Mikor gyermekkoromban édesanyám elengedett valahová – vagy később suhancként már mentem magamtól, csak éppen bejelentési kötelezettségem volt elmenetelem helyét és célját, valamint érkezésem időpontját tekintve –, mindig azzal vált el tőlem, hogy „Aztán a híred ne érjen haza előtted!”. Ebben a felszólításban benne volt az is, hogy nehogy valami rosszat, meg nem engedettet, netán tiltottat elkövessek; de benne volt az anyai féltés is: nehogy valami bajom essen, s annak a híre megelőzzön.
Continue ReadingBíró Béla: Álruhás istenek
A német sajtó három hete Angela Merkel reszketési rohamaitól hangos. Annak ellenére is, hogy az olvasók nagy része – legalábbis kezdetben úgy tekintette – hogy itt a kancellárasszony magánügyéről van, melynek a nyilvánosság számára nem lehet különösebb jelentősége. Maga Angela Merkel is igyekezett megnyugtatni a nyilvánosságot, hogy nincsen semmi baj, kitűnően érzi magát. Az aggodalmak azonban maradtak…
Sarány István: Roma világnap
Tegnap volt a roma világnap. E napot annak emlékére nyilvánította az ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává, hogy 1971. április 8-án ült össze az I. Roma Világkongresszus. A fórumon a különböző cigány népcsoportokat képviselő jelenlévők elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közösen lépnek fel. Döntöttek a cigányság nemzeti jelképeiről is: elfogadták a zászlót, a himnuszt és az Opre Roma! – „Fel, cigányok!” jelmondatot.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Az ötvenedik
Az idei, vasárnap záruló Csíkszeredai Régizene Fesztivál kedden este egy igen érdekes rendezvényt tűzött műsorára, amely nem annyira a zene, mint inkább a kép és a szó határán mozgott. A román televízió bukaresti magyar adása ugyanis fennállásának ötvenedik esztendejére emlékezett és tette ezt úgy, hogy a Csíki Moziban közönségtalálkozót szervezett, illetve felidézte, a régizene miként is kapott helyet a magyar adásban az évek folyamán.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: A négy fatális esztendő …
Bizonyosan sokakat gondolkodtatott már el a kérdés, hogy miért élnek tovább a nők, mint a férfiak. A dolog ugyanis elvben nem volna szükségszerű, hiszen a 100 évet a férfiak ugyanúgy elérhetik, mint a nők.
A statisztikai átlagok tehát aligha lehetnek genetikai – vagy engedékenyebb fogalmazásban – pusztán genetikai természetűek. A Világegészségügyi Szervezet (a WTO), miután a legújabb statisztikák is azt jelzik, hogy bár az átlagos élettartam világszerte növekszik (2000-hez viszonyítva 5 évvel tovább élünk), a nők világátlagban változatlanul valamivel több mint 4 esztendővel élik túl a férfiakat. Ez pedig valóban jelentékeny különbség. A világháborúk „csupán” négy-öt évig tartottak, s mégis úgy tűnt, soha nem érnek véget. Egy halálos beteg pedig hálás lenne a sorsnak, ha kapna még legalább egy év haladékot.
(tovább…) Continue ReadingÁgoston Hugó: Mitől dob fel a spenót?
