A kultúra ballasztja

A végéhez közeledő német választási kampány olyan kérdéseket feszeget, melyek bennünket, romániai magyarokat is közvetlenül érintenek. A német kormánypártok, a kereszténydemokraták (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD), akárcsak az ellenzéki zöldek Németországot explicite egyfajta bevándorló országnak tekintik. A példakép az Amerikai Egyesült Államok, mely Európa, sőt az öt földrész bevándorlóiból alakult, s vált a világrendszer leghatalmasabb államává. (tovább…)

Continue Reading

A politika kiiktatása

Németországban a választási kampány finisébe érkezett. Az egyik legmeglepőbb fejlemény a választási kampány ?helyszínének? a közösségi médiára, jelesül a Facebookra való áthelyezése. Angela Merkel és vetélytársai, főként az internetfüggő fiatalabb generációk aktivizálása érdekében a Fecebook-közvéleményt próbálják megszólítani. Angela Merkel szünet nélkül jelen a van a közösségi médiában, a köznyelv ma már nem a Wilkommenstkultur jegyében született Merkel-mama becenévvel tünteti ki, ma már a Facebook-kancellár megnevezés járja. (tovább…)

Continue Reading

A túlnépesedés réme

A Spektrum című német tudományos szaklap (a Scientific American német megfelelője) a múlt héten Tobias Landwehr billentyűzetéből vaskos, szigorúan tudományos tényekre alapozott tanulmányt közölt a bolygót fenyegető túlnépesedésről (Címe: Die wichtigsten Fakten zur Überbevölkerung, azaz A túlnépesedés legfontosabb adatai).

Íme néhány.

Lao Ce a kínai bölcs idejében Földünket még száz millió ember népesítette be. (tovább…)

Continue Reading

?Madarat tolláról??

A nemzetközi nyilvánosság mély hallgatása közepette Szaúd-Arábiában véres polgárháború zajlik. A 30 milliós wahabita orientációjú szunnita állam lakosságának 10 százaléka siita vallású. A Nyugat által kiprovokált arab tavasz éveiben a siita kisebbség is úgy vélte, végre felemelheti szavát az őt ért méltánytalanságok ellen. A szomszédos Bahreinban, ahol a többség 51 a 34-hez arányban siita, a szunnita uralkodó család Szaúd-Arábia katonai támogatásával verte le a tüntetéseket, hogy aztán odahaza is megkezdődjék a ?rendteremtés?. (tovább…)

Continue Reading

A lengyel válság tétje

A Lengyel Parlamentet uraló jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság Pártja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételének kormányzati ellenőrzését lehetővé tevő törvényjavaslatot fogadot elt. A döntés Európa ?szerte tiltakozások, magában Lengyelországban pedig tüntetések sora követi. A válság európai vonatkozásban is súlyos kérdéseket vet fel. (tovább…)

Continue Reading

Ki büntet kit? És miért?

Az Oroszország elleni újabb drasztikus szankciók, melyeket az Amerikai Szenátus szinte, az ENSZ biztosági Tanácsa viszont már tényleg abszolút többséggel fogadott el, Európát is sokkolta. Okkal. Mert igaz ugyan, hogy Trump az embargó gondolatát elutasítja, és minden rendelkezésére álló eszközzel szeretné meghiúsítani, elnökként sem rendelkezik a szükséges eszközökkel, s ha rendelkezne sincs abban a helyzetben, hogy ezeket kockázatmentesen latba vethesse. (tovább…)

Continue Reading

Johannis, a kisebbségi

Elnökünk szeret azzal tüntetni, hogy ő mint a Német Demokratikus Fórum egykori elnöke kisebbségi. A bibi csak ott van, hogy efféle kisebbségivel tele a padlás. Még mindig jól emlékezhetünk Alaxandru Moghioro? és Ion Gheorghe Maurer elvtársra és társaira. A román Vikipedia máig úgy emlegeti a leendő Moghioro? elvtársat (akkor még Mogyorós volt), mint ? a megelőzően Maros-, Csík- és Háromszék megyék gyanánt emlegetett ? tartomány (?Regionala?) főnökét. (tovább…)

Continue Reading

Sokkoló esetek

Angela Merkel jogállama időnként botrányos történeteket produkál. Két ilyentől újabban még ? a kancellárasszonyhoz tüntetően lojális ? német sajtó is hangos.

Egy Mustafa K. nevű afgán emigráns, akinek az állampolgári jogok védelmében a német sajtó a családnevét sem szolgáltatja ki, s aki ? bár a menekültszállást, melyben elszállásolták, felgyújtotta, s ezért a német igazságszolgáltatás letöltendő börtönbüntetésre ítélte ? továbbra is német állampolgár marad. (tovább…)

Continue Reading

Elég elé?

A világpolitika kezd valamiféle kutya-komédiává átalakulni. Első reflexem az volt, hogy Caragiale-komédiát írjak, de az ötletről rögtön le kellet mondanom, hiszen épp az hiányzik belőle (mármint a világpolitikából) ami a Caragiale vígjátékokat oly emlékezetessé teszi: a felszabadító humor.

Ez a komédia még tragikomédiának sem nevezhető, bár mindkét esztétikai minőség nyomokban jegyeit magán viseli. (tovább…)

Continue Reading