Ma van húshagyókedd. Hivatalosan ma ér véget a farsang, holnap már hamvazószerda, a nagyböjt első napja. De nem lennénk mi, gyarló emberek, ha a vigalmat követő tilalmi időszakba ne csempésztünk volna be még egy napot, amelyen ki lehet rúgni a hámból, a torkos csütörtököt.
Continue ReadingMi leszel, ha nagy leszel?
Legkisebb fiam hosszú ideig szemetes akart lenni. Nem is akármilyen, hanem az a szemetes, aki a kukásautón kapaszkodva az autó hátának bal oldali lépcsőjén utazik, s mikor a kocsi megáll, lepattan és gyorsan húzza, a gép emelőkarjához igazítja, üríti, majd a helyére viszi a házak elől a szemeteskukát.
Continue ReadingMenedékházak legendája
A hegyekben barangoló természetjárókat a magasság vonzza. Hétvégeken, télen-nyáron felkerekednek és csak a maguk gyönyörködtetésére, meg a jó társaság kedvéért, a közös élményekért nekivágnak hegynek-völgynek.
Continue ReadingErőt merítenek a múltból
Ünnepeink egy része nem örömteli eseményt idéz meg, hanem szomorú történésre emlékeztet. Emlékezni kötelezettségünk, ugyanis a múltat ismerni, tisztelni kell, és lehetőleg tanulni is kell belőle. A hét végén a madéfalvi vérengzés, a Siculicidium évfordulóján emlékezünk, kegyelettel gondolva a lemészárolt ártatlanokra és a bujdosásra kényszerültekre.
Continue ReadingKarácsonyfaárusok
Fenyőfát árulnak több helyen a városban, az egyik kijelölt árusítóhely éppen munkahelyem szomszédságában van. Fa van bőven, vásárlót nem sokat láttam. Tehát egyelőre nagyobb a kínálat, mint a kereslet, de a kifüggesztett árak nem ezt a feltételezést támasztják alá. Amennyire meg tudom állapítani, vágott csemetét, fahegyet és termesztett fát is kínálnak eladásra.
Continue ReadingTusnádfürdő a kor tükre
Tusnádfürdő a Székelyföld egyik legkisebb városa, és egyike a legszebb fekvésű üdülőtelepeknek. Története egybeesik a húszadik század történetével, annak meghatározó fordulatai jelentős mértékben befolyásolták az üdülőtelep sorsának alakulását is. Köztudott, hogy a városka a vasút megépülésének köszönheti gyors fejlődését, azáltal, hogy könnyen megközelíthetővé vált – az akkoriban felfutó Málnásfürdővel együtt – átvette a hagyományosan közkedvelt környékbeli gyógyfürdőktől, Előpataktól és Uzonkafürdőtől a vezető szerepet.
(tovább…) Continue ReadingMaszkkal vagy anélkül
Minap bevásárolni indultunk, és feltűnt, hogy az utcán húsz emberből egy, ha viselt maszkot. Szóvá is tettem, félhangosan morgolódva-zsörtölődve: nem értem ezeket az embereket…! Be sem fejeztem a mondatot, hogy miért nem értem meg őket, mert feleségem máris a szavamba vágott, mondván, hogy lassan-lassan semmivel sem vagyok különb, mint a hangos oltásellenesek. S még azt is mondta, ő inkább azt nem érti, hogy miért hoznak szabályokat – esetünkben a maszkviselési kötelezettséget kültéren –, ha annak betartását senki nem ellenőrzi. Még nem hallott olyan emberről, akit azért figyelmeztettek volna a hatóságok, netán azért bírságolták volna meg, mert nem tett maszkot, vagy azt az állára tolva viselte az utcán.
(tovább…) Continue ReadingA Prisma 35 éve
Iskoláskoromban nagyon szerettem a fizikaórán bemutatott fénytani kísérletet, lenyűgözött az, ahogyan az üvegprizmán megtört a fény, illetve az, ahogyan a fehér fény szivárványszínű, legyezőszerűen kinyíló fénynyalábbá vált. Ez a kísérlet rávezetett arra a felismerésre is, hogy mindenben, bármilyen egyszerűnek, egyszínűnek tűnjék, gazdag változatosság rejtőzik, színek tobzódnak. Csak éppen meg kell keresni a megfelelő eszközt, amivel nézzük. S ez az eszköz lehet egy csiszolt üvegdarab, de lehet a szemünk vagy a szívünk. Látni kell és befogadni a szépséget, ami körülvesz bennünket. A nézést és a befogadást azonban meg kell tanulni.
(tovább…) Continue ReadingRestitúciós húzd meg, ereszd meg
Rövid idő alatt két, ellentétes előjelű hírt kaptunk, ugyanabban a témakörben: november 11-én arról számoltak be a hírcsatornák, hogy „a legfelsőbb bíróság jogerősen elutasította az egykori kolozsvári Marianum katolikus leánynevelő intézet épületeinek a visszaszolgáltatását”; tegnap pedig arról olvashattunk, hogy „újra az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül a nagyenyedi vár részét képező Bethlen-kastély”.
(tovább…) Continue ReadingKönyv az összeesküvés-elméletekről
Minap azon szörnyülködtem, hogy mennyi tudományos-fantasztikus történet kering közszájon egy-egy adott téma – főként a járvány és az oltás – kapcsán. Felháborítóan fiatal kolléganőm kijavított: nem tudományos-fantasztikus történetek ezek, mert akkor valós tudományos alapjuk lenne, csupán fantasy sztorik azok, amivel az emberek etetik egymást. S mennyire igaza van! Mert mi a tudományos a gyíkemberekben, a lapos földben, a három nemzedéken át öröklődő meddőségben és társaikban?
Continue ReadingBányatúra
Kezdő újságíróként jártam először bányában. Bár nem is volt igazi bánya, csupán gyakorlótárna a balánbányai bányásztanulók számára, nagy hatással volt rám, borzongással töltött el a tudat, hogy – ha csak pár méterrel is, de – a föld felszíne alatt vagyok, ott, ahol, ha kialszanak a lámpák, a sötétség és a csend az úr; ahol az ember minduntalan érzi a szokatlan helyzet okozta nyomást, félelmet.
Continue ReadingLe a talapzatról
Minap alkalmam volt Ljubljanában sétálni. A belvárosban egy szoborcsoporton akadt meg a szemem a kora őszi napsütésben: a Paradicsomból kiűzött Ádám és Éva mintegy menekült az utca emberáradata felé.
Continue Reading