A vírusjárvány elvitte a közönséget, a most már ici-picit enyhülő ukrán-orosz illetve NATO-orosz konfliktus pedig az érdeklődést. Valahogyan így néz ki az éppen zajló pekingi téli olimpia, pedig éppenséggel lenne amit figyelni. A napokban ugyanis téli sportok edzőivel beszélgettem, abból az alkalomból, hogy Csíkszeredában újra megnyilt a hosszú távú, természetes jéggel rendelkező gyorskorcsolya pálya, amelyre másfél évtizednyi szünet után tette be újra lábát versenyző. A gyorskorcsolyapálya éppen akkor került tetszhalott állapotba, amikor megöntötték a betonteknőt, lefektették a fagyasztáshoz szükséges csőveket és műjegessé szerették volna varázsolni. Csakhogy időközben elhunyt a Sportklub elnöke, Antal István, aki mindezt szívügyének tekintette és követője nem akadt. Már pedig a téli sportok olyan hihetetlen ütemben vágtatnak előre, hogy aki lemarad – az kimarad. Amikor kezdtem oktatni a növendékeimet, nemhogy négyes, hanem még hármas ugrásokról sem hallottunk – mondta a neves műkorcsolya edzőnő, gyorskorcsolyázó társa pedig hozzátette mindazt, amit a rövid távú korcsolyákról nem nagyon tudunk, mert senki nem beszél róluk: milyen módszerekkel élesítik ezeket az eszközöket, hogy a korcsolyaélek egyik fele magasabb legyen, mint a másik, figyelembe véve a centrifugális és centripetális erőket. És hogy milyenek, hogyan görbültek meg a silécek, hogy egyre nagyobb sebeséggel lehessen száguldozni velük, azt nagy vonalakban látjuk a versenyeken, de azt már kevésbé, hogy milyen erőteljes mérnöki és műszaki munka van azokban a kötésekben, amelyek nemcsakhogy eséskor leoldódnak, hanem kanyarodásnál meg is emelkednek. Azokról a vegyi anyagokról – közönséges nevükön vaxokról – nem is beszélve, amelyeknek újabb meg újabb nemzedékei születtek meg csupán azért, hogy akár századmásodpercnyi előnyt biztosítsanak a sportolónak. Igen, azok a századmásodpercek, amelyeket jónéhány évtizeddel ezelőtt egyáltalán nem lehetett mérni. Mint ahogyan azt sem, hogy éppenséggel milyen a hó vagy a jég keménysége, manapság pedig a curlingeseknek, azoknak a köveket tologató és sepregető sportolóknak még külön jeget is fagyasztanak, mert nem mindegy, hogy mekkorák rajtuk a szemcsék és a domborulatok, ugyanis tőlük függ a súrlódás okozta olvadás, illetve a kövek velük összefüggő irányváltása. És akkor még nem is beszéltem a ruhákról, a védőeszközökről, a milliméternyire pontosan kimért pályákról és így tovább. Csak úgy elgondoltam magamban, hogy bizony jó lenne, ha a riporterek vagy meghívott szakértők adott mértékben erről is beszámolnának, egy picit előtérbe hozva azt a hátteret, amely legalább olyan érdekes és izgalmas mint néhány sportoló vagy csapat párviadala. Talán ezért is tetszettek és tetszenek nekem azok a rövid videók, amelyeket az egyetlen Pekingben levő erdélyi magyar újságíró, Szép Zoltán, a marosvásárhelyi rádió munkatársa készít. Ő ugyanis mobiltelefonnal filmezett és laptopon megvágott anyagaiban legalább villanásokban arról is beszámol, hogy milyen a kínai főváros, hogyan néznek ki az utcák, az autóbuszok, a kerékpárosok és a gyalogosok, hogyan száguld óránként 350 kilométeres sebességgel a vonat, mi is történik a covid-vizsgálatok alatt és hogyan készítik el robotok a sportolók ebédjét. Egyáltalán milyen az élet azokban a téli buborékokban, vagy inkább hókristályokban, amelyekből a kimondott versenyeken kívül csak a rövidebb-hosszabb zászlólengetések jutnak el hozzánk. Vagyis ő arról is beszél, amit nem ismételget mindenki más. És így válhat még inkább élménnyé az olimpia.
Két emlékem Borbély Laciról
Két nappal ezelőtt volt Borbély László hetvenedik születésnapja. Ennek kapcsán jutott eszembe két történet az RMDSZ talán leghosszabb aktív karriert magáénak mondható politikusáról.
Tovább...Shakespeare feketében
Néhány nappal a színházi világnap előtt, szombaton a The Telegraph hasábjain egy olyan tanulmányt ismertettek, amely szerint William Shakespeare túlságosan „fehérré, férfiassá és ciszneművé” tette a színházat.
Tovább...Tehetetlenség
Pedagógus ismerősöm mesélte, hogy elkobozta egyik diákja telefonját, mert tanóra közben sem volt hajlandó megválni a készüléktől, noha tiltja használatát az iskolai szabályzat. Az esetről értesítette a diák édesapját, és megkérte, mikor teheti, keresse fel az iskolában.
Tovább...Az idők végezete?
A Moszkva melletti Koncertcsarnok ellen intézett terrortámadás, melynek eleddig minimum 133 halálos áldozata és nagyszámú sebesültje van, ismét magas fordulatszámra pörgette a Moszkva és Kijev között zajló propaganda kampányt.
Tovább...