Sarány István

Idén is közös olvasásra hívta meg az irodalom és a magyar nyelv kedvelőit, tisztelőit a Kájoni János polihisztor szerzetes nevét viselő Hargita megyei könyvtár: a tizenötödik kiadásához érkezett nemzetközi felolvasómaraton nyitóünnepségét kedden tartották az intézmény székhelyén, valamennyi résztvevő – a szervezők felhívásának eleget téve – Babits Mihály műveiből olvasott fel.

Ma van húshagyó kedd, véget ér a farsang. Holnap már hamvazószerda, kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos böjti időszak. Csütörtökön azonban még meg lehet enni a húsos-zsíros maradékot, mifelénk is kezdték tartani – főként a vendéglátó egységek – a torkos csütörtököt.

Felmondott egy közalkalmazott, mert a fizetését a nagy semmiért kapta – ezzel a címmel közölt anyagot az egyik hazai magyar portál, hivatkozva egy román nyelvű honlap értesülésére. Alcíme is legalább ennyire meghökkentő: Több mint öt hónapig állt egy megyei önkormányzat alkalmazásában úgy, hogy semmiféle munkavégzést nem vártak tőle.

Restellem bevallani, de külföldi utazásaimról általában hűtőmágnest is hozok haza – emlékként. Segít felidézni az elménkben meg a szívünkben elraktározott emlékeket.

Történt ezelőtt bő száz esztendővel, mikor a Székelyföldön is kezdték építeni a vasutat, hogy falugyűlést hívtak össze az egyik faluban, ismertették a vasúti pálya tervezett nyomvonalát, s a falu szélén lakó János bácsival közölték, hogy a sínek épp a telke végében fognak elhaladni, nagyjából ott, ahol a csűr áll.

Petőfi Sándor neve ismert az egész magyar nyelvterületen. Bár egyre kevesebben vannak, akik egy-két verscímet, szakaszt vagy legalább verssort idézni tudnak tőle, legalább a hozzá kapcsolódó klisék élnek: nemzeti költő, szabadságharc, március 15-i pesti események, lángoló szerelem Szendrey Júliával, koltói mézeshetek, erdélyi hadjárat, rajongás Bem tábornokért, székelykeresztúri utolsó este, segesvári csatatér, hősi halál.

Születésnappal kezdtük az új évet: kétszáz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Petőfi Sándor. Nem tudom, hogy a költő személye, avagy költészete tette mindmáig élővé nevét, éltetve kultuszát, de tény, hogy Petőfit tartják a magyar nyelvterületen a legismertebb, legnagyobb… és a jelzők sorát még folytatni lehetne… költőnek.

Nálunk nincs semmi érdekes – hangzik el gyakran, mikor felvetődik a kérdés, hogy mit mutassunk meg idegenből érkezett vendégeinknek. A csíkiaknak kéznél van Csíksomlyó, a Szent Anna-tó, a Gyilkostó és a Békás-szoros, a Gyimesek, a szépvízi határőr emlékközpont és víztározó, télen Hargitafürdő… s nagyjából ennyi.

Egyik kedves ismerősöm napelemmel födte be a ma már más, korszerűbb rendeltetést kapott csűrjét, úgy gondolta, hogy bár jelentős összeget befektet, hosszú távon olcsó árammal tudja ellátni energiaigényes vállalkozását – legalábbis nappal, napsütésben.