Sarány István

Tegnap vettem halálhírét, holott a szomorú esetről még csütörtök este értesülhettem volna, ha követem az egyik regionális portál híreit. Így csupán tegnap szembesültem a hírrel, hogy elhunyt az egyik volt tanárom.

Mindig eszembe jut néhai kolozsvári kedves ismerősöm, pályatársam, ha késve kezdődik egy-egy rendezvény. S az utóbbi időben elég gyakran volt alkalmam Csíkszeredában tétlenül várni hol egy színházi előadás, hol egy könyvbemutató, hol egy koncert kezdésére, vasárnap például húsz percnél többet vártunk a zsúfolt nézőtéren arra, hogy kezdődjék az előadás.

Közismert a vicc, miszerint két, a hidegháború idején szembenálló ország vezetői eldöntik, hogy sportvetélkedőn mérik össze erejüket. Nyilván, egyikük nyert, a másik veszített.

Az érettségi vizsga mérföldkő kellene legyen egy fiatal életében, ugyanis lezárja a középiskolai tanulmányokat és bebocsátást nyújt a felsőoktatásba. Régen a latinból származtatott megfelelőjét használták e vizsga megnevezésének: matura. Azaz a felnőtté válás vizsgája.

A királyok szálláshelyét csak impozáns palotának, vadregényes kastélynak tudjuk elképzelni. Ha tehetem, ahol csak lehet, meglátogatom e királyi lakokat.

Két jelentős sajtóeseményen voltam a hét végén. Legalábbis számomra jelentős eseményen, ugyanis nem biztos, hogy mindenki hozzá közelállónak érzi a Háromszék napilap tízezredik lapszámának megjelenését vagy a székelyföldi magyar sajtó megszületésének százhetvenötödik évfordulóját.

Ha nem is naponta, de hetente, vagy akár hetente többször kapnak bejelentést a hatóságok a 112-es sürgősségi hívószámon medve jelenlétéről egyik vagy másik településen.

Sok-e a hetven esztendő, vagy kevés? Nézőpont kérdése. Ha ez ember egészséges, jó erőben van, megőrizte alkotó energiáit és életkedvét,…

Furák vagyunk mi, emberek, ugyanis nagyon szeretjük a versengést, mindig a legnagyobbat, legmagasabbat, a legdrágábbat, a legújabbat, a leg-legebbet keressük mindenben.

Nagyon vegyes összetételű, Európa nyugati és keleti országaiban élő kisebbségi újságírókból álló csoporttal jártam a hét végén Hargita megye nyugati és keleti peremén.

Nagy a csinnadratta  a Csíkszeredai Könyvvásár körül, a szervezők azon vannak, hogy valóban sikeres legyen a vásár, elégedettek legyenek a szerzők, a kiadók, a könyvkereskedők és nem utolsó sorban az olvasók is.