A helyesírás szavunk megalkotója

„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet a ma kétszázhetvenkét éve, 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.

(tovább…) Continue Reading

Az egri remetéről és Eger csillagairól

„Minden embernek meg kellene írnia a maga életét. Mert nincs érdektelen élet, és nincs haszontalan életleírás. Minden életnek megvannak a maga nagy tanulságai, mint ahogy a leghitványabb gabonakévéből is pereg egy halom szem. Az már aztán mindegy, hogy hogyan van megoldva a kéve, gép pörgeti-e ki a szemet vagy csép, vagy hogy ló tapossa ki, a fő az, hogy: van.” Az idézet Gárdonyi Gézától származik, aki 1922. október 30-án, vagyis alig több mint kétszáz éve hunyt el.

(tovább…) Continue Reading

Nőnapi gondolatok

„Nőnapon felpörög a férfivásárlók száma a virág- és ajándéküzletekben: az ilyen boltokban bankkártyával fizetők nyolcvan százaléka férfi, míg egy átlagos napon ez az arány csak negyvenöt százalék” – olvastam nemrég az egyik üzleti magazinban. Ahogy már sejteni lehet, ma a közelgő nemzetközi nőnapról lesz szó, amely valójában munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos nap volt.

(tovább…) Continue Reading

Az újévi fogadalmak nyomában

Örömteli, eredményes új évet kívánok a hallgatóknak! „Fogyás és spórolás: Az újévi fogadalmak csodálatos világa” „A betonbiztos újévi fogadalmak titka” „Nem bukunk el, ha ezeket betartjuk: tippjeinkkel sikerülhet az újévi fogadalom” Egyebek között ez a három cím bukkant fel, amikor beírtam az újévi fogadalom kifejezést a legnagyobb internetes keresőbe. Ebből is látszik, hogy csínján kell bánni a fogadalmakkal ilyenkor, év elején.

(tovább…) Continue Reading

Az igazi Tarzan

Kilencvennyolc évvel ezelőtt, 1924. február 17-én Johnny Weissmüller megdöntötte a 100 yardos gyorsúszás rekordját; 52.4 másodperces eredménnyel nyert. Bár látszólag nem sok keresnivalója van egy ilyen hírnek a nyelvi rovatban, én mégis úgy érzem, hogy érdemes beszélni róla. Elsősorban azért, mivel a számos Tarzan-filmből jól ismert Johnny Weismüller 1904-ben, a ma már Temesvárhoz tartozó Szabadfaluban született egy bánsági sváb család gyermekeként Weismüller János Péter néven.

(tovább…) Continue Reading

„Célja a gyors, rövid és hatásos kommunikáció”

Iromél, röpi, rögtöny, kattony, tüsteny… Szavak, amelyek jelentését valószínűleg sokan nem tudnák megfejteni első hallásra, noha egy napi szinten használt fogalmat takar. Az angol electronic mail kifejezésből származó e-mailről van szó, és bármennyire is próbálták magyarítani az elmúlt években legtöbben az eredeti megnevezést használják. A bevezetőben említett öt szót a szomagyarito.hu honlapról ragadtam ki ötvenhárom javaslat közül.

(tovább…) Continue Reading

Még a Mikulás is figyelmeztetett a helyesírásra

Napok óta – mint minden évben ilyenkor – egy Mikulást ábrázoló kép kering az interneten. Ezt írták rá csupa nagybetűvel, mintha a Nagyszakállú szavait idéznék: „Láttam a Facebook posztjaitokat! Helyesírási szótárt kaptok!” Mindkét mondat végén felkiáltójel van. Tulajdonképpen ez adta az ötletet ahhoz, hogy beszéljek az ünnepnevek, különféle jókívánságok helyesírásáról, hisz az elkövetkező hetek főként arról fognak szólni, hogy milyen formában köszönthetjük a családtagjainkat, barátainkat, ismerőseinket, alkalmazottainkat, esetleg az ügyfeleinket.

(tovább…) Continue Reading

„Szép nyelv-e a magyar?” Az anyanyelv nemzetközi napja margójára

„Szép nyelv-e a magyar?” – tette fel a kérdést a nyelvész, költő és műfordító, Nádasdy Ádám, aki február 15-én töltötte be a 74. életévét. A választ ugyancsak tőle idézem: „Természetesen igen. Minden nyelv szép, ahogy minden újszülött szép, és ahogy mindent szépnek lehet nevezni, amit emberek természetesen csinálnak: ruházatot, zenét, építészetet, nyelvet. A nyelvészet – mint általában a tudomány – nem foglalkozik a szépség kategóriájával, nem is tudja értelmezni, mi a szép, ahogy például az emberi test vonatkozásában az anatómia sem foglalkozik a szépséggel, nem mérlegeli, ki szebb, ki csúnyább. A nyelvészek mosolyogva veszik tudomásul, hogy az egyes nyelvek beszélői úgy érzik: az ő nyelvük szép.”

(tovább…) Continue Reading