Szombaton, vízkereszt napján elkezdődött a farsang, s bár a nyugati keresztény egyházak naptára szerint idén február 14-ig tart a vigalmi időszak, az egész esztendő víg farsangnak ígérkezik – ha csak az idénre tervezett rengeteg választásra gondolunk. A farsangi időszak a karácsony, a születés örömének idejét teljesíti ki, hagyományosan a lakodalmak, bálok, vidám mulatságok időszaka. Mikor a farsangolás szokása kialakult a paraszti társadalomban, szünetelt a mezőgazdasági munka, jutott idő a kikapcsolódásra is. S a leírások, no meg nagyszüleink visszaemlékezései szerint alaposan ki is használták falun ezt az időszakot, de a városi életnek is része volt, valamint a polgárság és az arisztokrácia körében is dívott a dínomdánom szokása. S a hagyomány szerint ekkor volt az ideje a párszerzésnek, a különböző mulatságok, események, bálok is mind a párválasztást voltak hivatottak elősegíteni, alkalmat teremteni hozzá, hogy aztán majd a kapcsolatot egy következő farsang alkalmával szentesítsék lakodalommal.
A farsang a farsangtemetésben csúcsosodik ki, s vidékünkön a lába között megtermett murokkal és két méretes pityókával ábrázolt Illés elégetésével nemcsak a telet búcsúztatták, hanem kigúnyolták a társadalom szempontjából csökkent értékűnek tartott vénlegényeket: Illés meredező férfiassága a be nem teljesült hivatást – a párválasztás és a gyermekáldás vállalása elmulasztását – is jelképezi.
A farsang ma már csak nyomokban tartalmaz párat korábbi attribútumaiból, jelentőségéből. Megmaradt a vigasság iránti igény, bálokat is tartanak. No meg lakodalmat, holott manapság már nemcsak a farsangi időszakra korlátozódik a lakodalmi szezon, egész évessé vált, még a húsvétot megelőző nagyböjtben is szerveznek házasságkötést követő mulatságot.
A farsang tehát vigasságot, párválasztást jelent. A párválasztás választás kérdése. Erőltetett analógiával élve az idei rövidre szabott farsang egész évre kiterjedhet: a vigasságot, a farsangfarkára jellemző alakoskodást a politikusok biztosítják majd az európai parlamenti, önkormányzati – vagy más szóval élve helyhatósági –, elnök- és parlamenti választások alkalmával. Az öt választás előreláthatólag azt jelentheti, hogy a választók nyolc alkalommal kell majd az urnákhoz járuljanak, ugyanis elképzelhető, hogy a polgármester-, megyeitanácselnök- és államfőválasztáson második fordulót is szervezzenek.
Lévén, hogy szokás szerint még nem határozták meg hivatalosan az egyes választások időpontját, csak találgatni lehet. S a találgatások szerint az európai parlamenti választások időpontja minden bizonnyal június 6–9., a helyhatósági választásoké szeptember 29., október 6. vagy 13., az elnökválasztás első fordulójának lehetséges időpontja november 10. és december 8. között valószínű, azzal a megkötéssel, hogy az elnökválasztás és a parlamenti választás időpontja ne essen egybe; a parlamenti választások lehetséges időpontja december 8. vagy 15. A magyar állampolgársággal is rendelkező hazánkfiai még több alkalommal élhetnek választójogukkal.
Tehát víg farsangnak nézünk elébe, az utóbbi időszakban kaptunk már ízelítőt a cirkuszra, látványos és hangos szócsatákra hajlamos politikai szereplőknek és az e műfajra fogékony szimpatizánsaiknak köszönhetően. S attól is tartok, hogy a magyar közösség, annak képviselői e cirkuszok célpontját, tárgyát, ürügyét képezik majd a szavazatszerzés érdekében.
No meg azt is valószínűnek tartom, hogy a választópolgárok szimpátiájának elnyerése érdekében a kormányon lévők a beharangozott takarékossági intézkedések dacára esztelen költekezésbe kezdenek bizonyos társadalmi kategóriát szavazatainak megszerzése érdekében. S azt már a farsangi szokások leírásából, nagyszüleink visszaemlékezéseiből és keresztény neveltetésünkből is tudjuk, hogy a farsangot a nagyböjt időszaka követi, s a választási dínomdánom böjtjét a választópolgár fogja elszenvedni.