Bíró Béla: Végső győzelem

Hogy világunkban milyen mélyreható változások zajlanak, azt mi sem bizonyíthatná szemléletesebben, mint az cikk, mely a Die Welt március 10-i számában jelent meg, s melynek alaptétele az, hogy az Amerikai Egyesült Államok a maga gazdasági hatalmával úgy viszonyul a világ többi részéhez, mint egy óriás a köréje sereglő törpékhez. Már az írás címe is sokkoló: (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: A medve bőre

Kedves hallgatóim, esztendő teltén, az új esztendő indulásaként rendszerint visszatekintünk, hogy mit érdemes továbbvinnünk az idő évekre szabott választóvonalán. Nos, a tavaly, december elején, meglehetősen nagy média visszhangot kapott az a bejelentés, miszerint négy erdélyi nagyváros, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár és Arad liberális polgármesterei megalakították a Nyugati Szövetséget, amelyhez Resica is jelezte csatlakozási szándékát. Többen úgy vélekedtek, hogy ezzel lépéssel megindul Románia föderalizálása és Bukarestől való elszakadása, annál is inkább, mivel az északi-északnyugati, kisebb-nagyobb erdélyi városok, Szatmár, Zilah, Nagykároly és mások is megszellőztették egyesülési szándékukat, miközben Moldva északi részéről is hasonló hangok hallatszottak.

(tovább…) Continue Reading

Sarány István: A pápára várva

A Szentszék Sajtóirodája 2019. január 11-én hozta nyilvánosságra: „Őszentsége, Ferenc pápa, elfogadva Románia elnökének, az állami hatóságoknak és a romániai katolikus egyháznak a meghívását, apostoli látogatást tesz az országban május 31-től június 2-ig azzal a céllal, hogy meglátogassa Bukarest, Jászvásár és Balázsfalva városait, valamint a csíksomlyói Szűz Mária-kegyhelyet. A programot a megfelelő időben közzéteszik.” Ezzel egy időben tette meg a hivatalos bejelentést az államelnöki hivatal is, ugyanazt a szöveget bocsátva a közvélemény rendelkezésére.

(tovább…) Continue Reading

Székedi Ferenc: Arany, aki fénylik

Tegnap, itt a Bukaresti Rádióban, Forró László műsorában is beszéltek róla: kétszáz éve született Arany János és szülővárosában, Nagyszalontán egész napos rendezvénnyel indult az Arany János emlékév. Néhány esztendeje, egy hegyvidéki ember számára ugyancsak fullasztó-tikkasztó nyári napon, reggeltől-estig jómagam is ott ténferegtem a városban, és most visszagondoltam: (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Legalább élhető

Amikor megtudtam, hogy elsőként kerülök mikrofon elé 2019-ben rádiójegyzettel, arra gondoltam, előtte megvárom a szokásos év végi összefoglalókat, hogy milyen is volt az elmúlt esztendő, s azokból kiindulva próbálok valamilyen épkézláb előrejelzést megkockáztatni. Nos, ilyen áttekintéseket nemigen találtam, s ha figyelmen kívül hagyjuk a közhelyes, hitreményszeretet-alaphangú „publicisztikákat”, bizony a hazai prérin a múlt év és az előttünk álló esztendő nagy témáit – esetleg összefüggéseikben – nem sok lap járta körül. Külföldiek annál inkább, ezekből merítek a következőkben.

(tovább…) Continue Reading

Bíró Béla: Amit szabad Jupiternek…

Vannak, akik hallhattak róla, hogy 2004 táján egész sor fotó látott nyilvánosságot arról, hogy a Kuba területén található (tehát az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában mintegy területen kívüli) guantánamoi katonai támaszponton az amerikai titkosszolgálatok alkalmazottai rendszeresen megkínoznak, megaláznak, vallomásokra kényszerítenek olyan embereket, akiket Amerika ellenségeinek tekintenek. A CIA, egyfajta szuperrendőrséget működtetett, mely szigorú titoktartás terhe alatt gyilkosságoktól, élő embereken végzett orvosi kísérletektől sem riadt vissza, sőt e célból közismert náci tömeggyilkosokat is szolgálatba állított.

