„Március 21-re teszi a csillagászati tavasz kezdetét a legtöbb tankönyv, a nem sokkal korábbiak pedig, mint valami univerzális dátumot rögzítik a neves napot, és a legtöbben így is tanultuk meg. Pedig már tizenkét éve március 20-ra esik a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja, azaz vonul visszafelé, és ez így is lesz 2047-ig (közép-európai idő szerint)” – olvastam nemrég az egyik cikkben.

Minden évben két nap-éj egyenlőség van: az első, a már említett tavaszi nap-éj egyenlőség, amely egyben a csillagászati tavasz kezdete is, míg az őszi nap-éj egyenlőség szeptember 23-án lesz idén.

Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriuma szerint a tavaszi jeles napon „a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve »nap-éj egyenlőség«. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (február 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső nap-éj egyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.”

Most pedig a helyesírás szemszögéből közelítem meg a témát: az interneten keresgélve kétféle írásmódra bukkantam; több helyen egybeírták a kifejezést, más cikkekben viszont kötőjel került a nap és az éj közé, az egyenlőség szavunkat pedig különírták a másik két szótól. A korábban érvényes, 1984-ben megjelent helyesírási szabályzatban az első írásmódot tekintették helyesnek, a 2015-ben kiadott új szabályzat szerint azonban az utóbbi változat az elfogadott. Íme, a magyarázat: „Vannak olyan többszörös szókapcsolatok, amelyekben két tag egyetlen egységként kapcsolódik egy harmadik elemhez. Ilyenkor az egységet alkotó szókapcsolat tagjait kötőjellel kötjük össze, és különírjuk a harmadik elemtől. Például: élet-halál harc, kutya-macska barátság, réz-arany ötvözet. Ugyanez a szabály érvényesül az ellentétes jelentésű igekötők összekapcsolása esetén is: föl-le sétál, ki-be nézeget” – olvasható A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában.