Múlt héten Jules Verne, magyarosított nevén Verne Gyula nyomába eredtem, ugyanis száztizenhét éve, 1905. március 24-én hunyt el. Az összefoglalót azzal zártam, hogy a sokak által ismert és kedvelt francia író öt története magyar tárgyú, annak ellenére, hogy sohasem járt Magyarországon. Milyen művekről van szó? Sándor Mátyás, Várkastély a Kárpátokban, Storitz Vilmos titka, A dunai hajós, valamint a Disz úrfi és Esz kisasszony című mese; utóbbi jórészt ismeretlen. Bár tárgyi tévedések is vannak a felsorolt művekben, Verne népszerűségét ez sem csorbította Magyarországon.
A magyarok számára talán a Sándor Mátyás című regénye a legnépszerűbb, ami egyrészt az 1979-ben készült hatrészes magyar–olasz–francia–NSZK tévéfilmsorozatnak köszönhető. A címszerepet a 2009 szeptemberében elhunyt Bujtor István játszotta.
„Verne 1885-ben írta a regényt, akkor, amikor az 1848-as magyar forradalom emlékezete elhalványult Franciaországban. Verne a »közép-európai Monte Cristo grófja« történetét akarta megírni, tisztelegve mestere, az akkor tizenöt éve halott id. Alexandre Dumas előtt” – olvasható a budapesti székhelyű Bolyai Önképző Műhely Verne Gyula és a magyarok című cikkében. A dunai hajós című regényt 1974-ben filmesítették meg Markos Miklós rendezésében, a főszerepet pedig Koncz Gábor játszotta. Nem mellékesen posztumusz műről van szó, ugyanis az író halála után, 1908-ban jelent meg, a kéziratra a fia, Michel Verne talált rá.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet blogján megjelent Magyar neve még mindig Verne Gyula című cikkből kiderül, hogy „Verne életművének kutatói megszámolták, aztán közzé is tették a fantasztikus adatokat: az író száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ munkáiban, ezek közül hetven megvalósult: az űrhajó, a tengeralattjáró, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba és a hangosfilm. Ezek az eszközök nagyrészt az emberiség javát szolgálják, de Verne pontosan látta a tudományos-technikai fejlődés árnyoldalát is”. Például a környezetszennyezést. A mai rész vége felé néhány szót ejtenék a névmagyarosításról, ugyanis ez a jelenség nem csak Jules Verne személyét érintette. Korábban May Károlyként emlegették a népszerű német írót, Karl Mayt, akinek egyik legismertebb regénye a Winnetou. De a nagy olasz felfedező, Cristoforo Colombo neve is gyakran megjelenik Kolumbusz Kristófként, és még folytathatnám. Bár egy kissé kilóg a sorból, nem akarom kihagyni Mátyás király legendás hadvezérét, Kinizsi Pált, akinek a neve nemegyszer Paul Chinezu néven köszön vissza az utcanévtáblákon. Ez a történet viszont már nem a névmagyarosítás, hanem a névrománosítás címszó alá tartozna.