Zsehránszky István

A Bukaresti Nemzeti Színház rájött, hogy a szokásos sajtóértekezletek helyett jobb, ha találkozót rendez a színház iránt érdeklődő publicisták és kritikusok számára. S e találkozón nem egyetlen soron lévő produkciót járnak körül étvágygerjesztésként, hanem legalább négyet—ötöt, a rendezők, a díszlettervezők, más munkatársak jelenlétében. Úgy teljesebb kép alakulhat ki. Betekinthetünk egy intézmény világába. Csupán a születő előadások lelke, a színész hiányzott erről a találkozóról. Vajon miért? Hogy nehogy kicsússzon a rendezők markából? Erre még kereshetjük a választ… (tovább…)

Tanulhatnánk az Osonótól ? a sepsiszentgyörgyi, színészekből és színész mesterséget tanuló fiatalokból álló színtársulattól. Az Osonó egyik előadása ? Ahogy a víz tükrözi az arcot ? 456 előadást ért meg. Hát ezt csinálja utánuk valamelyik hazai magyar hivatásos színtársulat! Valamelyik hazai magyar színház! És az Osonó nem egyetlen város vagy helység torkán nyomta le ezt az 526 előadást, hanem három kontinens 23 országában játszották, 17o településen. (tovább…)

Két kolozsvári értelmiségi – egy magyar és egy román – beszélgetését olvastam nemrég egy bukaresti lapban. Érdekes módon – sok mindenben egyetértettek. Sőt, egymás barátságát és segítségét keresték a mai világban, a százéves évforduló közeledtével. Ajánlanám ezt másoknak is.

A gond, amelyik mindkettőjüket egyformán foglalkoztatja, hogy olyan időket élünk, amelyek a fasizmus kezdetére emlékeztetnek. Igen, jól hallották. A mai helyzet itt, Romániában – és még más kelet- és közép-európai országokban is – (tovább…)

Romániában mindenki mindent olcsón akar megúszni, és semmit sem kíván elrendezni, rendbe tenni, megoldani. Mert, ha ez megtörténne, akkor nincs több kibúvó, kiskapu, becsületesnek kell lenni éjjel-nappal. Márpedig Romániában az a hiedelem van elterjedve ? és fenntartva! ? mind a mai napig, hogy aki becsületes, annak a zsebe üres. Csak az ügyeskedő érvényesülhet. A hazug. A csaló. A cinikus útonálló. (tovább…)

Ma kezdődött az imahét a keresztények egységéért. Érdekes módon, most ? a reformáció 5oo-ik évfordulóján – imádkoznak ezért. Vége a gyűlölködésnek katolikusok és reformátusok, katolikusok és ortodoxok, katolikusok és anglikánok, katolikusok és bármely más keresztény vallás hívei között. Bukarestben a lutheránus templomban kezdik el az imahetet. (tovább…)

November hetedike van. Valamikor ünnep volt. Nekem ma is az – a nevelt lányom születésnapja. Isten éltesse!

Nagyon tetszett Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár úrnak a vallomása, mely szerint nem magyarnak született, hanem „embergyermeknek”. És ezt a kolozsvári egyetem magyar katedrájának egyik vezetője mondja, és arra figyelmeztet – többek között -, hogy „a népszámláláskor jó lenne odafigyelni a kettős identitásúakra is”. (tovább…)

A.Gergely András tanulmányában olvastam: „tompák és vaksik lettünk a művészetek és a mindennapi élet eseménymeneteinek a felfogásában”. A magyarországi kulturális antropológus professzor szerint az asszociációs képesség helyett a táblázatok látszat-korrektsége vált uralkodóvá. Vagyis tetteink elkövetése után a táblázatok, az adatsorok mögé bújunk és nem vállaljuk a felelősséget. „A kizárásokkal és a bekebelezésekkel élünk”. – Szép új világ, nemde! Vagy tán nagyon is régi? Géta-dák? Őseurópai? (tovább…)

Új nemzeti sport született Romániában? Vagy régi ez, csak felújították? A hazudozásra gondolok. (tovább…)

A bukarestiek ki vannak éhezve a színházra – iszonyúan nehéz bejutni, jegyhez hozzájutni az Országos Színházi Fesztivál egy-egy magyar nyelvű előadására. A sepsiszentgyörgyiek Alice előadására még találtak helyet nekem az UNITER-nél, de a temesváriak Rabenthal előadására már nem. Szerencsére az utcán találkoztam Bandi András Zsolttal – az előadás egyik főszereplőjével -, s az ő segítségével mégiscsak bejutottam. Köszönöm, Bandi András Zsolt! – mert különben szegényebb lennék egy színházi élménnyel. (tovább…)

Bukarestben, a Tineretului-nál, a Mega Image előtt egy fiatalasszony felszedte a járdáról egy kóbor kutya ürülékét. Hát nem csodálatos! Pár éve még a kóbor kutyák kiirtását szorgalmazták Bukarestben? Aztán a Duna tévén azt láttam, hogy a szilveszterezők újévre szemétdombbá változtatták a Vörösmarty teret. (tovább…)

Van a Lear királyban egy furcsa replika, amelyre eddig nem figyeltem fel. A Bukaresti Nemzeti Színház nemrég bemutatott előadásán adott pillanatban azt mondja Lear Gloszternek és a fiának: ?Tegyél üveget a szemed elé, és csinálj úgy, mint a politikus: nézzél, mintha látnád még azt is, amit nem látsz!? (tovább…)

Alig fejeződött be az Állami Zsidó Színház jiddis színházi fesztiválja, a TESFEST – melyen a hazai társulat mellett lengyelországi, izraeli, franciaországi, amerikai, ausztriai társulatok, illetve előadások szerepeltek; sőt, Moldva Köztársaság is jelen volt egy előadással; Székelyudvarhelyen pedig most zajlik az IFESZT 9-ik kiadása – 16 előadást láthatnak, többnyire mai darabokat, és közülük nem lóg ki Shakespeare sem, aki klasszikus lévén mindig mai. Aztán rövidesen elkezdődik az Országos Színházi Fesztivál is, Bukarestben. (tovább…)