Kivisz és kivitelez… Használhatjuk-e?

Ma a kivisz és a kivitelez párosa kerül nagyító alá. „»Megvalósít, valóra vált«, illetve »kieszközöl« jelentésben való használatuk idegen hatást tükröz, ezért az igényes fogalmazásban lehetőleg kerüljük” – olvasható a Nyelvművelő szótárban. Például „a szándékát nem tudta kivinni” helyett írjuk azt, hogy „a szándékát nem tudta megvalósítani, véghezvinni”.

(tovább…) Continue Reading

Nagyító alatt a le- igekötő

Ma az igekötőkről lesz szó. Az akadémiai helyesírási szabályzatban fellelhetők közül most csak néhányat sorolok fel: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, fel- vagy föl-, fenn- vagy fönn-, hátra-, helyre-, ide-, keresztül-, ki-, közbe-, le-, meg-, mellé-, össze-, széjjel-, tovább-, végbe-, vissza-. A nyelvművelő szótár szerint a sor még nincsen lezárva, mert újabbak is keletkezhetnek.

(tovább…) Continue Reading

A jó bornak is kell cégér?

A legutóbbi részhez hasonlóan ma is a közmondások kerülnek nagyító alá. Szövegük csak viszonylagosan kötött, sok változattal találkozhatunk a mindennapokban. Ott vannak például a nagyvárosi argóban és az ifjúsági nyelvben használt meghökkentő, tréfás célzattal kiforgatott közösségi intelmek, amelyekben közmondásfoszlányok rejtőztek el. Most a Nyelvművelő szótárban található példák közül sorolnék fel néhányat: „Ki korán kel, álmos.” „Aki másnak vermet ás, az sírásó.” „A jó bornak is kell cégér.”

(tovább…) Continue Reading

Közmondások a mindennapjainkban

Ma a közmondások használatáról lesz szó. Évszázadok tapasztalata, életbölcsessége fejeződik ki bennük, többnyire kijelentő vagy felszólító, illetve tiltó mondat alakjában – olvasható a Nyelvművelő szótárban. Milyen lehet egy közmondás a tartalmát tekintve? Irodalmias színezetű, választékos, mint például A pénz nem boldogít, illetve népies szemléletű, gúnyos. Utóbbira jó példa a Minden zsák megtalálja a maga foltját közmondásunk.

(tovább…) Continue Reading

Betűrendbe sorolás: miért kerül Ábrányi Arany elé?

Ma egy olyan témáról fogok beszélni, amely főként azokat érinti, akik gyakran forgatják a szótárakat, lexikonokat, illetve névjegyzékeket. A betűrendről lesz szó. Ha nem akarunk időt pazarolni a keresgéléssel, akkor jó tudni, hogy a felsorolt kiadványokban a szavakat, neveket először kezdőbetűjük, majd második, harmadik betűjük ábécébeli helye szerint keressük, illetve rakjuk sorba – olvasható a Nyelvművelő szótárban.

(tovább…) Continue Reading

Számbeli egyeztetés és a magyar feltalálók napja

Az elmúlt két alkalommal az alany és az állítmány számbeli egyeztetéséről volt szó, többek között arról a fő szabályról, amely kimondja, hogy az állítmánynak olyan számban kell állnia, amilyenben az alany áll. Ma a személybeli egyeztetéssel folytatom, ugyanakkor az is kiderül, hogy mi köze van a magyar feltalálók napjának egy nyelvművelő rovathoz.

(tovább…) Continue Reading

Még hogyan egyeztethetjük az alanyt és az állítmányt?

Múlt héten az alany és az állítmány egyeztetésével kezdtem foglalkozni, azon belül is a számbeli egyeztetéssel, amelynek fő szabálya, hogy az állítmánynak olyan számban kell állnia, amilyenben az alany áll. Természetesen vannak jóval bonyolultabb esetek is, amikor nagyon kell figyelnünk, ha tisztán és érthetően szeretnénk kifejezni magunkat.

(tovább…) Continue Reading