Miután megbeszéltük, hogy az emberiség menthetetlen, és milyen jó, hogy nem érjük meg a szörnyű egyetemes véget, a barátom azt találta mondani, hogy még előtte arra azért kíváncsi lenne, mi lesz a spenóttal, így mondta: az egész spenóttal. – Hogyhogy az egész spenóttal? Mit nevezel spenótnak? – kérdeztem. – Hát az egész ostoba helyzetet, az Európai Unióval… meg a magyarországi meg a romániai vircsafttal.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Szorong az egész világ
Hogy mitől – és miért? – a társadalomtudósok gondja. Mi csak azt látjuk, hogy jól lehet, béke van, mégis naponta, újra meg újra meggyilkolnak valakit. Hát nincs egyéb dolga az embernek? Gyilkol, hogy ne unatkozzék? Vagy pedig öngyilkos lesz – mint az a fiú Nagyváradon, aki 9,25-ös médiát ért el az érettségin? Óriási sikere volt… Hobbiként megtanulta a kínai nyelvet, és – jutalomként – felvették egy kínai egyetemre. Mosolygós, kedves gyermek volt. Sikert sikerre halmozott – és mégis kioltotta az életét. Mintha csak a közmondást példázná: „Jóból is megárt a sok”. Meg bizony, amikor nyugtalanná tesz a sok dicséret, elismerés…
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Az érsek emléke
Képzeljenek el a kedves hallgatók egy kőfallal körülvett, magányos templomot. Egy olyan, tizennegyedik századbeli gótikus épületet, amely mellett mintegy fél kilométer sugarú körben nincs semmiféle építmény, illetve csak kaszálók és szántóföldek. Ha már látják maguk előtt, akkor elárulom a titkot is. A Szent Jánosról elnevezett csíkdelnei templom állítólag valamikor egy község közepén állt, de a tizenötödik század végi tatárbetörések, a felégetett házak nyomán a lakosság elhagyta a templomát és jóval távolabbra, a hegyek alá költözött.
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Közösségélmény
A Hargita Népe napilap mai számában Boros Zoltánt köszöntöttem nyolcvanadik születésnapja alkalmával. A ma is aktív televíziós személyiség ma Csíkszeredában vesz részt a Román Televízió magyar adása alapításának 50. évfordulója alkalmával szervezett közönségtalálkozón. Nem véletlen a helyszínválasztás, ugyanis a székelyföldi kisvárosban most zajlik a szintén jubiláló Régizene Fesztivál, amelynek létrejötténél bábáskodott és kiteljesedésében atyailag támogatta a magyar adás. S ebben a támogatásban oroszlánrésze volt Boros Zoltánnak, a zenésznek, zeneszerzőnek, zenei szerkesztőnek, televíziós újságírónak.
(tovább…) Continue ReadingÁgoston Hugó: Jogállam és útvesztő
Tegnap Románia, a romániai igazságszolgáltatás volt a fő téma az Európai Unióban. Tekintsük ismertnek a történteket: „Bukarest a nap folyamán egymás után kapta a jelzéseket az EU alapintézményeitől és Románia szövetségeseitől: tartózkodjon a jogállamiság tekintetében visszalépést jelentő intézkedésektől.” Továbbá: „Korábban Klaus Johannis államfő azzal vádolta a PSD-ALDE koalíciót, hogy korrupt politikusai felelősségre vonását megakadályozandó igyekszik korlátozni az igazságszolgáltatás mozgásterét.”
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Egyháztalan Isten
Az európai Parlement liberális szekciójának egyik hangadó személyisége Margrethe Vestager, aki – magyarországi elvbarátait támogatandó – nemrégen a Momentum nevű magyar liberális pártalakulatot is meglátogatta, úgy véli, hogy aki hisz Istenben, annak óvakodnia kell az egyháztól. Én ezt a bon mot-t szeretném stílusosan megfordítani. Azaz úgy vélem, az egyházhoz azoknak is ragaszkodniuk kell, akik nem hisznek Istenben.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Az üzérkedők karmaiban
ANemrég Raluca Prelipceanu közgazdász előadást tartott a migrációról és a migráns mentalitásról. Az utóbbi 25 év jelenségeit elemezte. Mint kiderült, Románia világviszonylatban Szíria után a második helyen áll az emigráció tekintetében. A világ második migráns országa vagyunk! Leköröztünk immár több ázsiai és afrikai országot is. A román emigránsok – vagy migránsok, ahogy mostanság hívják őket – tehát a romániai származású külföldön élők, megélhetést keresők és találók száma meghaladja az 5 milliót. Nem kis szám ez! Öt millió! Raluca Prelipceanu közgazdász annyira megirtózott tőle, hogy menten kolostorba vonult – és mint mondta: ott folytatja tovább közgazdasági kutatásait. Hozott anyagból, nyilván…
(tovább…) Continue Reading