(tovább…) Continue Reading

Ágoston Hugó: Március 4.

Kedves hallgatóim, nem csak a kerek évfordulókon, azok közeledtével jut eszembe az a negyven évvel ezelőtti esemény. És nem csak olyankor olvasok hozzá újabb és újabb adalékokat, emlékeim nem fakulván. 1977 március negyedikén volt a nagy földrengés a Kárpát-kanyar alatt, amely legjobban Bukarestet sújtotta, de megrázta egész Balkánt, sőt észak-északkelet felé érződött Moszkvában és az akkor még Leningrádnak nevezett Szentpéterváron is. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Látlelet ? a jelenről

Csak most láthattam ? és a Duna Televízió jóvoltából ? a MANSFELD című magyar filmet. Egy fiú történetét, aki 56-ban, a forradalom bukása után, újabb forradalmat akart szervezni a rendszer megdöntésére. Összegyűjtött néhány fiút ? és szervezkedtek. Összeszedték a harcok során elszórt fegyvereket ? és elraktározták. De pisztolyt zsákmányoltak egy rendőrtől is, akit végül elengedtek, mert megtudták róla, hogy két gyermeke van? (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Illúziók és bizonyosságok

A tények utáni ?valóság? félreértése lenne, azt föltételezni, hogy abban az őrületben, ami a médiákban és azon belül is, az interaktív vagy, ha úgy tetszik, voluntarista úgynevezett közösségi médiában kibontakozik, nincs semmiféle rendszer. Amúgy is ideje lenne átgondolni magát a tények-, illetve az igazság utáni politikai mezőny fogalmát, történelmi perspektívába helyezni, vagy objektiválni azt. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Jöjjön a könyv!

Decemberben Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Szatmárnémetiben és természetesen otthonában, Nagyváradon, idei utolsó előadásait tartotta a Szacsvay Akadémia. Manapság kissé sok az akadémia, mondhatni igazi akadémia-infláció van, ezért a legjobb, ha az intézményt annak nevezzük, amit céljai alapján jelent. Amolyan erdélyi népfőiskola, amely arra törekszik, hogy komoly szakemberek vigyék el a hallgatósághoz a valóban hiteles információkat. Januártól decemberig az erdélyi magyarság legutóbbi száz (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Az elmaradt kötőszó

Az elmúlt napokban majd minden erdélyi és magyarországi napilap megírta a maga nekrológját a 87 éves korában Budapesten elhunyt Bodor Pálról. Életének legfontosabb mozzanatai, alkotói pályájának legjelentősebb állomásai ott szerepeltek a rádióadásokban, a tévéállomások híradóiban vagy dokumentum összeállításaiban és természetesen a világhálón bárki utána tudott nézni sok irányú, több elkülöníthető részből álló életművének. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Brexití- exit

Megszólít egy ismerősöm a főutcán és fagy ide, hó oda, el kezdi magyarázni, hogy nem érti, ott Londonban, miért vacakolnak annyit ezzel a Brexittel, hol így szavaznak, hol meg amúgy, és egyáltalán, mi ez az összevissza beszéd, amikor a nép már egyszer eldöntötte, hogy hátat fordít az uniónak. Ott demokrácia van – válaszoltam egyetlen szóval, hiszen az évszak és a helyszín aligha volt megfelelő arra, hogy mélyebb fejtegetésekbe kezdjek a közvetlen és a képviseleti demokrácia viszonyáról, a felső- és alsó házról és egyáltalán az angol parlamentarizmusról, amelynek kezdetei még a tizenharmadik századba nyúlnak vissza.

(tovább…) Continue Reading