-sorozatot. Először az Igazmondó juhász című részt nézhették meg az érdeklődők, amelynek a cselekményét valószínűleg a hallgatók is jól ismerik.
De valóban annyira igazságos volt-e, mint ahogy évszázadokon keresztül sugallták? Erre a kérdésre a Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent átfogó írásban kereste a választ Horváth Richárd történész a 2018-as Mátyás-emlékév ürügyén. A Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása című cikkben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa azt írta, hogy a mondák és legendák hőse „kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok körében, de aligha lehetett kedvelt személy, […] és érdemes felülvizsgálni a »törökverő«, valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is”.
A korszak kutatójának tehát nincs könnyű dolga, ugyanis a Mátyás királyról szélesebb körben élő elképzelés megnehezíti a valós kép megrajzolását. A korábban említett történész szerint „nem beszélhetünk egységes »Mátyás-korról«, emberöltőnyi uralkodása több szakaszra bontandó”.
Mivel az idő véges és nem is történelmi rovatot szerkesztek, csupán az igazságos jelzőre térnék ki vele kapcsolatban. Ma már biztos, hogy az igazságtevő királyról szóló kép jóval később alakult ki, valószínűleg azért, mert ő volt az utolsó erre alkalmas uralkodó a magyarság történelmében.
A mai részből nem szeretném kihagyni Szent Mátyás, a „jégtörő” ünnepét, amely tegnap volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja szerint „Mátyás király is róla kapta a nevét, mert Mátyás napjára virradólag (február 23-án este) született”. „A népi kalendáriumban jégtörő Mátyás ünnepe, febr. 24. úgynevezett ellentétes rámutatónap (a megfigyelhető jelenség ellenkezőjét olvassák ki belőle), azaz időjárásából következtetnek a tavasz közeledtére vagy késésére” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban. Vagyis „ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál” – tartja a mondás. Annyit elárulok, hogy én nagyon-nagyon várom a tavaszt.