Az elmúlt időszak egyik legnagyobb olvasmányélménye volt számomra Visky András Kitelepítés című regénye. Lenyűgözött a nyelvezete, szerkezete, a cselekményfűzés módja, felkavart és elgondolkodtatott tartalma. Felkavaró volt ismét szembesülni az elfogadhatatlannal, azzal, hogy születése, társadalmi és etnikai hovatartozása miatt kisemmiznek, emberi mivoltában megaláznak személyeket, családokat, nem kímélve sem a csecsemőket, sem az időseket, sem a nőket. A huszadik század történelmét szenvedéstörténetté változtatta az emberi gyarlóság: az elsővilágháborúban korábban elképzelhetetlen kegyetlenséggel gyilkolták egymást az ellenségek, a két világháború között etnikai alapon fosztottak meg sokakat az utódállamokban frissen berendezkedett hatalmasok javaiktól, megélhetésüktől, később haláltáborokba küldtek népcsoportokat etnikai, vallási hovatartozásuk miatt, majd az osztályharc nevében egész társadalmi rétegeket – így az arisztokráciát és a városi polgárságot – majd később a földterülettel rendelkező földművesréteget számolták fel, fizikai megsemmisítésüktől sem riadva vissza.
Sorsforduló: interaktív emlékszoba nyílik a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban a romániai földbirtokosság kitelepítésének 75. évfordulóján
1949. március 2-án adta ki a Földművelésügyi Minisztérium azt a rendeletet, amelynek értelmében kitelepítettek közel 3000 nagybirtokos családot. A 75. évforduló apropóján emlékszoba nyílik a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban 2024. március 2-án, szombaton 14 órakor. Az interaktív tárlat az erdélyi magyar nemesség két világháború közötti életét, valamint a kilakoltatások történetét mutatja be.
Az erdélyi magyar nemességre gondolva általában szép kastélyok, elegáns szalonok, bálok, kultúrapártolás és modernizálás jut eszünkbe. Sokan nem is tudják, hogy az első világháborút követően a birtokos nemesség élete erősen megváltozott. Az 1921-es földreform összeroppantotta a nemesség gazdasági erejét. A megváltozott politikai helyzetben többen úgy döntöttek, hogy nem teszik le a hűségesküt, és elköltöznek. A II. világháború és az azt követő fordulat tovább nehezítette a helyzetüket. A végső érvágást a Földművelésügyi Minisztérium 1949. március 2-án kiadott rendelete jelentette, amelynek értelmében egyetlen éjszaka alatt, este 10 és hajnali 4 óra között pártaktivistákból, állambiztonságiakból és a helyi lakosság képviselőiből álló bizottságok végrehajtották a nagybirtokosok kitelepítését. A 2972 érintett család legfeljebb meghatározott számú ruhát, cipőt, alsóneműt, ágyneműt, esetenként néhány személyes tárgyat vihetett magával. Kastélyokból, udvarházakból csőszkunyhókba, fáskamrákba, pincékbe költöztették őket. A bárókból és grófokból a „pincelakók” új, megbélyegzett és kitaszított társadalmi rétege jött létre.
A kutyfalvi Degenfeld-kastélyban 2024. március 2-án, szombaton 14 órakor megnyíló, és hosszú távon elérhető emlékszobák az erdélyi nemesség két világháború közötti életébe engednek betekintést. A tárlat három részre tagolódik: a nemesi életmódot egy, a két világháború közötti időszak szokásai szerint berendezett szalon, valamint történelmi enteriőrök fényképei idézik fel. Ezt követően dokumentumok, személyes visszaemlékezések mutatják be a kitelepítést. A kastély pincéjében berendezett szűk tér pedig a kényszerlakhelyek silány körülményeit jeleníti meg. A látogatók egy audioguide segítségével kaphatnak képet az erdélyi arisztokrácia 20. századi sorsáról. Az interaktív tárlat így az egyszerű információ-közvetítésnél többet nyújt: átélhetővé teszi a sorsfordító eseményeket, bemutatja, a kitelepítettek hogyan váltak szinte pillanatok alatt a társadalom és a közösség megbecsült tagjaiból megvetett személyekké, dohos pincék lakóivá, az 1950-es évek végére hogyan szűnt meg különálló társadalmi rétegként létezni az erdélyi magyar nemesség.