„A beszédet nem örököljük, hanem a szüleinktől, illetve gyermekkori környezetünktől tanuljuk. Úgy beszélünk, ahogyan velünk beszéltek az első négy-öt évben. Ha a környezetünk beszédhibás volt, mi is azzá lettünk, ha a környezetünk tájszólásban beszélt, a mi kiejtésünkön is érződik az íz” – idézem Montágh Imre szavait. A népszerű nyelvész, színészpedagógus, logopédus pontosan nyolcvanhat éve, nagybirtokos zsidó családban született Budapesten.
(tovább…) Continue ReadingAz irodalmias stílus és az irodalmi nyelv
Kikelet és felleg… Az irodalmias stílus két olyan kifejezése, amelyet a hétköznapokban ritkán vagy egyáltalán nem használunk, azonban mindannyian tudjuk, hogy melyik mit takar. A tavasz jelentésű kikelet szavunk már előkerült március 2-án, a felhő szinonimájaként használt fellegről viszont még nem esett szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint „a szépirodalmi nyelvnek, különösen a XIX. század irodalmának bizonyos szavai, kifejezései felbukkannak mai, nem szépirodalmi szövegekben is”. Közéjük tartozik például a feleség egyik rokon értelmű szava, a hitves, a megölel jelentésű keblére ölel valakit, illetve az e sártekén, azaz ezen a földön, földgolyón vagy világon.
(tovább…) Continue ReadingAutókról az autómentes napon
„Autóval mindent lehet, menni, amerre a szem ellát, határon, országon, kontinensen át. A modern városi ember autóember: beleszületik és belenő, autó hozza-viszi, kórházba be és onnan ki, bölcsibe, oviba, suliba, edzésre és partira, nyaralni, telelni, tavasszal, ősszel kirándulni; alig lehet majd szabadulni tőle” – idéztem az egyetemi kutató, oktató és marketingstratéga Braun Róbertet.
(tovább…) Continue ReadingAz olimpiai nap margójára
„Az élet olyan, mint az olimpiai játékok. Egyesek kalmársátraikba telepednek, s csak azzal törődnek, hogy a nagy jövés-menésben mit lehet keresni. Mások minden erejükkel a dicsőségért küzdenek. Végül a túlnyomó többség, a nézők, csak egyszerű szemlélői az eseményeknek.” A Püthagorasznak tulajdonított idézetet nemrég találtam a világhálón, és úgy éreztem, hogy tökéletesen illik a mai témához. Mivel tegnap volt az olimpiai nap, szerettem volna belesni a színfalak mögé… természetesen nem csak sportos szemszögből.
(tovább…) Continue ReadingA közmondások nyomában
„A tavaszi eső aranyat ér, de a jól működő öntözőrendszere még inkább!” Furcsának tűnhet a megfogalmazás, főleg azért, mert az idézet első felében egy jól ismert közmondás hangzott el, a második fele viszont bárkit meglepetésként érhet. Egy mezőgazdasági gépeket és öntözőrendszereket forgalmazó cég honlapján találtam rá a bevezetőben említett mondatra, amely jó példa arra, hogy a közmondásainkat a mindennapokban, például egy reklámszövegben is lehet hasznosítani. Természetesen csak mértékkel.
(tovább…) Continue ReadingGyökeret vertek a nyelvünkben
Az elmúlt három hétben a nyelvújítás témakörét jártuk körbe, sőt az első nagyhatású nyelvművelőként emlegetett Kazinczy Ferencről is szó esett. Ma olyan szavakat és kifejezéseket sorolok fel, amelyek gyökeret vertek a nyelvünkben, természetesen a teljesség igénye nélkül.
(tovább…) Continue ReadingA Kikelet havának küszöbén
Böjtmás hava… Tavaszelő… Kikelet hava… Mindhárom kifejezéssel az év harmadik hónapjára, a márciusra utalunk, amelynek ma van a második napja. Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriuma szerint „az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában, az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi – évkezdési szokásnak.
(tovább…) Continue ReadingSüllyesztőben eltűnt szavak
Az elmúlt két hétben Kazinczy Ferenc, illetve a nyelvújítás volt a központi téma, sőt legutóbb a neológusokról, illetve az ortológusokról is szó esett. Előbbiek az újítás hívei voltak, míg utóbbiak fenntartásokkal viseltettek az újításokkal szemben.
(tovább…) Continue ReadingA labdarúgás és a közösség képviseletének íratlan törvénye
„A játékosok még véletlenül se higgyék azt, hogy ők tisztelik meg a közönséget, hanem éppen fordítva. A játékos érezze magát megtisztelve, hogy egy nemzet színeit képviselheti a nagyvilágban. Ez egy íratlan törvénye a közösség képviseletének, és ez nemcsak a sportra, hanem a világon minden másra igaz” – mondta évekkel ezelőtt a 2014. június 13-án elhunyt Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa, akit sokan Fekete párducként emlegettek és emlegetnek, ugyanis ő volt az első hálóőr, aki fekete mezt vett fel a pályán. Ma azonban nem róla, hanem a labdarúgásról fogok beszélni, főként azért, mert múlt pénteken megkezdődött az Európa-bajnokság, amelyre a magyar nemzeti együttes is kijutott.
(tovább…) Continue ReadingAz ortológusok és a neológusok „harca”
2019 márciusában az Óváros téren sétáltam Veszprémben, amikor az egyik épület falán megpillantottam egy emléktáblát, amelyen ezt írta: „A hagyomány szerint itt állt a Számmer Nyomda, ahol a magyar nyelvújítás jelentős dokumentuma, a Mondolat készült 1813-ban.” Az emléktáblát 2013 novemberében, a vitairat kiadásának 200. évfordulóján helyezték el az illetékesek.
(tovább…) Continue ReadingKazinczy nyomában – „Újítás nélkül nem lehet építkezni”
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.” Az idézet az 1831. augusztus 23-án elhunyt Kazinczy Ferenctől származik, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta a reformkor előtti évtizedekben.
(tovább…) Continue ReadingGondolatok az anyanyelvről
„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – idéztem a költő és műfordító Nagy Lászlót. A hallgatók már sejthetik, hogy ma egy két nappal ezelőtti jeles nap kerül nagyító alá: 1999-ben az UNESCO közgyűlése az anyanyelv nemzetközi napjává nevezte ki február 21-ét, amikor egy 1952-es, tragikus végkimenetelű eseményre emlékeznek, amelynek előzménye, hogy az akkor még Pakisztánhoz tartozó, bengáli nyelvet beszélő Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Tiltakozásul a bangladesi diákok február 21-én az utcára vonultak, a rendőrség ötöt megölt közülük.
(tovább…) Continue Reading