Vélemény

Talán emlékeznek még a rádióhallgatók, hogy 2021 tavaszán meglehetősen nagy visszhangot keltett Ilie Bolojan Bihar megyei tanácselnöknek az az igyekezete, hogy több román és magyar művelődési intézményt összevonjon, azzal a jelszóval, hogy az átalakítások és az elbocsátott személyzet nyomán jelentős pénzösszegeket lehet megtakarítani, majd azokat más, a közösség számára hasznos célokra fordítani.

A vírusjárvány elvitte a közönséget, a most már ici-picit enyhülő ukrán-orosz illetve NATO-orosz konfliktus pedig az érdeklődést. Valahogyan így néz ki az éppen zajló pekingi téli olimpia, pedig éppenséggel lenne amit figyelni.

Nem így beszéltük meg, Ági. Azt terveztük, hogy majd meglátogatlak Ákosfalván, kiülünk a teraszra és egy jót pletykálkodunk, politikáról, sajtóról, meg arról ami még az eszünkbe jut. Készültem erre a beszélgetésre, amire most már nem kerülhet sor. Pedig időközben többször átautóztam Ákosfalván, csak ugye mindig siettem, mert mindig mindenhová időre kellett odaérnem. Ezt nem bocsátom meg magamnak. Úgyhogy majd odafenn traccsolunk, Ági.

Ki gondolta volna három évtizeddel ezelőtt, hogy megérjük a kommunizmus feltámadását? Márpedig maholnap akár tanúi is lehetünk a Vörös Villamos dicsőséges visszatértének. (De ki gondolta volna, hogy a szélsőjobb is lábra kap Európában?)

Ünnepeink egy része nem örömteli eseményt idéz meg, hanem szomorú történésre emlékeztet. Emlékezni kötelezettségünk, ugyanis a múltat ismerni, tisztelni kell, és lehetőleg tanulni is kell belőle. A hét végén a madéfalvi vérengzés, a Siculicidium évfordulóján emlékezünk, kegyelettel gondolva a lemészárolt ártatlanokra és a bujdosásra kényszerültekre.

Timothy Snyder a Yale Egyetem világhírű autokrácia szakértője 2018-ban jelentette meg a Szabadság felszámolása című nagy hatású könyvét (a mű eredeti címe The road to unfreedom, 2019-ben magyarul is megjelent a XXI. Század Kiadó gondozásában).

Van egy kedves Bálint napi szokás, ami nem kevés lírát kitakar. Ezen a napon adják át a Balassi Bálint-emlékkardot. A díjat a magyar líra élvonalába tartozó, európai szellemiségű költőknek, valamint a magyar költészetet – köztük Balassi Bálint verseit – fordító idegen anyanyelvű külföldi irodalmároknak ítéli meg évről évre a Balassi Kuratórium 1997 óta. Idén Bence Lajos, a szlovéniai Lendván élő magyar költő és Elena Lavinia Dumitru román műfordító vehette át.

A 2022-es év nem a legderűsebb égisz alatt indul. Egy évvel ezelőtt még azt reméltük, hogy a nyájimmunitás rövidesen véget vet a világjárványnak. Elvégre az ember racionális lény, mindenki, aki hozzáférhet az oltáshoz, beoltatja magát, s ezzel vége is fertőzésnek.

Diana Şoşoacă szenátorasszonynak sikerült diplomáciai botrányt kirobbantania egy ismert olasz újságírónő törvénytelen fogva-tartásával.

Ilyenkor, karácsony nagyhetén mindig felidézem Léphaft Pál újvidéki barátom zseniális rajzát. A nagyüzletek felé torlódó gépkocsi- forgalommal szembejön a Szent Család szamárháton, és a vásárlási lázban égő modern családok ügyet sem vetnek a kis Jézusra.

Fenyőfát árulnak több helyen a városban, az egyik kijelölt árusítóhely éppen munkahelyem szomszédságában van. Fa van bőven, vásárlót nem sokat láttam. Tehát egyelőre nagyobb a kínálat, mint a kereslet, de a kifüggesztett árak nem ezt a feltételezést támasztják alá. Amennyire meg tudom állapítani, vágott csemetét, fahegyet és termesztett fát is kínálnak eladásra.

Hogy manapság – Adyval szólva – szerfelett furcsa dolgok történülnek, azaz hogy a világ kezd a szó szoros értelmében a feje tetejére állni, mind gyakrabban tapasztalhatjuk. A balliberális kurzus képviselői közismerten a demokrácia, az emberi méltóságot tiszteletben tartó erőszakmentesség, az ellenvélemények és általában a szólásszabadság tiszteletben tartásának, a kirekesztés és a gyűlölet elutasításának feltétlen hívei közé számítják magukat. Ezekhez az értékekhez való ragaszkodásom miatt tekintettem magam én is liberálisnak.