Ha nem is naponta, de hetente, vagy akár hetente többször kapnak bejelentést a hatóságok a 112-es sürgősségi hívószámon medve jelenlétéről egyik vagy másik településen. Csíkszeredában hol a zsögödfürdői részen bukkan fel a nagyvad, hol a Csíksomlyó hegye körül zavarja meg jelenlétével a helyiek nyugalmát, olykor riadalmat keltve a románul nem beszélő kirándulók körében, mikor megszólal telefonjukon a vészjelzés. Immár szórakoztató hallani azt, ahogyan az ékezetek nélkül megírt szöveget román akcentussal ugyan, de érthetetlen módon olvassa fel a géphang előbb románul, majd magyarul és angolul, de ember legyen a talpán aki először hallja a „medve zselenletet zseleztek” szöveget hallván megérti, hogy medve jelenlétét jelezték itt, ott vagy amott. S az angol szöveg érthetősége sem a legakadémikusabb, nem tudtam eldönteni, hogy amerikai avagy brit angolt beszél a gép… Most mosolygok a helyzeten, de emlékszem, milyen riadalmat keltett bennem görögországi nyaralásunk során a telefon ijesztő berregése, majd az általam csak a matematika meg a fizika képletekből ismert görög betűkkel írt szöveg. Sejtettem, hogy baj lehet, de nem tudtam, hogy mi, miután hazaértünk tudtuk meg a híradókból, hogy nem messze tőlünk egy kempingtábort rombolt le a vihar és több cseh turista vesztette életét a katasztrófában. Tehát jó és hasznos dolog a figyelmeztetés, dicséretes és méltányolandó dolog az, hogy a vészhelyzetre vonatkozó információt nem csupán az állam nyelvén, hanem a térségben élő lakosság nyelvén és egy többnyire általánosan ismert nyelven is közlik, de sajnálatos, hogy az a közölt szöveg felolvasva sem románul, sem magyarul, sem angolul nem hangzik jól. Bizonyára műszaki akadálya van annak, vagy pedig csupán emberi mulasztás, hogy nem ékezetekkel írják a figyelmeztető szöveget, s a gépi hang pedig azt olvassa fel, amit kap.

Hajlandók vagyunk összeesküvéselméleteket kidolgozni a medvéknek a lakott területeken való jelenléte gyakoriságának igazolására, vagy a zöldeket, az erdőtulajdonosokat, a fatolvajokat, a vadgazdálkodást, a politikusokat, a nyájakat legeltető juhászokat, a kutyatartókat, a terepmotorosokat, a quadosokat és még ki tudja kit és mit hibáztatni a kialakult helyzetért, holott nem elegendő hibást keresni, elegendő lenne tudományos igénnyel feltárni az okokat és a szakemberek által kidolgozott megoldással rendezni a nem normális helyzetet.

De városunkban, Csíkszeredában nem újkeletű a medvekérdés. Minap találtam egy mulatságos történetet dr. Nagy András néhai orvos feljegyzéseiben. Igaz, nem csellengő, a városszéli erdőben vagy ciheresben tanyát vert tányértalpúról szól, hanem a város egyik polgára, Vlad Isidor görögkatolikus lelkész egyik házikedvencéről. A lelkész nagy természetszerető és természetjáró volt, akit – az emlékező szerint – „Egyházi tevékenységénél sokszor jobban érdekelte az erdőn-mezőn járás, vadászat és halászat”, s azt is feljegyezte róla, hogy „Háza táján idővel szabályos állatkert alakult ki, ahol a legkülönbözőbb, fiatalon foglyul ejtett erdei állatok éltek és nevelkedtek szép békességben összekeveredve. Büszke volt arra, hogy Sadoveanu ezt egy karcolatában megörökítette.”

Végül idézem a medvesztorit: „Nevezetes eset volt, mikor a medvebocs, mely nemcsak az udvaron és a házban, de az utcákon is szabadon kószált és bár közben már „medvévé” serdült, szabadságában nem korlátoztatott – egy nyári vasárnap délután besétált a katolikus templom nyitott ajtóján, nagy riadalmára a misehallgatóknak, mígnem Luca néni, a szomszédasszony, esernyője nyelével ki nem térengette. Kissé később azonban ismét megjelent a mackó, éspedig ezúttal a szószéken, a sekrestyén keresztül. Másnap Vlad atya felkereste Bíró Ferenc főesperest és sajnálkozását fejezte ki az istentisztelet megzavarása miatt. „Látja, főtisztelendő úr – mondta neki Bíró Ferenc – az oktalan állat milyen követendő példát állít gazdája elé: előbb az oltárhoz, onnan a szószékre…”

Kedves hallgatóim, a mai medvék ügyében nem ajánlom az esernyővel való térengetést, s azt is remélem, hogy a visszatérő medvekérdés rendezése nem szorítkozik politikusok pulpitusnál elhangzott nyilatkozataira.