Napok óta – mint minden évben ilyenkor – egy Mikulást ábrázoló kép kering az interneten. Ezt írták rá csupa nagybetűvel, mintha a Nagyszakállú szavait idéznék: „Láttam a Facebook posztjaitokat! Helyesírási szótárt kaptok!” Mindkét mondat végén felkiáltójel van. Tulajdonképpen ez adta az ötletet ahhoz, hogy beszéljek az ünnepnevek, különféle jókívánságok helyesírásáról, hisz az elkövetkező hetek főként arról fognak szólni, hogy milyen formában köszönthetjük a családtagjainkat, barátainkat, ismerőseinket, alkalmazottainkat, esetleg az ügyfeleinket.
A korábban említett mondatokban van egy hiba, ami azt bizonyítja, hogy a Mikulás is tévedhet. A Facebook-poszt kötőjellel írandó, a miértre pedig A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában találhatjuk meg a választ. Az erre vonatkozó szabály így hangzik: „Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk össze őket, például: Afrika-kutató, Budapest-térkép, Petőfi-szobor; Herkules-erejű.” Mivel a Facebook szó is tulajdonnév, az utótagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá. És ott van még az idegenszerű poszt szó, amely helyett jobban nézett volna ki a bejegyzés szavunk. A korábbi példákhoz hasonlóan a Mikulás-nap is kötőjellel írandó, a Mikulás természetesen nagybetűs.
És mi a helyzet az advent, a karácsony, illetve a szilveszter szavaink helyesírásával? A többi ünnep, nevezetes nap, időszak és történelmi esemény nevéhez hasonlóan mindegyiket kis kezdőbetűvel írjuk, attól függetlenül, hogy milyen érzelmeket fűzünk hozzájuk. További példák: a magyar kultúra napja, a víz világnapja; anyák napja, farsang, nagyböjt, húsvét; a bécsi kongresszus, a honfoglalás.
Felvetődhet a kérdés, hogy mégis hogyan kell helyesen írni a jókívánságokat például decemberben? Az angol nyelvből átvett szokással ellentétben csak a mondat első szavát kezdjük nagybetűvel, a többi szó kivétel nélkül kisbetűs. Még a szilveszter is, mivel december 31-ére értjük, nem pedig egy Szilveszter névre hallgató férfiismerősünkre. Itt sem maradhatnak el a példák: Áldott karácsonyt kívánok! Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok!
December 31-én vagy január 1-jén már egy kicsit nehezebb megírni a jókívánságot. Ha a Boldog újévet kívánok! mondatban egybeírjuk az újév kifejezést, akkor a jókívánságunk csak a 2022-es év legelső napjára érvényes. Ám ha az üzenetünk egész évre szól, a különírt új év írásmód az elfogadott. Majdnem megfeledkeztem A Boldog új évet kívánok! jókívánság népszerű, rövidített változatáról, amely az új helyesírási szabályzat megjelenése óta BÚÉK, csupa nagybetűkkel, pontok és szóközök nélkül. Tudom, hogy még jó néhány nap van hátra karácsonyig, illetve szilveszterig, a Mikulás figyelmeztetéséből azonban arra következtettem, hogy akár most is beszélhetek az ünnepnevek és a jókívánságok helyesírásáról.