Vélemény

Romeo él, és Júlia is – kábé erre figyelmeztet Jurij Kordonszkij előadása Bukarestben, a Nemzeti Színházban. Vagyis a shakespeare-i történet nem egy szép reneszánszkori mese, hanem az élet maga – cinikus kegyetlenségével, durvaságaival, zajos és zajtalan vívódásaival; szertelen rajongás és jól kiszámított csalás; menekülés, örökös futkosás és erőszak – mindenhol és minden szinten. Pótcselekvések tömkelege… Már Eminescu megállapította a Shakespeare-rel kapcsolatos töprengései során, hogy a nagy angol költő „olyan, mint az Úristen: (tovább…)

Tapasztalatom szerint manapság, enyhén szólva ritkán, ha egyáltalán valaha is, foglalkozunk morális kérdésekkel, hiszen azok filozófiai, általános kérdések, és ma a világ, hogy úgy mondjam, absztrakt pragmatikus. Nagyobb becsben van a politikai haszonelvűség – legtöbbszőr álságos – hangoztatása, mint az életünket, beszélünk róla vagy sem, végső soron meghatározó erkölcsi elvekről és a vele járó felelősségről való beszéd. (tovább…)

A zsákutca, melyben “győztesként masíroz” a Fidesz itteni fő-fő fiókpártja (a másik kettő alig él, bár az MPP nevét vívő éppen életjelt ad magáról, amikor Bíró Zsoltot elzavarják és minden bizonnyal valamiféle ellenzéki, vagy mondjuk, dacos pozíciót fog fölvenni a fő fiókpárthoz képest), éppen körkörössé alakul, azaz olyan csapdává, mely hermetikusan zárja körbe a rommagyar politizálást: nincs se előre, sem hátra. A rommagyar politizálás, először az elmúlt huszonnyolc esztendőben, mind elvi, mind pedig gyakorlati szempontból végzetesen ROSSZUL (tovább…)

Trump győzelme továbbra is az egész világot izgalomban tartja. Nem csak az Európai Unió vezetői tanácstalanok, nem csak Putyin eufórikus, nem csak a sokéves liberális karanténból kiszabadult Orbán Viktor készülődik Washingtonba, de a mi Gigi Becalink is elérkezettnek látja a pillanatot, hogy ? Trumppal való hasonlóságaira alapozva ? megnövekedett esélyekkel lépjen ringbe az állami főhatalomért. (tovább…)

Az új román családtörvény-tervezet számos olyan kérdést vet fel, melyeken korábban ritkán vagy soha nem gondolkodtunk el. Miben is áll egy család lényege? A család azon túl ugyanis, hogy egy férfi és egy nő természetes kapcsolata, mindenekelőtt két ember az átlagosnál szorosabb  viszonyrendszere is.

Márpedi g–  amint azt újabbkeletű kutatások sora bizonyítja – a társadalmi kapcsolatoknak legalább akkora szerepük van az egészség megőrzésében, mint az egészséges étkezésnek és a sportnak. (tovább…)

Bukarest életében lehet, hogy nem tűnik fel, de Csíkszereda számára mindenképpen képzőművészeti teljesítmény. Ugyanis november 22.-én és 23.-án a fővárosban, az UNA Galériában és a Balassi Intézetben mutatkozott be az Új Kriterion Galéria, amely Hajdú Áron, a Bookart Kiadó igazgatója és Részegh Botond fiatal képzőművész művészeti vezetése alatt öt esztendeje azon fáradozik, hogy a legjobb kortárs erdélyi, magyarországi és romániai művészeket mutassa be, egyben felvállalva közöttük a közvetítő szerepet is. (tovább…)

A háborúnak van egy messziről is látható eredménye: senki földjévé teszi a világot. Előbb azt az országot, ahol kitört ? és ahol dúl a háború. Aztán fokozatosan senki földjévé válik a világ minden része, amely érintve van, amelynek valami köze van a kitört háborúhoz. Így volt ez Boszniában is ? és egész Jugoszláviában ? abban az abszurd és teljesen értelmetlen testvérháborúban, amely a Balkánon folyt a múlt század 9o-es éveiben. (tovább…)

Államelnökünknek sikerült az a ritka performansz, hogy – németként egy románnál is jobb románná válva – a térség egyik leghangsúlyosabban nemzeti államának első emberévé avanzsáljon. Klaus Iohannis (született Johannis) ma már a Románia elnöke. Azt persze ő is kezdettől tudta, hogy sikere korántsem politikusi vagy intellektuális erényeinek volt köszönhető. Még csak román feleségének sem. Ő hihetetlenül jól jött annak a román nacionalizmusnak, melynek legfőbb törekvései közé tartozott, hogy a nemzetközi nyilvánosságnak bizonyíthassa: (tovább…)

Lassan megszokjuk, hogy négyévente jön a Kánaán (a ?tejjel-mézzel folyó?), na nem valóságosan, mégcsak nem is a virtuális térben, hanem az ígérgetésekben, december elején éppen nyolcadszorra lesz jó, itt és most élni, punktum. És érdemes ilyenkor a politikai ígérgetések természetéről is elgondolkodni, és nem csak a kolbászból font kerítésekre, sültgalambokra várva kémlelni plakátokat, hallgatni a csapból is folyó diskurzusokat, másfelől pedig, a zsíros közbeszerzési mellékes eljövetelére, meg egyéb szem szájnak kívánatos korrupciós hozadékok reményétől eltelve eszeveszetten kampánykodni. (tovább…)

A kortárs világ az ?egyenlőség, testvériség, szabadság? felvilágosodásban kanonizált értékein alapul. Ezek az értékek azonban nem maguktól értetődően tartoznak össze. A társadalmi gyakorlatban csak akkor válhatnak összeegyeztethetőkké, ha nem dogmák, hanem a konkrét helyzetekhez alkalmazható fogalmak gyanánt értelmezzük őket, melyeket folyton változó súlyozással illesztgetünk egymáshoz. Ad abszurdum fokozva mindhárom kategória antiértékké torzítható. (tovább…)

A tegnap este Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács galériájában megnyitottuk a megye és az innen elszármazott képzőművészek tárlatát. Botár László, a kiállítás kurátora, hónapokkal ezelőtt, a Gyökerek címszót ajánlotta közös témának. Erről beszéltem jómagam is,  és úgy gondolom, mai jegyzetemben érdemes néhány gondolatot megosztanom az elhangzottakból.

A televíziós műsorgyártásban vox populinak, vagyis a nép hangjának nevezik azt a műfajt, (tovább…)